DN 11 / D I 211

Kevaṭṭa Sutta

Tanítóbeszéd Kévattának

Fordította:

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / T.W. Rhys Davids, Leigh Brasington

Így készült:

Fordítota: Koltai László

Forrás: DN 11, Thanissaro Bhikku, angol

Szerzői jogok: Koltai László, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Nálandában tartózkodott Pávárika mangóligetében, mikor Kévatta, a háztulajdonos felkereste a Magasztost. Megérkezvén meghajolt előtte, és leült. Miután leült, ezt mondta a Magasztosnak:

– Uram, ez a Nálanda hatalmas, gazdag és népes település, és számos olyan lakosa van, akik hisznek a Magasztosban. Jó lenne, ha a Magasztos küldene egy szerzetest, aki – magasabb rendű emberi állapota révén – bemutatná a szellemi erő egy csodáját, így Nálandának biztosan sokkal nagyobb hite lenne a Magasztosban.

Miután ezeket elmondta, a Magasztos így válaszolt Kévattának, a háztulajdonosnak:

– Kévatta, én nem így tanítom a szerzeteseket: Gyertek szerzetesek, mutassatok be csodákat szellemi erőtökkel a fehérbe öltözött világi hívőknek.

Másodszor… és harmadszor is azt mondta Kévatta, a háztulajdonos a Magasztosnak:

– Nem akarok vitatkozni a Magasztossal, de mégis azt mondom: „Uram, ez a Nálanda hatalmas, gazdag és népes település, és számos olyan lakosa van, akik hisznek a Magasztosban. Jó lenne, ha a Magasztos küldene egy szerzetest, aki – magasabb rendű emberi állapota révén – bemutatná a szellemi erő egy csodáját, így Nálandának biztosan sokkal nagyobb hite lenne a Magasztosban.“

Harmadszorra is azt mondta a Magasztos Kévattának, a háztulajdonosnak:

– Kévatta, én nem így tanítom a szerzeteseket: „Gyertek szerzetesek, mutassatok be csodákat szellemi erőtökkel a fehérbe öltözött világi hívőknek.“

Kévatta, három csoda van, amit én kinyilvánítottam, melyek tudását közvetlenül megszereztem és felismertem önmagamban. Melyik ez a három? A szellemi erő csodája, a gondolatolvasás csodája és az elme irányításának csodája.

A szellemi erő csodája

És mi a szellemi erő csodája? Az, amikor a szerzetes, sokrétű szellemi erejét használja. Aki egy volt, az többé válik, s aki több volt, abból egy lesz. Feltűnik és eltűnik. Akadálytalanul hatol át falakon, bástyákon és hegyeken, úgy, miként az üres téren. Föl- és alámerül a földbe, mintha az víz lenne. Sétál a vízen anélkül, hogy elsüllyedne, úgy, mintha az szárazföld lenne. Keresztbe tett lábakkal ülve átszáll a levegőn, ahogyan a madár szárnyal. Kezeivel megérinti és megsimogatja még a Napot és a Holdat is, olyan hatalmas és erős. És testével befolyást gyakorol még olyan messzire is, mint a Brahma-világok.

Azután ha valaki, akiben megvan a hit és a meggyőződés a Magasztosban, látná a szerzetest sokrétű szellemi erejét használni… amint testével befolyást gyakorol, még olyan messzire is, mint a Brahma-világok. Ezt elmesélné valaki másnak, akinek nincs hite és meggyőződése, mondván: ‘Hát nem félelmetes? Hát nem meghökkentő, hogy milyen nagy ez az erő, mekkora a vitézsége az elme ily erejének? Imént láttam a szerzetest sokrétű szellemi erejét használni … testével befolyást gyakorolni, még olyan messzire is mint a Brahma-világok.’

Ezután az a személy, akinek nincs hite és meggyőződése, azt felelhetné a hívőnek: ‘Uram, van egy varázslat, amit gandhárí1-varázslatnak hívnak, az segítette a szerzetest, sokrétű szellemi erejét használni, … testével befolyást gyakorolni, még olyan messzire is mint a Brahma-világok.’

– Mit gondolsz Kévatta, nem ez lenne az, amit a hitetlen és meggyőződés nélküli ember mondana annak akinek van hite és meggyőződése?

– De igen, Uram. Pontosan ezt mondaná!

Látva az ilyen ártalmát a szellemi erő csodájának, Kévatta, én elborzadva, megalázottan és megundorodva gondolnék a szellemi erő e csodájára.

A gondolatolvasás csodája

És mi a gondolatolvasás csodája? Az, amikor a szerzetes olvassa más lények elméjét, a tudatának eseményeit, a gondolatait, a tűnődéseit és fontolgatásait, mondván ‘Ilyen a gondolkodásod, ez az amire gondolsz, így működik az elméd.’

Azután ha valaki, akiben megvan a hit és a meggyőződés a Magasztosban, látná a szerzetest más lények elméjét olvasni … a tűnődéseit és fontolgatásait, ezt elmesélné valaki másnak, akinek nincs hite és meggyőződése, mondván: ‘Hát nem félelmetes? Hát nem meghökkentő, hogy milyen nagy ez az erő, mekkora a vitézsége az elme ily erejének? Imént láttam a szerzetest más lények elméjét olvasni… a tűnődéseit és fontolgatásait.’

Ezután az a személy, akinek nincs hite és meggyőződése, azt felelhetné a hívőnek: ’ Uram, van egy varázslat, amit maniká2-varázslatnak hívnak, ezzel olvassa a szerzetes az elméket…’

– Mit gondolsz Kévatta – nem ez lenne, amit az a hitetlen ember mondana a hívőnek?

– De igen, Uram. Pontosan ezt mondaná!

Látva ezt az ártalmát a gondolatolvasás csodájának, Kévatta, én elborzadva, megalázottan és megundorodva gondolnék a gondolatolvasás e csodájára.

A elme irányításának csodája

És mi az elme irányításának csodája? Az, amikor a szerzetes ily módon ad utasításokat: Irányítsd gondolataidat ebbe az irányba, ne irányítsd másik irányba. Kövesd az ilyen tudattartamokat, és ne kövesd azokat. Hagyd ezek elmúlását, hatolj bele és maradj meg abban a tudatállapotban. Ezt nevezik az utasítás csodájának.

Ezenkívül megtörténik az, hogy egy Tathágata feltűnik a világban, kiválóan és helyesen önmagát megszabadítva, tanítja a Dhammát csodálatra méltón annak kezdetén, csodálatra méltón annak közepén, és csodálatra méltón annak végén. Kinyilvánítja a szent életet annak részleteiben és lényegében, maradéktalanul tökéletesen, és mindent fölülmúlóan tisztán.

A háztulajdonos vagy a háztulajdonos fia hallja a Dhammát, hitet talál a Tathágatában és eltöpreng: A háztulajdonos élete börtönbe zár, porlepte út az. Az élet üres, mint a nyitott ég. Nem könnyű otthon élve, gyakorolni a szent életet, tökéletesen, teljesen tisztán, mint egy csiszolt kagyló. Mi lenne, ha levágnám a hajam és a szakállam, okker köntöst vennék, és eltávoznék az otthoni életből az otthontalanságba.

