Anāthapiṇḍikovāda Sutta

Így hallottam. Egyszer a Magasztos Szávatthi mellett, a Dzsétavanában, Anáthapindika kolostorában tartózkodott. És ekkor történt, hogy Anáthapindika, egy helybéli,¹ megbetegedett, súlyos fájdalmak gyötörték. Ekkor Anáthapindika, a helybéli így szólt valamelyik emberéhez.

– Gyere, hű szolgám! Keresd fel a Magasztost a nevemben, és megérkezvén hódolattal borulj a lába elé, és mondd: „Uram, Anáthapindika egy helybéli megbetegedett, súlyos fájdalmak gyötrik. Hódolattal borul le a Magasztos előtt.“ Aztán keresd fel tisztelereméltó Száriputtát a nevemben, és megérkezvén hódolattal borulj a lába elé, és mondd: „Tiszteletreméltó uram, Anáthapindika egy helybéli megbetegedett, súlyos fájdalmak gyötrik. Hódolattal borul le előtted. Megtiszteltetés lenne, ha tiszteletreméltó Száriputta részvétét kifejezvén meglátogatná Anáthapindikát otthonában.“

– Ahogy óhajtod, Uram felelte az ember Anáthapindikának, és felkereste a Magasztost.

Megérkezvén meghajolt előtte és helyet foglalt a Magasztos mellett. Ahogy helyet foglalt így szólt:

– Uram, Anáthapindika egy helybéli megbetegedett, súlyos fájdalmak gyötrik. Hódolattal borul le a Magasztos előtt.

Aztán felkereste tisztelereméltó Száriputtát, és ahogy megérkezett meghajolt előtte és helyet foglalt. Ahogy helyet foglalt így szólt:

– Tiszteletreméltó uram, Anáthapindika egy helybéli megbetegedett, súlyos fájdalmak gyötrik. Hódolattal borul le tisztelereméltó Száriputta előtt. Megtiszteltetés lenne számára, ha tiszteletreméltó Száriputta részvétét kifejezvén meglátogatná Anáthapindikát otthonában. Száriputta hallgatással fejezte ki egyetértését.

Ekkor tisztelereméltó Száriputta magára öltötte alsó és felső köpenyét, kézbe vette kolduló csészéjét, és tiszteletreméltó Ánandával elment Anáthapindika otthonába. Ahogy megérkezett helyet foglalt egy előkészített széken, és így szólt Anáthapindikához:

– Remélem, jobban vagy, helybéli. Remélem, jól érzed magad. Remélem, enyhültek a fájdalmaid, és nem erősödtek, Remélem, az enyhülésük jelei mutatkoznak, nem az erősödésüké?

– Nem vagyok jobban tiszteletreméltó uram. Nem érzem jól magam. Súlyos fájdalmaim erősödnek, nem enyhültek. Az erősödésük jelei mutatkoznak, nem az enyhülésüké. Borzalmas erők hasogatják a fejem, mintha egy erős ember éles karddal hasogatná a fejem. Borzalmasan fáj a fejem, mintha egy ember szoros bőrhevederrel turbánt szorítana rá. Borzalmas erők szaggatják a gyomromat, mint mikor egy mészáros vagy segédje trancsírozza éles hentes késsel egy ökör gyomrát. Szörnyen ég a testem, mint mikor egy erős ember egy gyengét karjánál fogva megragad, hogy egy forró parázzsal teli gödör fölött megsüsse. Nem vagyok jobban, tiszteletreméltó uram. Nem érzem jól magam. Súlyos fájdalmaim erősödnek, nem enyhültek. Az erősödésük jelei mutatkoznak, nem az enyhülésüké.

