(167) Ne kövess becstelen törvényt! Restség ne legyen rajtad úr!
Ne kövess tévtant! Ne hódolj a világ hívságainak!
(168) Serkenj fel! Rázd le restséged! Járd igaz törvény útjait!
Ki törvényben jár, boldog lesz itt e földön és odaát.
(169) Az igaz törvény útján járj, rossz törvény útjára ne lépj!
Ki törvényben jár, boldog lesz itt e földön és odaát.
(170) Mint buborékot, úgy nézzed! Mint délibábot, úgy tekintsd!
Ha a világot így látod, nem lát meg a Halálkirály.
(171) Nézd, a világ olyan, mint egy tarka királyi díszkocsi.
A balga felborul vele, okos ember nem ül bele.
(172) Ki restségbe merült régen, de restségét lerázta már,
a földre fényt áraszt, mint Hold, ha kibúvik felhők mögül.
(173) Aki régebbi rossztettét újabb jótettel elfedi,
a földre fényt áraszt, mint Hold, ha kibúvik felhők mögül.
(174) Vakságban szenved a világ; látó szem itt ritkán akad,
ahogyan ritkán száll égbe a hálóba került madár.
(175) A hattyú a Nap útján száll; légbe röpít varázserő;
a bölcs a Létből távozik, legyőzve Mára seregét.
(176) Ha csak egy törvényt is megszeg, hazug beszédre hajlamos,
a túlvilágra nem gondol, úgy bármilyen bűnt elkövet.
(177) Fösvény nem jut fel az egek honába.
Az adakozást lenézik a balgák.
Kedvét találja a bölcs az adásban,
és boldogság lesz ott túl a jutalma.
(178) Az egész föld uralmánál, a mennyek birodalmánál
a Sodrásba Belépőnek jutalma sokkal többet ér.