Így nem sokkal ezután, feladja minden vagyonát, nagyokat és kicsiket, elhagyja rokonságát, kicsiket és nagyokat, levágja haját és szakállát, okker köntöst vesz magára, és eltávozik az otthoni életből az otthontalanságba.

Amikor így kivonult korábbi élethelyzetéből, és mérsékelt életet él a szerzetesi élet szabályai szerint, veszélyt látva a legkisebb hibákban is. Tökéletes lesz az erényeiben, őrzi az érzékek kapuit, figyelmes, éber és elégedett.

Az erények kisebb csoportja

És hogyan képes a szerzetes az erény tökéletességére? Felhagy a világi dolgokkal, tartózkodik a világi dolgoktól. Botját lerakva időzik, kését lerakja, lelkiismeretes, irgalmas, könyörületes minden élő, létező lény iránt és tesz azok boldogulásáért. Ez része az erényeinek.

Felhagy azon dolgok elvételétől, amiket nem adtak neki, tartózkodik azoktól a dolgoktól, amiket nem adtak neki. Csak azt veszi el, amit neki adtak, csak azt fogadja el amit neki adtak. Nem él titokban, rejtőzködve, de önmagát eltartva él szegénységben. Ez is része az erényeinek.

Felhagy a házasélettel, nőtlenségben él, önmegtartóztató, tartózkodik a szexuális élettől, mert az a falusiak útja. Ez is része az erényeinek.

Felhagy a hamis beszéddel, tartózkodik a hamis beszédtől. Csak az igazat mondja, az igazat tartja, határozott, megbízható, nem hagyja magát megtéveszteni a világtól. Ez is része az erényeinek.

Lemond a megosztó beszédről, tartózkodik a megosztó beszédtől. Amit az egyik helyen hallott, azt nem mondja el egy másik helyen, hogy ezeket az embereket, azok ellen hangolja. Így kibékíti azokat, akik eddig haragban voltak, megerősíti azokat, akik egyezségben voltak, szereti az egyetértést, örömét leli az egyetértésben, élvezi az egyetértést, csak olyat szól, ami egyetértést teremt az emberek között. Ez is része az erényeinek.

Lemond a gyalázkodó beszédről, tartózkodik a gyalázkodó beszédtől. Csak olyan szavakat szól, amelyek csillapítanak, megnyugtatnak, ezek gyengédek, ezek szívhez szólók, udvariasak, egészében az emberekhez szólnak. Ez is része az erényeinek.

Lemond a haszontalan fecsegésről, tartózkodik a haszontalan fecsegéstől. A megfelelő időben beszél, csak a tényeket mondja, csak azt mondja, ami céljával egyetértésben van, vagyis a Dhammával és a Vinajával. Értékeket megőrizve szól, megfelelő időben, értelmesen és mérsékelten, jól megfogalmazottan, céljával egyetértésben. Ez is része az erényeinek.

Tartózkodik attól, hogy magot és a növényzetet pusztítson el.

Csak egyszer eszik egy nap, megtartóztatja magát az esti étkezésektől, és a helytelen napközbeni étkezésektől.

Tartózkodik a tánctól és az énekléstől, a hangszeres zenétől, és a színházi és vásári látványosságoktól.

Tartózkodik a virágfüzérek viselésétől, és attól, hogy önmagát szépítse illatos szerekkel és egyéb kozmetikumokkal.

Tartózkodik a magas és drága fekvő és ülő alkalmatosságoktól.

Tartózkodik az arany és a pénz elfogadásától.

Tartózkodik a megfőzetlen gabona … nyers hús … asszonyok és lányok … férfi és női rabszolgák … kecske és birka … szárnyas és disznó … elefánt, szarvasmarha, paripa és kanca … mező és egyéb birtok elfogadásától.

Tartózkodik üzenetek küldésétől …vásárlástól és eladástól … a hamis mérlegektől … a hamis fémektől … a hamis mérésektől … a vesztegetéstől, a csalástól és a szélhámosságtól.

Tartózkodik a rongálástól, a kivégzésektől, az útonállástól, mások kifosztásától és az erőszaktól.

Ez is része az erényeinek.

Az erények közepes csoportja

Bár sok pap és gyakorló, megél olyan ételből, amit megbecsülése révén kap, mégis rabja

  • a magok és növények elpusztításának, mint a növények gyökerének, szárának, bimbójának, és magjainak károsítása
  • annak, hogy elfogyasszon, felhalmozzon javakat, mint az ételek, italok, öltözékek, eszközök, ágyneműk, illatszerek, hús
  • annak, hogy szórakoztató eseményeket, látványosságokat nézzen – mint a tánc, ének, hangszeres muzsika, játékok, balladák mesélése, csengettyűjáték, cimbalom és dob, varázslók és mutatványosok, akrobaták és bűvésztrükkök, elefánt viadalok, ló viadalok, bölény viadalok, bika viadalok, kecske viadalok, kos viadalok, kakas viadalok, fürj viadalok, hajítófával való harc, boksz, birkózás, háborús játékok, szerep játékok, csata jelenetek, katonai parádék
  • annak, hogy meggondolatlan és haszontalan játékokat űzzön, mint a kilenc soros sakk, tíz soros sakk, levegőben játszott sakk, ugróiskola, labdajáték, dobókocka, pálcajátékok, kézi játékok, labda játékok, játékpipák, játékekék, bukfencezés, játékszélmalmok, játék mérőedények, játék harciszekerek, kitalálós játékok, grimaszolás
  • a magas és fényűző berendezési tárgyaknak, mint a nagyméretű kerevetek, olyan karszékek, amiket faragott állatokkal ékítettek, hosszú szőrű ágytakarók, többszínű varrott ágytakarók, fehér gyapjú ágytakarók, gyapjú ágytakarók, amelyek virágokkal vagy állati alakokkal hímzettek, tömött paplanok, ágytakarók szegéllyel, selyemágytakarók, amelyeket drágakövekkel díszítettek; nagy gyapjú szőnyegek; elefánt- és ló pokrócok, antilop-irha pokrócok, szarvas-irha pokrócok; baldachinos kerevetek, a fej és láb részére piros párnákkal bélelt fekhelyek
  • az illatszereknek, kozmetikumoknak, és a szépészeti eszközök használatának, mint a testbe bedörzsölhető porok, hintőporok, masszázsolajok, fürdés illatosított vízben, a végtagok maszíroztatása, tükrök használata, kenőcsök, virágfüzérek, illatszerek, krémek, púderek, szempillafesték, karkötők, a fejszalagok, díszített sétabotok, díszített kulacsok, kardok, különleges napernyők, díszített szandálok, turbánok, drágakövek, a jak-farok legyezők, a hosszú-szegélyezett fehér felöltők
  • annak, hogy alacsonyrendű témákról beszéljen, mint a királyok dolgai, rablók, az állam miniszterei; hadseregek, riadók, csaták; vagy étel és ital; ruházat, bútor, virágfüzérek, és illatszerek; rokonok; járművek; falvak, települések, városok, vagy a vidék; nők és hősök; az utcai pletykák, a kútnál hallott pletykák; a halottakról szóló mesék; az „ez lehetett volna, az lehetett volna“ történetek [bölcseleti viták a múltról és jövőről], a világ és a tenger teremtéséről szóló mesék, a jövőre vonatkozó találgatások
  • a különféle dolgokról szóló vitáknak, mint az: „Érted-e ezeket a doktrínákat és tételeket? Én vagyok az, aki érti ezeket a doktrínát és tételeket. Hogyan érthetnéd meg ezeket a doktrínát és tételeket? Helytelenül gyakorolsz! Én helyesen gyakorolok! Én következetes vagyok! Te nem vagy az! Amit először kellene mondani, azt te utoljára mondtad! Amit utolsónak kellene mondani, azt te elsőnek mondtad! Azt, amin olyan sokáig gondolkodtál, már rég megcáfolták! A tételedet megdöntötték! Téged úgyis legyőznek! Menj és próbáld megmenteni a tételedet; szabadítsd ki magad ebből, ha tudod!“
  • az üzenetek és megbízások küldözgetésének olyan embereknek, mint a királyok, az állam miniszterei, nemes harcosok, papok, háztulajdonosok vagy ifjak [kiknek azt mondják] „Menj ide, menj oda! Vidd oda ezt, hozd ide azt!“
  • annak, hogy részt vegyen cselszövésekben vagy mások rábírásában, tippek adásában, mások ócsárlásában és a haszon hajhászásában