– Akkor Anáthapindika a következő módon kell gyakorolnod: Nem ragaszkodom a szemhez, a tudatosságom nem függ a szemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a fülhöz, a tudatosságom nem függ a fültől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az orrhoz, a tudatosságom nem függ az orrtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a nyelvhez, a tudatosságom nem függ a nyelvtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a testhez, a tudatosságom nem függ a testtől. Nem ragaszkodom az elméhez, a tudatosságom nem függ az elmétől. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod: Nem ragaszkodom a látott formákhoz, a tudatosságom nem függ a formáktól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a hangokhoz, a tudatosságom nem függ a hangoktól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az illatokhoz, a tudatosságom nem függ az illatoktól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az ízekhez, a tudatosságom nem függ az ízektől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a tapintáshoz, a tudatosságom nem függ a tapintástól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a gondolatokhoz, a tudatosságom nem függ a gondolatoktól. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod: Nem ragaszkodom a szem-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a szem-tudatosságtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a fül-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a fül-tudatosságtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az orr-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ az orr- tudatosságtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a nyelv-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a nyelv-tudatosságtól. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a test-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a test-tudatosságtól. Nem ragaszkodom az elme-tudatossághoz, a tudatosságom nem függ az elme-tudatosságtól. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a szem érzékeléséhez, a tudatosságom nem függ a szem érzékelésétől.² Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a fül érzékeléséhez, a tudatosságom nem függ a fül érzékelésétől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az orr érzékeléséhez, a tudatosságom nem függ az orr érzékelésétől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a nyelv érzékeléséhez, a tudatosságom nem függ a nyelv érzékelésétől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a test érzékeléséhez, a tudatosságom nem függ a test érzékelésétől. Nem ragaszkodom az elme érzékeléséhez,³ a tudatosságom függ az elme érzékelésétől. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a szem érzeteihez,⁴ a tudatosságom nem függ a szem érzeteitől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a fül érzeteihez, a tudatosságom nem függ a fül érzeteitől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az orr érzeteihez, a tudatosságom nem függ az orr érzeteitől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a nyelv érzeteihez, a tudatosságom nem ragaszkodik a nyelv érzeteihez. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a test érzeteihez, a tudatosságom nem függ a test érzeteitől. Nem ragaszkodom az elme érzeteihez, a tudatosságom nem függ az elme érzeteitől. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a szilárd elemhez, a tudatosságom nem függ a szilárd elemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a folyékony elemhez, a tudatosságom nem függ a folyékony elemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a tüzes elemhez, a tudatosságom nem függ a tüzes elemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a légnemű elemhez, a tudatosságom nem függ a légnemű elemtől. Így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom az űr-elemhez, a tudatosságom nem függ az űr-elemtől. Nem ragaszkodom a tudat-elemhez, a tudatosságom nem függ a tudat-elemtől. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a formához a tudatosságom nem függ a formától. Nem ragaszkodom az érzetekhez, a tudatosságom nem függ az érzetektől. Nem ragaszkodom az észleléshez, a tudatosságom nem függ az észleléstől. Nem ragaszkodom a gondolati képződményekhez, a tudatosságom nem függ a gondolati képződményektől. Nem ragaszkodom a tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a tudatosságtól. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a végtelen kiterjedésű űrhöz, a tudatosságom nem függ a végtelen kiterjedésű űrtől. Nem ragaszkodom a végtelen kiterjedésű tudatossághoz, a tudatosságom nem függ a végtelen kiterjedésű tudatosságtól. Nem ragaszkodom a végtelen kiterjedésű semmihez, a tudatosságom nem függ a végtelen kiterjedésű semmitől. Nem ragaszkodom sem az érzéki sem a nem-érzéki szférához, a tudatosságom nem függ sem az érzéki sem a nem-érzéki szférától. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom ehhez a világhoz, a tudatosságom nem függ ettől a világtól. Nem ragaszkodom a túlvilághoz, a tudatosságom nem függ a túlvilágtól. Így kell gyakorolnod.

Aztán így kell gyakorolnod. Nem ragaszkodom a látotthoz, a hallotthoz, az érzékelthez, a felismerthez, elérthez, felkutatotthoz, megfontoltan elfogadotthoz, a tudatosságom nem függ ezektől. Így kell gyakorolnod.

Amikor ez elhangzott, Anáthapindika a helybéli sírt és zokogott. Tiszteletreméltó Ánanda azt kérdezte tőle:

– Összeomlottál és összeroskadtál, Anáthapindika?

