Fordította: Fenyvesi Róbert (info)

AN 5.78, PTS A III 103
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

AN 5.78 Anāgata-bhaya Sutta (2)

Beszéd a jövő veszélyeiről (2)

Szerzetesek! Ez az öt jövőbeli veszély — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat. Melyik ez az öt?

Amikor a szerzetes emlékezteti magát arra, hogy: „Jelenleg még fiatal vagyok, hajam még koromfekete, a fiatalság áldásait élvezem az élet első szintjén. De eljön majd az idő, amikor ezt a testet az öregség sanyargatja majd. Amikor az embert legyőzi az öregség és a hanyatlás, akkor nem lesz majd könnyű a Buddha tanításaira figyelni. Akkor nem lesz majd könnyű egy elhagyatott erdőben, a vadonban időzni. Még mielőtt ilyen nem kívánt, kényelmetlen, kellemetlen dolgok történnének velem, legyen elég kitartásom ahhoz, hogy elnyerjem a még el nem nyertet, elérjem a még el nem értet, megvalósítsam a még meg nem valósítottat, tehát mivel a Dhamma áldásait élvezem, békében fogok élni, amíg megöregszem.”

Ez az első jövőbéli veszély, ami — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Továbbá, amikor a szerzetes emlékezteti magát arra, hogy: „Jelenleg betegségek és kényelmetlenségek nélkül élek, jó az emésztésem, nincs túl hideg, se túl meleg, kellő erővel és tűrőképességgel rendelkezem. De eljön majd az idő, amikor ezt a testet betegség sanyargatja majd. Amikor az embert legyőzi a betegség, akkor nem lesz majd könnyű a Buddha tanításaira figyelni. Akkor nem lesz majd könnyű egy elhagyatott erdőben, a vadonban időzni. Még mielőtt ilyen nem kívánt, kényelmetlen, kellemetlen dolgok történnének velem, legyen elég kitartásom ahhoz, hogy elnyerjem a még el nem nyertet, elérjem a még el nem értet, megvalósítsam a még meg nem valósítottat, tehát mivel a Dhamma áldásait élvezem, békében fogok élni, amíg meg nem betegszem.”

Ez a második jövőbéli veszély, ami — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Továbbá, amikor a szerzetes emlékezteti magát arra, hogy: „Jelenleg bőségesen áll rendelkezésemre koldulással könnyen megszerezhető élelem. Könnyű fenntartani magát az embernek kéregetésből és támogatásokból. De eljön majd az idő, amikor éhínség lesz, alig-alig lesz koldulással nehezen megszerezhető élelem. Nem lesz könnyű majd fenntartani magát az embernek kéregetésből és támogatásokból. Amikor éhínség lesz, az emberek az élelem köré gyűlnek. Össze kell zsúfolódniuk, csapatba kell verődniük. Amikor az ember összezsúfoltan, csapatba verődve él, akkor nem lesz majd könnyű a Buddha tanításaira figyelni. Akkor nem lesz majd könnyű egy elhagyatott erdőben, a vadonban időzni. Még mielőtt ilyen nem kívánt, kényelmetlen, kellemetlen dolgok történnének velem, legyen elég kitartásom ahhoz, hogy elnyerjem a még el nem nyertet, elérjem a még el nem értet, megvalósítsam a még meg nem valósítottat, tehát mivel a Dhamma áldásait élvezem, békében fogok élni, még mielőtt éhínség törne ki.”

Ez a harmadik jövőbéli veszély, ami — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Továbbá, amikor a szerzetes emlékezteti magát arra, hogy: „Jelenleg az emberek békességben élnek, barátságban, viszálykodás nélkül, mint ahogy a tej elegyedik a vízzel, szeretettel tekintenek egymásra. De eljön majd az idő, amikor vad törzsek támadása fenyegeti őket. Hatalomra jutnak, és erőszakkal elfoglalják a vidéket. Amikor majd ez a veszély fenyeget, az emberek a biztonságos helyekre fognak gyűlni. Össze fognak zsúfolódni, csapatba fognak verődni. Amikor az ember összezsúfoltan, csapatba verődve él, akkor nem lesz majd könnyű a Buddha tanításaira figyelni. Akkor nem lesz majd könnyű egy elhagyatott erdőben, a vadonban időzni. Még mielőtt ilyen nem kívánt, kényelmetlen, kellemetlen dolgok történnének velem, legyen elég kitartásom ahhoz, hogy elnyerjem a még el nem nyertet, elérjem a még el nem értet, megvalósítsam a még meg nem valósítottat, tehát mivel a Dhamma áldásait élvezem, békében fogok élni, még mielőtt ilyen veszély következne be.”

Ez a negyedik jövőbéli veszély, ami — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Továbbá, amikor a szerzetes emlékezteti magát arra, hogy: „Jelenleg a Szangha békességben, barátságban, viszály nélkül él, a szabályokkal összhangban. De eljön majd az idő, amikor a Szangha felbomlik. Amikor a Szangha felbomlik, akkor nem lesz majd könnyű a Buddha tanításaira figyelni. Akkor nem lesz majd könnyű egy elhagyatott erdőben, a vadonban időzni. Még mielőtt ilyen nem kívánt, kényelmetlen, kellemetlen dolgok történnének velem, legyen elég kitartásom ahhoz, hogy elnyerjem a még el nem nyertet, elérjem a még el nem értet, megvalósítsam a még meg nem valósítottat, tehát mivel a Dhamma áldásait élvezem, békében fogok élni, még mielőtt a Szangha feloszlana.”

Ez az ötödik jövőbéli veszély, ami — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég [figyelmeztetés], hogy [a szerzetes] azért éljen, hogy elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Ez az öt jövőbeli veszély — amennyiben felismeri a szerzetes, aki a vadonban él, éberen, törekvően és eltökélten — épp elég figyelmeztetés, hogy [a szerzetes] elnyerje a még el nem nyertet, elérje a még el nem értet, megvalósítsa a még meg nem valósítottat.

Így készült:
Fordította: Fenyvesi Róbert
Forrás: AN 5.78, Thanissaro Bhikkhu, angol
Szerzői jogok: Fenyvesi Róbert, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.