de az erény útját követő tanítvány tartózkodik a különféle cselszövésektől, adományok, támogatások kicsikarásától. Ez is része az erényeinek.

Az erények nagy csoportja

Bár sok pap és gyakorló megél olyan ételből, amit megbecsülése révén kap, viszont hibás megélhetést választva, olyan alacsonyrendű tevékenységekből tartja fent magát, mint:

  • a végtagok jeleinek olvasása [tenyérjóslás], ómenek és előjelek olvasása, égi eseményeket értelmezése [mint az eső, csillagok, üstökösök], álmok értelmezése, a testen lévő jelek értelmezése [frenológia], az egerek által megrágott ruha olvasása, tűzáldozat bemutatása, áldozókanalas áldozások, kézi áldozások, melynek során rizspor, rizsmagok, ghí (tisztított vaj) és olaj, felajánlás, áldozat bemutatása szavakkal, véráldozat bemutatása, jóslás az ujjpercek alapján, geomancia, temetőbeli démonok lecsillapítása, varázsigékkel szellemek irányítása, házvédő varázslatok, kígyóbűvölés, méreg-tan, skorpió-tan, patkány-tan, madár-tan, varjú-tan, szerencsejóslás víziók alapján, védő bűbájbáj adása, madarak és állatok jelzéseinek értelmezése
  • annak meghatározása, hogy szerencsét hoznak vagy szerencsétlenséget okoznak-e a drágakövek, ruhák, személyzet, kardok, lándzsák, nyilak, íjak, és más fegyverek; asszonyok, fiúk, lányok, férfi- és női rabszolgák; elefántok, lovak, bivalyok, bikák, tehenek, kecskék, kosok, baromfik, fürjek, gyíkok, hosszú fülű rágcsálók, teknősbékák és más állatok
  • annak megjóslása, hogy az uralkodók előre törnek-e majd; az uralkodók előre törnek majd, és vissza is fognak térni; a mi uralkodóink fognak támadni, és az ő uralkodóik visszavonulnak; az ő uralkodóik fognak támadni, és a mi uralkodóink fognak visszavonulni; a mi uralkodóinknak győzelem lesz a része, az ő uralkodóiknak pedig vereség; az ő uralkodóiknak győzelem lesz a része, a mi uralkodóinknak pedig vereség; emígy győzelem lesz, amúgy pedig vereség
  • annak megjóslása, hogy holdfogyatkozás lesz; napfogyatkozás lesz; egy csillagkép eltűnik, a nap és hold megszokott rendjük szerint járnak majd, a nap és hold le fognak térni pályájukról, a csillagképek megszokott rendjük szerint járnak majd, a csillagképek le fognak térni pályájukról, meteoritzápor közeleg, az ég elsötétül majd; földrengés lesz; a tiszta égből mennydörgés fog hangzani; a nap, a hold és a csillagképek emelkedni fognak, állni fognak, fényesednek és sötétülnek majd, ilyen és ilyen lesz a holdfogyatkozás eredménye … ha a nap, a hold és a csillagképek emelkedni fognak, állni fognak, fényesednek és sötétülnek majd
  • annak megjóslása, hogy bőséges lesz az eső, aszály lesz, sok lesz a termés, éhínség lesz, béke és biztonság lesz, veszélyes idők jönnek, járványok, betegségek jönnek, elkerülnek minket a betegségek. Vagy megélhetést találnak abban, hogy számításokkal foglalkoznak, könyvelnek, számolnak, költeményeket komponálnak, vagy kicsapongó és végletes, hedonisztikus téziseket tanítanak
  • a legkedvezőbb nap meghatározása a házasságra, eljegyzésre, válásra, adósságok behajtására, befektetésekre és kölcsönökre. Vagy annak megmondására, hogy egy személy vonzó, vagy nem. Vagy olyan nőkkel való foglalatosság, akik abortuszon vagy vetélésen estek át, vagy varázsigék segítségével emberek nyelvének és állkapcsának megbénítása, kezük megbénítása, vagy süketség okozása. Vagy kétértelmű kinyilatkoztatások tükrök, kislányok vagy szellemlények segítségével. Vagy a Nap imádása, vagy a Nagy Brahmá imádása, kinek lángok törnek elő szájából, vagy a szerencse istennőjének megidézése
  • a Dévák megnyerésére tett, biztató adományok és ezek viszonzása, démontudomány művelése, házvédő varázsigék tanítása, férfiasság és impotencia előidézése, építési területek felszentelése, szertartásos szájvizek és fürdők készítése, áldozati tüzek készítése, hánytatószerek, hashajtók, köptetők, vízhajtók, fejfájás elleni gyógyszerek készítése, fül és szem cseppek, az orron át ható olajos kenetek készítése, gyulladáscsökkentők, és ellenszerek készítése. Hólyagok meggyógyítása, sebészet gyakorlása, gyermekgyógyászat gyakorlása, gyógymódok és gyógyszerek utóhatásainak kezelése

de az erény útját követő tanítvány tartózkodik attól, hogy ilyen alacsonyrendű tevékenységekből tartsa fent magát, mint az előbbiek.

Ez is része az erényeinek.

A szerzetes, aki ily módon teljes az erényekben, józanságának erényei által nem lát veszélyt sehol. Mint a felkent fejű, nemes harcoskirály, aki ellenségeit legyőzte, így azok nem fenyegetik őt többé, ugyanígy győz a szerzetes, aki ily módon teljes az erényekben, józanságának erényei által nem lát veszélyt sehol. Erősödik az erények e nemes csoportja által, és teljes bensőjével érzi ártatlanságának örömét. Így lesz a szerzetes teljes az erényekben.