– Nem, tiszteletreméltó uram. Nem omlottam össze és nem roskadtam össze, csak régóta hallgatom a Tanítót és a szerzeteseket, akik felüdítik a szívem, de soha ilyen Dhamma beszédet nem hallottam, mint ez.

– Efféle Dhamma beszéd, helybéli, nem adatik fehérbe öltözött világiaknak.⁵ Ez a Dhamma beszéd azoknak adatik, akik eltávoztak az otthontalanságba.

– Ebben az esetben, tiszteletreméltó Száriputta és Ánanda kérlek, osszátok meg ezt a Dhamma beszédet a fehérbe öltözött világiakkal. Vannak a nemzetségben,⁶ akiknek kevés por homályosítja el a látását, akik elvesznek, ha nem hallják ezt a Dhamma beszédet. Lesznek, akik meg fogják érteni.

Ekkor tiszteletreméltó Száriputta és tiszteletreméltó Ánanda – ellátva tanáccsal Anáthapindikát – felálltak és eltávoztak. Ekkor nem sokkal az után, hogy elmentek, Anáthapindika a helybéli elhunyt és újraszületett a Tuszita mennyben. Ekkor Anáthapindika a déva-fiú késő éjjel, ragyogó fényével egész Dzsétavanát bevilágítva közeledett a Magasztoshoz, és ahogy odaért, meghajolt előtte és megállt mellette. Ahogy megállt mellette, ezt a verset mondta a Magasztosnak:

Áldott Dzsétavana
Bölcsek közösségének lakhelye,
Ahol a Dhamma Királya lakozik,
A boldogság forrása nekem.\

A tettek, tiszta tudat és szokások,
Erény, az élet felsőbb útja,
Ezek tisztítják meg a halandókat
Nem a nemzetség vagy a vagyon.\

Így a bölcseknek
Látva az előnyöket
A Dhamma helyes tanulmányozásával
Kell itt és most megtisztulniuk.

Ami Száriputtát illeti:
A szerzetesek közül, akik túl jutottak⁷
Tisztánlátásban, erényben és szenvtelenségben
Csak a legjobb lehet hozzá hasonló.

Ezt mondta Anáthapindika a déva-fiú. A Tanító egyetértett. Ekkor Anáthapindika, a déva-fiú megértvén, hogy a Tanító egyetért vele meghajolt előtte, háromszor megkerülte, hogy a Tanító jobbra legyen tőle, majd nyomban eltűnt.

Ekkor, az éj elmúltával a Magasztos így szólt a szerzetesekhez:

– Szerzetesek, késő éjjel egy dévá-fiú ragyogó fényével egész Dzsétavanát bevilágítva közeledett hozzám, és ahogy odaért, meghajolt előttem és megállt mellettem. Ahogy megállt mellettem, ezt a verset mondta:

Áldott Dzsétavana
Bölcsek közösségének lakhelye,
Ahol a Dhamma Királya lakozik,
A boldogság forrása nekem.\

A tettek, tiszta tudat és szokások,
Erény, az élet felsőbb útja,
Ezek tisztítják meg a halandókat
Nem a nemzetség vagy a vagyon.

Így a bölcseknek
Látva az előnyöket
A Dhamma helyes tanulmányozásával
Kell itt és most megtisztulniuk.

Ami Száriputtát illeti:
A szerzetesek közül, akik túl jutottak
Tisztánlátásban, erényben és szenvtelenségben
Csak a legjobb lehet hozzá hasonló.

Ezt mondta a déva-fiú és megértvén, hogy a Tanító egyetért vele meghajolt előttem, háromszor megkerült és aztán eltűnt.

Amikor ez elhangzott, tiszteletreméltó Ánanda így szólt a Magasztoshoz:

– Uram, Anáthapindika kellet, hogy legyen a déva-fiú. Anáthapindika a helybéli, aki végső bizonyosságra lelt tiszteletreméltó Száriputtában.

– Nagyon jó, Ánanda. Nagyon jó, ahogy a logika segítségével kikövetkeztetted, hogy mi történhetett. Valóban Anáthapindika volt ez a déva-fiú, és nem más.

Ezt mondotta a Magasztos, és Ánanda örvendve és elragadtatva hallgatta szavait.