(197) Éljünk boldogan a gyűlölködők között,
nem gyűlölve senkit!
Igen, éljünk gyűlölet nélkül
a gyűlölködők között!
(198) Éljünk boldogan, kín nélkül
a betegségben szenvedők között!
Igen, éljünk kín nélkül
a betegségben szenvedők között!
(199) Éljünk boldogan, mohóság nélkül
a kapzsi emberek között!
Igen, éljünk mohó vágyak nélkül
a kapzsi emberek között!
(200) Éljünk boldogan, mi,
akiknek semmink sincs,
mint a ragyogó istenek,
akiknek boldogság az étke!
(201) A győzelem gyűlölködést szül,
a legyőzöttek élete csupa szenvedés.
Boldogan él, aki lecsendesült,
aki hátrahagyott győzelmet és vereséget.
(202) Nincs a szenvedélyhez fogható tűz,
nincs a gyűlölethez fogható vész,
Nincs a szkandhákhoz hasonló szenvedés,
nincs a Csendnél nagyobb boldogság.
(203) Az éhség a legrosszabb betegség,
a szankhárák a legkínzóbb szenvedés;
aki erre valóban ráébredt,
annak a Nirvána a legfőbb boldogság.
(204) Az egészség a legnagyobb nyereség,
a megelégedés a legnagyobb kincs,
a bizalom a legnagyszerűbb rokon,
a Nirvána a legnagyobb boldogság.
(205) Megitta a magány, a lecsendesülés italát,
megszabadult a félelemtől,
megtisztult a bűntől,
a Törvény öröméből iszik örökkön át.
(206) Jó a nemes embereket látni,
velük élni mindig boldogság.
Boldog, aki mindvégig
ostobák látványa nélkül élhet.
(207) Balgákkal élni hosszú szenvedés,
mintha az ellenségünkkel lennénk összezárva;
a bölcs társasága viszont boldogság,
mintha a legkedvesebb rokonunkkal élnénk.
(208)
Ezért:
az igaz megismeréssel bírót, a küldetését
teljesítőt, a szent tudásban jártasat, a bölcset,
aki szívós mint az öszvér, aki nemes,
úgy kövesd e tiszta embert, ahogyan az égen
útját a Hold a csillagok között!