Az érzékek uralása

És hogyan őrzi a szerzetes az érzékeinek kapuit? Miközben szemével egy formát néz, nem ragad meg semmilyen részletet, ami által – ha józansága révén nem uralná szemét – olyan gonosz és káros tudati minőségek ragadnák el őt, mint a gyötrelem és a kapzsiság. Miközben fülével hall egy hangot … Miközben orrával egy szagot érez … Miközben nyelvével megízlel egy ízt … Miközben testével egy megérinthető dologhoz ér … Miközben értelmével felfog egy gondolatot, nem ragad meg semmilyen részletet, ami által –ha józansága révén nem uralná szemét – olyan gonosz és káros tudati minőségek ragadnák el őt, mint a gyötrelem és a kapzsiság.

Tudatosság és éberség

És hogyan rendelkezik a szerzetes a tudatossággal és az éberséggel? Miközben eltávozik és visszatér, éberséggel cselekszik. Miközben elnéz valamerre és visszanéz valahonnan … Miközben behajlítja és kinyújtja végtagjait … Miközben viszi öltözékét, felső köntösét és koldulócsészéjét … Miközben eszik, iszik, rág és ízlel … Miközben vizel és szükségét végzi … Miközben sétál, áll, ül, elalszik, felébred, beszél és csöndben marad, éberséggel cselekszik. Így rendelkezik tehát a szerzetes a tudatossággal és az éberséggel.

Megelégedettség

És hogyan elégedett egy szerzetes? Miként a madár, kinek röptében egyetlen terhe a szárnya, akárhová menjen is, így ő is csak egy rend öltözékkel rendelkezik, hogy gondoskodjék testéről, és csak alamizsnát vesz magához, hogy éhségét csillapítsa. Akárhová menjen is, csak a legszükségesebbeket viszi magával. Így elégedett tehát a szerzetes.

Az akadályok elhagyása

Felruházva az erények ily nemes összességével, az érzékek nemes uralásával, nemes tudatossággal és éberséggel, nemes megelégedettséggel, felkeres egy félreeső helyet: egy erdőt, egy fa árnyékát, egy hegyet, egy völgyet, egy barlangot a domboldalon, egy temetőt, a legsűrűbb ligetet, a szabad ég alatti tereket, egy szalmakupacot. Evés után, miközben visszatér alamizsnaszerző útjáról, leül, s lábait keresztbe téve, testét egyenesen tartva tudatosságot teremt magában.

Elhagyván a világ iránti mohóságot, mohóságtól mentes tudatosságban tartózkodik. Megtisztítja elméjét a mohóságtól. Elhagyván a rosszakaratot és a haragot, rosszakarattól mentes tudatosságban tartózkodik, és együttérző minden élőlénnyel, tesz azok jólétéért. Tisztítja elméjét a rosszakarattól és haragtól. Elhagyván a restséget és álmosságot, restségtől és álmosságtól mentes tudatosságban tartózkodik, tudatos, éber, érzékeli a fényt. Tisztítja elméjét a mohóságtól. Elhagyván a nyugtalanságot és az aggodalmat, zavartalan tudatosságban tartózkodik, elméje belsőleg megnyugodott. Tisztítja elméjét a nyugtalanságtól és az aggodalomtól. Elhagyván a bizonytalanságot, a bizonytalanságot meghaladó, zavartól mentes tudatosságban tartózkodik, megfelelő tudati minőségekkel. Tisztítja elméjét a bizonytalanságtól.

Tegyük fel, hogy egy ember kölcsönt vesz fel és befekteti az üzleti ügyeibe. És üzleti ügyei sikerrel járnak. Visszafizeti régi adósságát és megmarad a haszna is, hogy feleségét eltarthassa. Ekkor ez a gondolat jutna az eszébe: ‘Korábban kölcsönt vettem fel és befektettem azt üzleti ügyeimbe. Most az üzleti ügyeim sikeresek. Visszafizettem régi adósságomat, és itt van a hasznom, ami megmaradt, hogy eltartsam a feleségem.’ Emiatt örömet és boldogságot érezne.

Most tegyük fel, hogy egy ember megbetegszik, fájdalmas és igen komoly betegséggel. Nem örül az ételnek, és a teste is legyengül. Ahogy az idő halad, végül kiheveri a betegséget. Örül az ételnek és teste is erőre kap. Ekkor ez a gondolat jutna az eszébe: ‘Korábban beteg voltam … most pedig meggyógyultam a betegségből. Örülök az ételnek és erős vagyok.’ Emiatt örömet és boldogságot érezne.

Most tegyük fel, hogy van egy ember, aki egy börtön foglya. Ahogy az idő halad, végül kiszabadul a fogságból, biztonságban és becsületben, vagyona elvesztése nélkül. Ekkor ez a gondolat jutna az eszébe: ‘Korábban a börtön foglya voltam, de most megszabadultam a fogságból, biztonságban és becsületesen, vagyonom elvesztése nélkül.’ Emiatt örömet és boldogságot érezne.

Most tegyük fel, hogy van egy ember, aki rabszolga, mások eszköze, nem ura önmagának, aki nem mehet oda ahova akar. Ahogy az idő halad, végül kiszabadul a szolgaságból, önmaga ura lesz, nem eszköz többé mások kezében, szabad, aki oda megy, ahova akar. Ekkor ez a gondolat jutna az eszébe:’ Korábban rabszolga voltam … Most kiszabadultam a szolgaságból, önmagam ura vagyok, nem vagyok eszköz többé mások kezében, szabad vagyok, és oda megyek, ahova akarok.’ Emiatt örömet és boldogságot érezne.

Most tegyük fel, hogy van egy ember, aki sok pénzzel és árucikkekkel, egy elhagyott, veszélyes vidéken utazik keresztül. Ahogy az idő halad, végül kikerül az elhagyott vidékről, biztonságban és becsületben, vagyona elvesztése nélkül. Ekkor ez a gondolat jutna az eszébe:’ Korábban sok pénzzel és árucikkekkel, egy elhagyott, veszélyes vidéken utaztam keresztül. Most kikerültem arról az elhagyott vidékről, biztonságban és becsületben, vagyonom elvesztése nélkül.’ Emiatt örömet és boldogságot érezne.

Hasonlóképp, ha ettől az öt akadálytól nem szabadult meg a szerzetes legbelül, azokat adósságnak, betegségnek, börtönnek, rabszolgaságnak és elhagyatott, veszélyes vidéknek érzi. Azonban, ha ettől az öt akadálytól a szerzetes legbelül megszabadult, azokat adósságmentességnek, egészségnek, börtönből való szabadulásnak, szabadságnak, biztonságos helynek érzi. Látván, hogy megszabadult ezektől, boldoggá válik. Boldogságában elragadtatottá válik. Elragadtatottságában teste nyugodttá válik. Teste nyugalmában időzve érzékennyé válik az örömre. Örömet érezve, elméje összeszedetté válik.

