Fordította: Vekerdi József (info)

További fordítások: Fórizs László

Dhp 26. rész, PTS pts
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

Dhp 26. rész - A bráhmana (Brāhmaṇa Vagga)

A bráhmana

(383) Torlaszold el a Lét sodrát, élj vágyak nélkül, bráhmana!
Tipord el új lét csíráit, és a Teremtetlen lesz honod.

(384) Ha minden kettősségen túl túlpartra jut a bráhmana,
akkor minden kötöttségtől megszabadítja a tudás.

(385) Aki nem ismer innent s túlt, az ellentétektől szabad,
gond és kötöttség nélkül él, bráhmanának azt nevezem.

(386) Aki tetteivel végzett, szilárd, tiszta, elmélkedő,
és elérte a Legfőbb Célt, bráhmanának azt nevezem.

(387) Napközben világít a Nap, éjszaka világít a Hold,
a harcos fegyverben fénylik, elmélkedve a bráhmana,
de éjjel-nappal tündöklik Buddha, a Megvilágosult.

(388) Remeték remegés nélkül, tisztán élik az életet,
mitsem szerzett a szerzetes, bárhol így él a bráhmana.1

(389) Bráhmanát ne bántalmazzon, s ne átkozzon a bráhmana.
Jaj a bráhmana-gyilkosnak, de jaj az átkozónak is.

(390) Nem kis hasznára van a bráhmanának,
ha mellőzi, mihez a vágya vonzza.
Csak akkor lesz vége a szenvedésnek,
ha teljesen kihal az ártó szándék.

(391) Aki gondolattal, szóval és tettel nem bánt másokat,
fegyelmezett e háromban, bráhmanának az nevezem.

(392) Azt, akitől megismerte a Megvilágosult tanát,
oly áhítattal tisztelje, mint pap az áldozó tüzet.

(393) Nem származás, kaszt, hajcsimbók tesz bráhmanává valakit.
Akit igazság és törvény vezérel, az a bráhmana.

(394) Hajcsimbókod s a válladon antilop-bőr mit ér, bolond?
Míg bensőd teli van szennyel, a külsődet tisztogatod?

(395) Aki eldobott rongyokból varrott ruhát visel2, sovány,

elmélkedő magányban él, bráhmanának az nevezem.

(396) Nem a szülő, nem anyaméh tesz bráhmanává valakit.
Amíg vagyona van, addig gőgös lesz, leereszkedő.
Ki semmit sem bír, s nem kíván, bráhmanának azt nevezem.

(397) Ki minden kapcsolódását eltépte, nincs mért félnie,
nem köti semmi, független, bráhmanának azt nevezem.

(398) Aki szétszaggatott minden láncot, szíjat és kötelet,
reteszt letört, felébredett, bráhmanának azt nevezem.

(399) Aki eltűr ártatlanul szidást, bebörtönzést, verést,
ereje, hada türelem, bráhmanának azt nevezem.

(400) Aki nem ismer haragot, erényes és igénytelen,
most él utolsó testében, bráhmanának azt nevezem.

(401) Kin vágyak nem tapadnak meg, mint vízcsöpp lótusz levelén
mint tű hegyén a mustármag, bráhmanának azt nevezem.

(402) Aki felismeri, hogyan szűnik meg itt a szenvedés,
terhét ledobta, és szabad, bráhmanának azt nevezem.

(403) Aki a helyes utat és az útvesztőt felismeri,
a Legfőbb Cél felé halad, bráhmanának azt nevezem.

(404) Aki sem házában, sem a remeték közt nem üt tanyát,
otthontalanul vándorol, bráhmanának azt nevezem.

(405) Aki botját leereszti erősek és gyengék előtt,
nem öl, nem késztet ölni mást, bráhmanának azt nevezem.

(406) Ki gyűlölők közt nem gyűlöl, ütésre készek közt szelíd,
mohók közt semmi vágya sincs, bráhmanának azt nevezem.

(407) Akiről szenvedély, harag, gőg és képmutatás lehullt,
mint tű hegyéről mustármag, bráhmanának azt nevezem.

(408) Aki igazat szól, szava sosem durva, segít, tanít,
beszéde senkit sem sért meg, bráhmanának azt nevezem.

(409) Aki sosem vesz el semmit, jót vagy rosszat, nagyot, kicsit,
mit nem adományként kapott, bráhmanának azt nevezem.

(410) Akit semmi remény sem fűt sem itt, sem majdan odaát,
közömbös, nem reménykedő, bráhmanának azt nevezem.

(411) Akit már nem gyötör kétely, semmihez sem ragaszkodik,
haláltalanság mélyén él, bráhmanának azt nevezem.

(412) Aki a jóhoz vagy rosszhoz kötődésen már túljutott,
szenny szenvedély, bú nem bántja, bráhmanának azt nevezem.

(413) Aki folttalan, mint a Hold, tiszta, zavartalan, derült,
öröm s lét vágya elhagyta, bráhmanának azt nevezem.

(414) Aki a születések mély, sötét mocsarán áthaladt,
elmélkedőn, kétely nélkül a túlsó partra kijutott,
nyugodt, semmi sem köti le, bráhmanának azt nevezem.

(415) Aki semmit sem kívánva, otthontalanul vándorol,
gyönyör s lét vágya elhagyta, bráhmanának azt nevezem.

(416) Aki a Szomjtól mentesen, otthontalanul vándorol,
szomj és lét vágya elhagyta, bráhmanának azt nevezem.

(417) Aki a földi és égi kötődéseken túljutott,
minden kapcsát feloldozta, bráhmanának azt nevezem.

(418) Aki túljutott kedven és kedvtelenségen, és lehűlt,
egész világon úrrá lett, bráhmanának azt nevezem.

(419) Aki belátta: minden lény pusztul s megint keletkezik,
az felébredt, beérkezett; bráhmanának azt nevezem.

(420) Kinek útját nem ismerik sem istenek, sem emberek,
szent, kiről lepereg minden, bráhmanának azt nevezem.

(421) Aki jelenben, múltban és jövőben nem néz semmire,
ki semmit sem bír s nem kíván, bráhmanának azt nevezem.

(422) A vitézt, az erős bikát, a nagy bölcset, a győzteset,
a megvilágosult szentet, bráhmanának azt nevezem.

(423) Aki ismer eget-poklot, s előző születéseit,
tudása teljessé lett, a születések végére ért,
tökéletességre jutott, bráhmanának azt nevezem.


  1. Az eredeti szöveg szójátékokra épül, ezt igyekeztünk utánozni: “báhitapápó bráhmanó, szamacsarijá szamanó”  ↩

  2. Az akkori Indiában nagyobb érték volt a ruha anyag, és nehezebb volt hozzájutni mint ma, ezért a szerzetesek gyakran elhagyott, kidobott rongyokat használtak a csuhájuk anyagához. A jó minőségű ruha anyag ma már nem számít a gazdagok kiváltságának, de ma is akadnak szerzetesek, akik elhatározzák, hogy kizárólag rongy-csuhát használnak.  ↩

Így készült:
Fordította: Vekerdi József
Forrás: Dhp, páli
Szerzői jogok: Vekerdi József, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.