Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

Szerző: Bhikkhu Bódhi
Fordította: Sándor Ildikó
Forrás: Beyond the Net
Eredeti mű címe: Kamma

Kamma

Tartalom:

Az élőlények számtalan változata létezik a világban. Emberek és állatok különböző fajtái. Mi okozza azt, hogy sajátságos, egyedi formában születünk újra? Valamiféle egybeesés miatt történik mindez vagy véletlen, ok nélkül, esetleg van valami törvényszerűség emögött? Mi az, ami meghatározza az újraszületés során kapott formánkat?

Buddha ezekre a kérdésekre egy páli kifejezéssel – kamma – válaszol. A kamma az a tényező, ami meghatározza újraszületésünk jellegzetes formáját, azt, hogy milyen személyek leszünk, még az életünk kezdetén; majd ismét a kamma határozza meg azokat az élményeinket, tapasztalatainkat, amin végigmegyünk életünk folyamán.

A kamma jelentése szó szerint: hatás, tett, cselekedet. De a buddhizmusban ez kifejezetten szándékos tettet jelent.

Buddha mondja1:

„Szerzetesek, az akarat az, amit én kammának nevezek. Akarattal rendelkezve cselekszünk a testünk által, beszédünk által vagy gondolataink által.”

Ami igazán ott van minden cselekedet, tett mögött, a lényege minden cselekedetnek, az az akarat, a szándék2 hatalma. Ennek az akaratnak a megnyilvánulását magát, mint a test, a beszéd és az elme működését, tetteit3 nevezi Buddha kammának.

Ez azt jelenti, hogy a nem szándékos, akaratlan tett, cselekedet nem számít kammának. Ha véletlenül rálépünk néhány hangyára, mikor sétálunk az utcán, az nem az élet-elvétel4 kammája, mert nem volt szándékunkban ölni. Ha kijelentünk valamit, abban a hitben, hogy az igaz, de kiderül arról, hogy hamisság, akkor az nem a hazugság kammája, mert nem volt szándékunkban bárkit is becsapni.

A kamma háromféle módon nyilvánul meg, a tettek, cselekedetek három „ajtaján” keresztül. Ezek a test, a beszéd és az elme. Amikor fizikailag cselekszünk, a test az akarat eszközeként szolgál. Ez a testi kamma. Amikor beszélünk, kifejezvén gondolatainkat és szándékainkat, ez a szóbeli kamma, amit megtehetünk közvetlenül beszéd által vagy más, nem közvetlen formában, pl. írásban vagy más kommunikációs eszköz által. Amikor gondolkodunk, tervezünk, vágyakozunk belül, bármilyen kifelé irányuló cselekvés nélkül, akkor ez az elmebeli kamma.

Ami igazán ott van ezek mögött a cselekvési formák mögött, az az elme; és a fő elmebéli tényező, ami okozza mindezeket a cselekedeteket, tetteket, az pedig az akarat.


  1. AN 6.63 (PTS: A III 410), a szuttára általában az AN 3.415 számon hivatkoznak, ami az angol nyelvű PTS-kiadás szuttaszáma.  ↩

  2. cetanā: akarat, szándék  ↩

  3. kāya-kamma: testi cselekedet,
    vacī-kamma: szóbeli, beszédbeli cselekedet
    mano-kamma: elmebeli cselekedet  ↩

  4. Az élet megőrzése, az ártalmatlanság (a(vi)hiṃsā) az első és egyben legfontosabb fogadalom, amely mind a szerzetesekre, mind a világiakra vonatkozik.  ↩

Kategória: Könyvtár

Copyright by Sándor Ildikó, 2011
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: August 18, 2012, at 11:55 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.