A négy dzshána

Ily módon kellőképpen visszavonulva az érzékeléstől, visszavonulva a káros tudattartamoktól, belép az első dzshánába és ott időzik: visszavonultságából öröm és elragadtatás születik, melyet még irányított gondolatok és értékelés kísérnek. Áthatja és átjárja őt, elárasztja és kitölti egész testét a visszavonultságából született öröm és elragadtatás.

Mint mikor egy képzett fürdőmester vagy annak tanonca bronztálba fürdőport önt és azt összegyúrja, miközben újra és újra vízzel hinti meg addig, míg az labdává nem áll össze. És a fürdőpor labda bár telített nedvességgel, kívül és belül is áthatotta a nedvesség, és mégsem csepeg, hasonlóképp a szerzetest is áthatja és átjárja őt, elárasztja és kitölti egész testét a visszavonultságából született öröm és elragadtatás. Nincs semmi az egész testében, amit ne járna át a visszavonultságából született öröm és elragadtatás.

Ez is az elme irányításának csodája.

Ezután az irányított gondolatok és az értékelés lecsendesítésével belép a második dzshánába és ott időzik: az örömből és elragadtatásból irányított gondolatoktól és értékeléstől mentes, nyugodt és összeszedett tudatosság születik, belső bizonyossággal. Áthatja és átjárja őt, elárasztja és kitölti egész testét az örömből és elragadtatásból született nyugodt és összeszedett tudatosság.

Mint egy olyan tó, amelyből forrás árad, bár a tavat nem táplálja patak sem keletről, sem nyugatról, sem északról, sem pedig délről, és az ég sem látja el újra és újra bőséges esővel, hogy a hűvös forrás előtörhessen. De mégis áthatja és átjárja, elárasztja és kitölti a tavat hűs vízzel úgy, hogy ne lenne a tónak egyetlen olyan része sem, amit át ne járna a hűvös víz. Hasonlóképp a szerzetest is áthatja és átjárja, elárasztja és kitölti egész testét az örömből és elragadtatásból született nyugodt és összeszedett tudatosság. Nincs semmi az egész testében, amit ne járna át az örömből és elragadtatásból született nyugodt és összeszedett tudatosság.

Ez is az elme irányításának csodája.

Ezután az elragadtatás elhalványulásával eléri a nyugalom állapotát. Tudatos lesz és éber, testében örömet érez. Így belép a harmadik dzshánába és időzik benne, amint azt a Nemes Lények kinyilatkoztatják. ‘Nyugodt és éber, örömteli megnyugvást ér el.’ Áthatja és átjárja őt, elárasztja és kitölti egész testét az elragadtatástól mentes öröm.

Mint egy lótusz tavacskában, a lótuszok közül számos virág a vízben születik és növekszik a vízbe merülvén, és virágzik anélkül, hogy a vízből kiemelkedne, így áthatja és átjárja, elárasztja és kitölti azokat a hűvös víz gyökerüktől a csúcsukig úgy, hogy ne lenne a lótuszoknak egyetlen olyan része sem, amit át ne járna a hűvös víz. Hasonlóképp a szerzetest is áthatja és átjárja, elárasztja és kitölti egész testét az elragadtatástól mentes öröm. Nincs semmi az egész testében, amit ne járna át az elragadtatástól mentes öröm.

Ez is az elme irányításának csodája.

Ezután az öröm és aggodalom elhagyásával – és a korábbi örömmámor és gyötrelem eltűnésével – belép a negyedik dzshánába és időzik benne: a tudatosság és nyugalom tisztaságában, a sem öröm, sem aggodalom világában. Ül, miközben tiszta, fényes tudatosság járja át testét.

Mint ahogyan egy ember ül, akit fejétől a lábáig fehér lepel takar, úgy, hogy ne lenne a testének egyetlen olyan része sem, amit a lepel be ne takarna. Hasonlóképp ül a szerzetes is, miközben tiszta, fényes tudatosság járja át egész testét. Nincs semmi az egész testében, amit ne járna át a tiszta, fényes tudatosság.

Ez is az elme irányításának csodája.

Belső tudás

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy tudjon és lásson dolgokat. Felismeri önmagában, hogy: ’Ez az én testem, alakkal rendelkezik, a négy őselemből tevődik össze, anyától és apától született, amit rizzsel és zabkásával tápláltak, alávetett a változásnak, betegségnek, hanyatlásnak, szétesésnek és szétszóródásnak. És ez az én öntudatom, ami itt megalapozott és itt megbéklyózott.

Mintha csak víztiszta, gyönyörű berillkő lenne – nyolcoldalú, fényezett, tiszta csillogó, minden tekintetben tökéletes, melynek közepén kék, sárga, piros, fehér vagy barna selyemszál lenne átfűzve –, és egy ember, akinek jó szeme van hozzá, kézbe venné, és így mérlegelné azt: ’Ez egy víztiszta, gyönyörű berillkő, nyolcoldalú, fényezett, tiszta csillogó, minden tekintetben tökéletes. És a közepén kék sárga piros fehér vagy barna selyemszál van átfűzve. Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy tudjon és lásson dolgokat. Felismeri önmagában, hogy: ’Ez az én testem, alakkal rendelkezik, a négy őselemből tevődik össze, anyától és apától született, amit rizzsel és zabkásával tápláltak, alávetett a változásnak, betegségnek, hanyatlásnak, szétesésnek és szétszóródásnak. És ez az én öntudatom, ami itt megalapozott és itt megbéklyózott.

Ez is az elme irányításának csodája.

Az elme által készített test

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy egy gondolattestet hozzon létre. Ezzel a testtel létrehoz egy másik testet, ami alakkal rendelkezik, bár az elme teremtménye, minden részletében teljes, és képességeiben sem alsóbbrendű.

Éppen úgy, mintha az ember egy nádszálat húzna ki külső burkából. És ez a gondolat jutna eszébe: ’Ez a burok, ez pedig a nád. A burok az egyik dolog, a nád meg egy másik, de a nádat a külső borokból húztam elő. Vagy úgy, mintha az ember egy kardot húzna ki hüvelyéből. És ez a gondolat jutna eszébe: ’Ez a kard, ez pedig a hüvely. A kard az egyik dolog, a hüvely meg egy másik, de a kardot a hüvelyből húztam elő. Vagy úgy, mintha az ember egy kígyót húzna ki annak levedlett bőréből. És ez a gondolat jutna eszébe: ‘Ez a kígyó, ez pedig a bőre. A kígyó az egyik dolog, a bőre meg egy másik, de a kígyót a levedlett bőrből húztam elő.’

Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy egy gondolattestet hozzon létre. Ezzel a testtel létrehoz egy másik testet, ami alakkal rendelkezik, bár az elme teremtménye, minden részletében teljes, és képességeiben sem alsóbbrendű.

Ez is az elme irányításának csodája.

