Fordította: Fórizs László (info)

További fordítások: Vekerdi József

Dhp 5. rész, PTS pts
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

Dhp 5. rész - A Balga (Bāla Vagga)

A Balga

(60) A virrasztónak hosszú az éjszaka,
a fáradt vándornak hosszú a jódzsana1,

az igaz Törvényt nem ismerő
balgának hosszú a szamszára.

(61) Ha útja során nem találkozna
kiválóbb vagy egyenrangú mesterrel,
ne szegődjön ostoba mellé, inkább
szilárd elhatározással folytassa egyedül az útját!

(62) Az ostobát kínozza a gondolat: „ezek az én fiaim,’’
„ez a vagyon az enyém.” Valójában azonban
még saját magával sem rendelkezik.
Hogyan rendelkezhetne akkor a fiaival,
hogyan lehetne a gazdagság az övé?

(63) Az az ostoba, aki tisztában van ostobaságával

– legalább ebben az egy vonatkozásban – bölcs.
De aki annyira ostoba, hogy még bölcsnek is hiszi magát,
az valóban rászolgált az ostoba névre.

(64) A balga leélheti egész életét
a bölcs társaságában anélkül,
hogy ráébredne az Igazságra,
ahogyan a kanál sem tud meg semmit a leves ízéről.

(65) Az értelmes ember számára egy pillanat
is elegendő a bölcs társaságában ahhoz,
hogy felismerje az Igazságot,
ahogyan a nyelv is felismeri a leves ízét.

(66) A balgák saját maguk ellenségei.
Ide-oda bolyonganak miközben
bűnös cselekedeteik száma egyre nő.
De a bűnök keserű gyümölcsöt teremnek!

(67) Nem lehet jó az a
cselekedet, amellyel
lelkiismeretfurdalás,
sírás és könny jár.

(68) Csak az a cselekedet lehet jó,
amellyel nem jár
lelkiismeretfurdalás,
amelynek jutalma öröm és boldogság.

(69) Amíg a bűnös cselekedet nem hozza meg gyümölcsét,
az ostoba azt hiszi, a bűn olyan, mint a méz;
de mihelyt gyümölcsöt hoz,
szenvedés sújtja az ostobát.

(70) Hiába eszi ételét az ostoba
a fűszál hegyével2,

egytizenhatod részére sem méltó azoknak,
akik valóban megértették a Törvényt.

(71) A bűnös cselekedet olyan, akár
a frissen mert tej. Nem romlik meg rögtön,
hatása szunnyad, mint a hamuval borított parázs,
és úgy követi az ostobát.

(72) Bármily sok ismeretre tesz szert az ostoba,
csak kára származik belőle,
a fejét hasogatja, és ami jó még
maradt benne, azt is elpusztítja.

(73) Hadd vágyakozzék az ostoba hírnévre,
elsőségre a kolduló barátok között,
elöljárói posztra a rendben,
s nagy tiszteletre a többi gyülekezet részéről!

(74) Az ostoba sóvárgása és büszkesége
egyre nő, folyton azon jár az esze,
hogy lássa minden családapa és szerzetes,
hogy ő mit cselekedett.
Ő akarja előírni mindenki számára,
hogy mit szabad és mit nem szabad tennie.

(75) Más út vezet a szerzéshez,
és más út visz a Nirvánába.
A koldus, a Buddha tanítványa,
miután ezt felismerte, ne az emberek
tiszteletét akarja kivívni, hanem egyedül
a különbségtevő tudásnak szentelje az életét!


  1. Régi hosszmérték. India különböző vidékein néhány kilométer és néhány tucat kilométer közötti távolságot jelenthetett.  ↩

  2. Az aszkéták a kusa fű hegyét használták kanál gyanánt, hogy csöppnyi táp-lálékukat magukhoz vegyék.  ↩

Így készült:
Fordította: Fórizs László
Forrás: Dhp, páli
Szerzői jogok: Fórizs László, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.