Ez a kétféle minőség vesz részt a tudat tisztulásának folyamatában. Melyik ez a kettő? A nyugalom (samatha1) és a belátás (vipassanā2).
Milyen célt szolgál az, amikor az ember nyugalmat fejleszt ki magában? Ez az elme fejlődéséhez vezet. És milyen célt szolgál az, amikor az elme fejlődik? Ez pedig az indulat (és a szenvedély) elhagyását eredményezi.
Milyen célt szolgál az, amikor az ember belátást fejleszt ki magában? Ez a tisztánlátás kifejlődéséhez vezet. És milyen célt szolgál az, amikor a tisztánlátás fejlődik? Ez (pedig) a tudatlanság elhagyását eredményezi.
Az indulat által szennyezett elme nem szabad. Tudatlansággal szennyezetten a tisztánlátás nem fejlődik. Így viszont az indulat eltűnésével megjelenik a tudatosság szabadsága3. A tudatlanság eltűnésével pedig megjelenik a tisztánlátás szabadsága.
nyugalom, derű. Szinonimái lehetnek: samādhi (koncentráció), cittekaggatā (az elme egyhegyűsége) és avikkhepa (háborgástól mentes tudatállapot). Egyike az üdvös tudatállapot szellemi tényezőinek. ↩
a testi és szellemi jelenségek tiszta, intuitív belátása, úgy ahogy azok felmerülnek és eltűnnek. Látni azokat úgy, ahogy ténylegesen vannak — önmagukban —, látni őket a három jellemző tekintetében, vagyis, hogy mulandóak, szenvedésnek alávetettek és éntelenek (ti-lakkhana) és látni őket mulandóságuk tekintetében, ahogyan keletkeznek, ahogyan elmúlnak, szétoszlanak, és ahogy az elmúlásukig eljutnak (ariya-sacca). ↩
elengedés, megszabadulás, szabadság; függetlenség az elme alkotásaitól (képek, gondolatok…stb) és nézeteitől, szokásaitól. A szutták kétfajta szabadságot különböztetnek meg. Egyrészt említik a tisztánlátás (belátás) szabadságát (paññā-vimutti), ez az arahant elméjét jellemzi, amely mentes a tudati szennyezőktől (āsavāk: érzékiség, tudatlanság…stb). Másrészt a tudatosság szabadságát sorolják ide, (ceto-vimutti) amely leírja a jhānák (meditációs elmélyedések) gyakorlata alatti állapotot, azaz bármilyen evilági elnyomását a szennyezőknek a kilesáknak (lobha-szenvedély, dosa-idegenkedés és moha-téveszme) és jellemzi egyben a négy brahma-vihārāt (a négy fennséges vagy isteni lakóhelyet) (lásd Szeretet és együttérzés) vagy jelentheti az arahant tudati szennyezőktől mentes elméjében, a koncentráció érzékfeletti állapotát is. ↩