Természetfeletti erő

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy természetfeletti erőket uraljon. Az ilyen személy számtalanféle természetfeletti erőt képes irányítani. Aki egy volt, az többé válik, s aki több volt, abból egy lesz. Feltűnik és eltűnik. Akadálytalanul hatol át falakon, bástyákon és hegyeken, úgy, miként az üres téren. Föl- és alámerül a földbe, mintha az víz lenne. Sétál a vízen anélkül, hogy elsüllyedne, úgy, mintha az szárazföld lenne. Keresztbe tett lábakkal ülve átszáll a levegőn, ahogyan a madár szárnyal. Kezeivel megérinti és megsimogatja még a Napot és a Holdat is, olyan hatalmas és erős. És testével befolyást gyakorol, még olyan messzire is, mint a Brahma-világok.

Mint mikor egy képzett fazekas vagy annak tanonca képes a jól előkészített agyagból bármiféle fazekasmunkát készíteni, vagy mint egy képzett elefántcsont faragó vagy annak tanonca képes a jól előkészített elefántcsontból bármilyen elefántcsont-faragást készíteni, vagy mint egy képzett aranyműves vagy annak tanonca képes a jól előkészített aranyból bármilyen aranytárgyat készíteni. Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt arra, hogy természetfeletti erőket uraljon… És testével befolyást gyakorol, még olyan messzire is, mint a Brahma-világok.

Ez is az elme irányításának csodája.

A távolba hallás képessége

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt az isteni hallásra. Isteni hallása révén – az emberekhez képest – tisztábban és élesebben hallja, mind az isteni és mind az emberi hangokat, legyenek akár közel vagy távol.

Mint az az ember, aki egyedül megy az országúton, és üstdobok, kisebb dobok, kagylókürt, cintányérok, és tam-tam dobok hangját halja a távolból. Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és használni azt az isteni hallásra. Isteni hallása révén – az emberekhez képest – tisztábban és élesebben hallja, mind az isteni, mind az emberi hangokat, legyenek akár közel vagy távol.

Ez is az elme irányításának csodája.

A gondolatolvasás képessége

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje más lények gondolatait. Ismeri más lények és létezők tudatát, körülfogva azt saját tudatával. Felismeri az indulattokkal teli elméről, hogy az indulatokkal teli elme, és felismeri az indulatoktól mentes elméről, hogy az indulatoktól mentes elme. Felismeri az idegenkedéssel teli elméről, hogy az idegenkedéssel teli elme, és felismeri az idegenkedéstől mentes elméről, hogy az idegenkedéstől mentes elme. Felismeri a téves képzetekkel teli elméről, hogy az téves képzetekkel teli elme, és felismeri a téves képzetektől mentes elméről, hogy az téves képzetektől mentes elme. Felismeri a korlátolt elméről, hogy az korlátolt elme, és felismeri a szétszórt elméről, hogy az szétszórt elme. Felismeri a nyitott elméről, hogy az nyitott elme, és felismeri a beszűkült elméről, hogy az beszűkült elme. Felismeri a kiváló elméről [egy olyanról, ami nem a legkiválóbb], hogy az kiváló elme, és felismeri a gyenge elméről, hogy az gyenge elme. Felismeri az összpontosított elméről, hogy az összpontosított elme, és felismeri a figyelmetlen elméről, hogy az figyelmetlen elme. Felismeri az felszabadult elméről, hogy az felszabadult elme, és felismeri az elvakult elméről, hogy az elvakult elme.

Mint az a fiatal nő – vagy férfi –, aki a díszítések alapján saját tükörképét egy fényes tükörben, vagy egy tál vízben vizsgálgatva tudná, hogy ő ‘beszennyezett’ ha beszennyezett volna, és tudná, hogy makulátlan, ha nem volna az. Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje más lények gondolatait. Ismeri más lények és létezők tudatát, körülfogva azt saját tudatával. Felismeri az indulattokkal teli elméről, hogy az indulatokkal teli elme… és felismeri az elvakult elméről, hogy az elvakult elme.

Ez is az elme irányításának csodája.

Az elmúlt életek emlékei

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje korábbi életeinek emlékeit.

Visszaemlékszik számtalan korábbi életére, így aztán visszaemlékszik egy korábbi születésére, két korábbi születésére, három korábbi születésére, négy, öt, tíz, húsz, harminc, ötven, száz, ezer, százezer korábbi születésre, eonokkal korábbi születésekre, amikor a világ összehúzódott, eonokkal korábbi születésekre, amikor a világ kitágult, eonokkal korábbi születésekre, amikor a világ összehúzódott és kitágult. ’Ez és ez volt a nevem, ehhez a klánhoz tartoztam, ilyen volt a megjelenésem. Ilyen volt az életem, ilyen és ilyen örömöt és fájdalmat éreztem, és így ért véget az életem. Abból a létezésemből eltávozván megjelentem amott. Ott is volt nevem, ehhez a klánhoz tartoztam, ilyen volt a megjelenésem. Ilyen volt az életem, ilyen és ilyen örömöt és fájdalmat éreztem, és így ért véget az életem. Abból a létezésemből eltávozván megjelentem amott. Így emlékszik vissza sokféle korábbi életére, ily módon és ilyen részletesen.

Mint az az ember, akinek el kellett mennie saját falujából egy másik faluba, és onnan egy további faluba, ahonnan hazatért. És ez a gondolat jutna eszébe: ‘Elmentem a falumból abba másik faluba. Ott így álltam, így ültem, így beszéltem, és így maradtam csöndben. Abból a faluból elmentem amabba a faluba, ott meg így álltam, így ültem, így beszéltem, és így maradtam csöndben. Abból a faluból azután hazajöttem.’ Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje korábbi életeinek emlékeit. Visszaemlékszik számtalan korábbi életére… ily módon és ilyen részletesen.

Ez is az elme irányításának csodája.

A lények eltűnése és újra feltűnése (halála és újra testet öltése)

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje a lények eltűnését és újra megjelenését. Isteni szem képessége révén – az emberekhez képest – tisztábban és élesebben látja a lényeket eltűnni és megjelenni újra, és felismeri, hogyan válnak alsóbbrendűvé és felsőbbrendűvé, széppé és csúnyává, szerencséssé és szerencsétlenné karmájuk következtében. Azok a lények, akik a test, a beszéd és az elme rossz szokásait követték, becsmérelték a nemes lényeket, hibás nézeteket vallottak és hibás nézeteik miatt hibás tetteket követtek el, a test felbomlásával, haláluk után megjelentek a nélkülözés világában, a rossz célban, az alsóbb birodalmakban, a pokolban. De azok a lények, akik a test, a beszéd és az elme jó szokásait követték, nem becsmérelték a nemes lényeket, helyes nézeteket vallottak és helyes nézetei miatt jó tetteket követtek el, a test felbomlásával, haláluk után megjelentek a jó célban, mennyei világban. Így, isteni szem képessége révén – az emberekhez képest – tisztábban és élesebben látja a lényeket eltűnni és megjelenni újra, és felismeri, hogyan válnak alacsonyabb rendűvé és magasabb rendűvé, széppé és csúnyává, szerencséssé és szerencsétlenné karmájuk következtében.

