Az elménk az egész világegyetem építője

Szerző:

Fordította:

Könyv:

Kamma

Előző fejezet:

A buddhista kozmológia áttekintése

Következő fejezet:

Nem vagyunk múltunk reménytelen rabjai

Felhasználás feltételei:

cc-by-nc-sa

Az újraszületés fő okát mindig saját elménkben találjuk. Ha belepillantunk, láthatjuk, hogy a különböző létezési síkok az elménkben már megtalálhatóak csíra formájában.

Elménk fő mozgatóerejét az emberi állapot adja, amely az emberi világhoz kötött. Ez az „alaphangja“ a tudatosságunknak. De időről időre felébred bennünk az intenzív gyűlölet, ami erőszakban és kegyetlenségben fejeződhet ki. Ezekben a pillanatokban egy pokoli világot alkotunk magunknak. Ilyenkor úgy tűnik, mintha máris a pokolban élnénk, és ezek az állapotok magukban hordozzák a pokolban való újraszületés csíráit.

Máskor nagyon nemes gondolataink támadnak, isteni vagy mennyei érzést keltve bennünk; olyan gondolatok, mint a legmagasabb rendű nagylelkűség, hatalmas kedvesség és együttérzés. Ezekkel a gondolatokkal a világunk nagyon világossá és tisztává válik, majdnem olyanná, mint egy mennyei világ. Elménknek ez az állapota, valójában, a mennyei világokban való újraszületés csírája.

A vak vágy, az állatiasság, vak nemi ösztön vagy a sötét butaság pillanatában egy állat elméjét látjuk meg magunkban. Ezek az állapotok az állati létezés csíráinak hordozói.

Néha önzőek vagyunk, birtoklásra vágyók, erősen ragaszkodók. Ilyenkor az elménk hasonlatossá válik egy prétának (mohó szellemnek) az elméjéhez, és elvetjük az újraszületés magját a préták világában.

Valamint, amikor elébred bennünk a hatalomvágy, féltékenység és az irigység, a versenyszellem, hajt bennünket a hatalom kényszere. Akkor az elménk olyan, mint egy aszúrának, és mi megalapozzuk az újraszületést az aszúrák világában.

Tehát az elme az, ami az újraszületés létsíkjai mögött áll. Ezért mondja Buddha, hogy az elme az egész világegyetem építésze. Nem szabad az újraszületés folyamatára úgy gondolni, hogy az emberi lények megjelennek a különböző birodalmakban vagy vándorolnak birodalomról birodalomra. Inkább ezek a síkok csupán megteremtik a lehetőséget arra, hogy az elme megvalósítsa az összegyűjtött hajlamokat. A birodalmak pusztán látható megnyilvánulások, azon erők kivetülései, amik az elmében működnek.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.