Mint ahogyan egy magas torony állna a főtéren [egy városban] és egy ember, aki jól lát a torony tetején állva, látná az embereket bemenni a házaikba és kijönni őket onnan, látná őket végigsétálni az utcán, és leülni a főtéren. És ez a gondolat jutna eszébe: „Ezek az emberek bemennek a házukba, kijönnek onnan, végigsétálnak az utcán és leülnek a főtéren. Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megismerje a lények eltűnését és újra megjelenését. Isteni szem képessége révén – az emberekhez képest – tisztábban és élesebben látja a lényeket eltűnni és megjelenni újra, és felismeri, hogyan válnak alsóbbrendűvé és felsőbbrendűvé, széppé és csúnyává, szerencséssé és szerencsétlenné karmájuk következtében…“

Ez is az elme irányításának csodája.

A gondolatok burjánzásának megszüntetése

(burjánzás, āsavā: indulatok, befolyások, mérgek, túlcsordulások)

Az, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megszüntesse gondolatainak burjánzását. Felismeri - úgy, ahogy van -, hogy ’Ez aggodalom… Ez az aggodalom eredete… Ez az aggodalom megszüntetése… Ez az az út, ami az aggodalom megszüntetéséhez vezet… Ez a gondolatok burjánzása… Ez a gondolatok burjánzásának eredete… Ez a gondolatok burjánzásának megszüntetése… Ez az az út, ami gondolatok burjánzásának megszüntetéséhez vezet… Miközben szíve így ismeri meg, így látja és így ismeri fel a jelenségeket, kiszabadul az érzékek burjánzásából, kiszabadul a létesülés burjánzásából és kiszabadul a tudatlanság burjánzásából. Megszabadulván tudja: ‘Megszabadultam’. Felismeri, hogy ‘A születést befejezte, szent életét teljesítette, feladatát elvégezte. Nincs semmi további dolga ebben a világban’.

Ez olyan, mintha lenne egy tó a hegyszorosban, amely tiszta, áttetsző és üde – melynek partján egy jó szemű ember állna, és látná a kagylókat, köveket és kavicsokat, és látna még halrajokat úszni és pihenni, és eszébe jutna: „Ez a víz tiszta, áttetsző és üde. Itt vannak ezek a kagylók, kövek és kavicsok, és ott vannak a halrajok, úsznak és megpihennek.“ Hasonlóképp a szerzetes, akinek elméje összeszedett, tiszta és fényes, szeplőtelen, hibáktól mentes, irányítható, kezelhető, szilárd és elérte a megzavarhatatlanság állapotát, képes elméjét irányítani, és arra használni azt, hogy megszüntesse gondolatainak burjánzását. Felismeri - úgy, ahogy van -, hogy ’Ez aggodalom… Ez az aggodalom eredete… Ez az aggodalom megszüntetése… Ez az az út, ami az aggodalom megszüntetéséhez vezet… Ez a gondolatok burjánzása… Ez az gondolatok burjánzásának eredete… Ez a gondolatok burjánzásának megszüntetése… Ez az az út, ami a gondolatok burjánzásának megszüntetéséhez vezet… Miközben szíve így ismeri meg , így látja és így ismeri fel a jelenségeket, kiszabadul az érzékek burjánzásából, kiszabadul a létesülés burjánzásából és kiszabadul a tudatlanság burjánzásából. Megszabadulván tudja: ‘Megszabadultam’. Felismeri, hogy ‘A születést befejezte, szent életét teljesítette, feladatát elvégezte. Nincs semmi további dolga ebben a világban’.

Ez is az elme irányításának csodája.

Ez az a három csoda, amit én kinyilatkoztattam, Kévatta, közvetlenül megismertem és megvalósítottam őket magamban.

A négy nagy elem maradéktalan megszűnése

Egy alkalommal Kévatta, történt, hogy, a gondolatok e sorozata merült fel egy bizonyos szerzetes tudatában, aki az igaz szerzetesek közösségében élt: „Hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?“

Akkor ő gyakorlása révén elérte a koncentráció egy olyan fokát, hogy istenek jelentek meg összpontosított tudatában.

Így eljutva az istenekhez, azok közül is először a Négy Nagy Király kíséretét alkotó isteneket látta meg, és odaérkezvén megkérdezte őket: „Barátaim, hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul a Négy Nagy Király kíséretét alkotó istenek ezt mondták a szerzetesnek: „Mi sem tudjuk, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. De létezik a Négy Nagy Király, és ők hatalmasabbak és fenségesebbek, mint mi. Nekik biztosan tudniuk kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet….maradéktalanul megszüntetni.“

Így a szerzetes eljutott a Négy Nagy Királyhoz és odaérkezvén megkérdezte őket: „Barátaim, hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul a Négy Nagy Király ezt mondta a szerzetesnek: „Mi sem tudjuk, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. De létezik a Harminchárom istenség, és ők hatalmasabbak és fenségesebbek, mint mi. Nekik biztosan tudniuk kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni.“

Így a szerzetes eljutott a Harminchárom Istenséghez, és odaérkezvén megkérdezte őket: „Barátaim, hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul a Harminchárom Istenség ezt mondta a szerzetesnek: „Mi sem tudjuk, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. De létezik Szakka, az istenek uralkodója, aki hatalmasabb és fenségesebb, mint mi. Neki biztosan tudnia kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni.“

Így a szerzetes eljutott Szakkához, az istenek uralkodójához, és odaérkezvén megkérdezte őt: „Barátom, hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul Szakka, az istenek uralkodója, ezt mondta a szerzetesnek: „Én sem tudom, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. De léteznek a Jámá-istenek, akik hatalmasabbak és fenségesebbek, mint én. Nekik biztosan tudniuk kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni.“

A Jámá-istenek is csak azt mondták, hogy: „Mi sem tudjuk… de van egy isten, akit Szujámának hívnak… neki biztosan tudnia kell…“ De Szujáma is csak azt mondta: „Én sem tudom… de van egy isten, akit Szantuszitának hívnak… neki biztosan tudnia kell…“ De Szantuszita is csak azt mondta: „Én sem tudom… de léteznek a Nimmánaratí istenek… nekik biztosan tudniuk kell…“ De a Nimmánaratí istenek is csak azt mondták, hogy: „Mi sem tudjuk… de van egy isten, akit Szunimmitának hívnak… neki biztosan tudnia kell…“ De Szunimmita is azt mondta: „Én sem tudom… de léteznek a Paranimmitavaszavatti istenek… nekik biztosan tudniuk kell…“ De a Paranimmitavaszavatti istenek is csak azt mondták, hogy: „Mi sem tudjuk, …de van egy isten, akit Paranimmita Vaszavattinak hívnak…. neki biztosan tudnia kell….“

Így a szerzetes eljutott Vaszavatti istenhez, és odaérkezvén megkérdezte őt: „Barátom, hol lehet ezt a négy nagy elemet… maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul Vaszavatti ezt mondta a szerzetesnek: „Én sem tudom, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet… maradéktalanul megszüntetni. De léteznek a Brahmá kíséretébe tartozó istenek, akik hatalmasabbak és fenségesebbak, mint Én. Nekik biztosan tudniuk kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni.“

Így a szerzetes eljutott a Brahmá kíséretébe tartozó istenekhez, és odaérkezvén megkérdezte őket: „Barátaim, hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul a Brahmá kíséretébe tartozó istenek ezt mondták a szerzetesnek: „Mi sem tudjuk, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. De létezik Brahmá a Nagy Brahmá, a Hódító, a Legyőzhetetlen, a Mindenlátó, a Minden Erővel Rendelkező, a Legfelsőbb Úr, az Alkotó, a Készítő, a Vezér, a Csalhatatlan, az Uralkodó, Atyja Mindennek, Ami Valaha is Létezett és Létezni Fog. Ő hatalmasabb és fenségesebb, mint mi. Neki biztosan tudnia kell, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni.“

„De mondjátok barátaim, hol van most a Hatalmas Brahmá?“

„Szerzetes, mi sem tudjuk, hogy hol van Brahmá, vagy miféle úton jár. De mikor ének hangzik fel, fény sugárzik elő, és ragyogás tűnik fel, Brahmá megjelenik. Ezek a csodálatos előjelek mutatják Brahmá megjelenését: fény sugárzik elő, és ragyogás tűnik fel.“

Ezután nem telt el sok idő, és Brahmá megjelent.

Így a szerzetes eljutott a Hatalmas Brahmához, és odaérkezvén megkérdezte őt: „Barátom, hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni?“

Miután ezt így megkérdezte, válaszul a Hatalmas Brahmá ezt mondta a szerzetesnek: „Szerzetes! Én Brahmá vagyok a Nagy Brahmá, a Hódító, a Legyőzhetetlen, a Mindenlátó, a Minden Erővel Rendelkező, a Legfelsőbb Úr, az Alkotó, a Készítő, a Vezér, a Csalhatatlan, az Uralkodó, Atyja Mindennek, Ami Valaha is Létezett és Létezni Fog.“

De a szerzetes másodszorra is megkérdezte a Hatalmas Brahmát: „Barátom, nem kérdeznélek, ha nem te lennél Brahmá a Hatalmas Brahmá a Hódító, a Legyőzhetetlen, a Mindenlátó, a Minden Erővel Rendelkező, a Legfelsőbb Úr, az Alkotó, a Készítő, a Vezér, a Csalhatatlan, az Uralkodó, Atyja Mindennek, Ami Valaha is Létezett és Létezni Fog. Én most azt kérdeztem, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?“

De a Hatalmas Brahmá másodszorra is csak ezt mondta a szerzetesnek: „Szerzetes! Én Brahmá vagyok a Nagy Brahmá, a Hódító, a Legyőzhetetlen, a Mindenlátó, a Minden Erővel Rendelkező, a Legfelsőbb Úr, az Alkotó, a Készítő, a Vezér, a Csalhatatlan, az Uralkodó, Atyja Mindennek, Ami Valaha is Létezett és Létezni Fog.“

De a szerzetes harmadszorra is megkérdezte a Hatalmas Brahmát: „Barátom, nem kérdeznélek, ha nem te lennél Brahmá a Hatalmas Brahmá a Hódító, a Legyőzhetetlen, a Mindenlátó, a Minden Erővel Rendelkező, a Legfelsőbb Úr, az Alkotó, a Készítő, a Vezér, a Csalhatatlan, az Uralkodó, Atyja Mindennek, Ami Valaha is Létezett és Létezni Fog. Én most azt kérdeztem, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?“

Akkor a Hatalmas Brahmá megfogta a szerzetest a karjánál fogva és elvezette egy helyre, és azt mondta neki: „Ezek az istenek Brahmá kíséretéből azt hiszik, hogy ‘Nincs semmi, amit a Hatalmas Brahmá ne tudna. Nincs semmi, amit a Hatalmas Brahmá ne látna. Nincs semmi, amiről a Hatalmas Brahmának ne lenne tudomása. Nincs semmi, amit a Hatalmas Brahmá ne ismerne fel.’ Ez az oka annak, hogy nem mondom ki azt a jelenlétükben, hogy én sem tudom, hogy hol lehet ezt a négy nagy elemet … maradéktalanul megszüntetni. Így aztán hibásan cselekedtél, helytelenül tetted, amikor elhagytad a Magasztost, azért hogy másutt keresd a választ erre a kérdésre. Menj egyenesen vissza a Magasztoshoz, és megérkezvén bátran tedd fel neki ezt a kérdést. És akármilyen választ ad erre, el kell fogadnod azt.“

Ezután – éppen annyi idő alatt, amíg egy erős ember behajlított karját kinyújtja vagy kinyújtott karját behajlítja – a szerzetes eltűnt a Brahma-világból, és azonnal megjelent előttem. Meghajolt előttem és leült az egyik oldalamra. És amint ott ült, ezt mondta:

– Uram, mondd hol lehet ezt a négy nagy elemet – a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát – maradéktalanul megszüntetni?

Mikor ezt kérdezte, én így válaszoltam neki:

– Egyszer, szerzetes, néhány tengeri kereskedő fogott egy part-kereső madarat és magukkal vitték a hajójukra. Amikor nem látták már a partot, elengedték a madarat. Az pedig elrepült keletnek, délnek, nyugatnak, északnak, egyenesen fel a látóhatár legmagasabb pontjáig, és felszárnyalt egészen az égtájak tengelyéig. Hogyha pedig bármelyik irányban meglátta a partot, odarepült. Viszont, ha egyik irányban sem látta a partot, egyenesen visszatért a hajóra. Pont ugyanígy mentél el te is szerzetes, egészen a Brahma-világig, hogy kérdésedre választ találj, és aztán egyenesen visszajöttél elém.

A kérdésedet azonban nem úgy kell feltenni, hogy „Hol lehet ezt a négy nagy elemet - a föld elemi tulajdonságát, a víz elemi tulajdonságát, a tűz elemi tulajdonságát, és a szél elemi tulajdonságát - maradéktalanul megszüntetni?“ Hanem ekképpen kell azt megfogalmazni:

Hol van az, ahol nincs alapja a víz a föld a tűz és a szél létezésének?
Hol van az, ahol a hosszú és rövid, durva és finom, jó és rossz, név és forma véget ért?

És a válasz erre (pedig) az, hogy:

Ahol a tudat határtalan, és fénye mindent betölt,
Ott a víz, föld, tűz és szél sem létezik,
Ott a hosszú és rövid, durva és finom, jó és rossz, név és forma véget ért.
A tudat tevékenységének megszüntetésével ez mind véget ért.

Ez az, amit a Magasztos mondott. És Kévatta, a háztulajdonos megelégedett és boldogságot talált a Magasztos szavaiban.


  1. szó szerint “gandhárai” 

  2. szó szerint Mani-féle (Mani a szellemek/koboldok (jakkha) vezére a buddhista hitvilágban, aki meghallja a hívők segítségkérését és megjelenik) 

Így készült:

Fordítota: Koltai László

Forrás: DN 11, Thanissaro Bhikku, angol

Szerzői jogok: Koltai László, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.