Ākaṅkheyya Sutta

(Szávatthinál…)

– Eleget téve a tiszta élet előírásainak¹, ó szerzetesek, legyetek hűek a Törvényhez²! A Törvény előírásaitól fegyelmezetten és megfékezetten, legyetek minden mozdulatotokban tökéletesek! Óvakodva a legkisebb hibától is, alakítsátok magatokat azon rendszer szerint, ami mellett komolyan elköteleztétek magatokat!

Ha egy szerzetes ezt kívánná:³

„Bárcsak a társaim a szent életben szeretnének engem és kedvesek lennének velem, nagyra tartanának és tisztelnének!“, akkor gyakorolja teljességükben a helyes előírásokat, nyugtassa le a tudatát, ne álljon ellent az eljövendő koncentrációnak, a belátó bölcsesség birtoklása legyen a kitűzött célja, a magányos élet mellett kötelezze el magát!

„Bárcsak kapnék ruhákat, ételt, gyógyszereket és szállást!“

„Bárcsak azok, akik ellátnak engem ruhákkal, élelemmel, gyógyszerekkel és lakhelyekkel, nyernének bőséges jutalmak tetteik gyümölcseként, kapnának gazdag ellenszolgáltatást mindezért!“

„Bárcsak az elhunyt rokonaim és ismerőseim, akik a Tanban elkötelezve magukat haltak meg, és mivel gondoltak rám, nyernének gazdag és bőséges jutalmat!“

„Bárcsak ura lehetnék az elégedetlenségnek és elragadtatásnak; bárcsak az elégedetlenség és elragadottság soha sem hajtana az uralma alá! A már felmerült elégedetlenséget és elragadottságot, bárcsak győzedelmesen leigáznám, megmaradva győztesnek!“

„Haladjam meg a félelmet és rettegést; ne a félelem és rettegés haladjon meg engem! És így a már felmerült félelmet és rettegést száműzzem magamból, és én maradjak a győztes!“

„Azt kívánom, hogy olyan legyek, aki mindennemű gond és nehézség nélkül bármikor eléri a Négy Nemes Koncentrációt, a tiszta tudatot, ami kellemes időtöltést nyújt az itt és mostban!“

„Azon kiemelkedő szabad állapotokat, minden formát meghaladókat, bárcsak itt e testben megtapasztalhatnám!“

„Elpusztítva a három bilincset,⁴ bárcsak elérhetném azon állapotot, amit úgy neveznek: a folyamba lépett állapot, biztosan tudva a pusztulástól való szabadulást, és a végső Megvilágosodás elérését!“

„Elpusztítva a három bilincset, legyengítve a Mohóság,⁵ az Ellenszenv⁶ és a Hamistudat⁷ hatalmát, bárcsak elérhetném azon állapotot, amit úgy neveznek: egyszer visszatérő állapot, és így mivel csak egyszer térnék vissza e világba, végleg véget vethetnék a szenvedésnek!“

„Felszámolva az öt alacsonyabb rendű bilincset, bárcsak elérhetném azt, hogy a világ feletti birodalmakba születhessek, és amint ez az állapot elmúlna, többé nem térnék vissza az emberek világába!“

„Bárcsak birtokolhatnék olyan különféle mágikus képességeket, mint: számos alakzatot egyként megjeleníteni, és aztán ismét sokféleként. Csodás módon megjelenni és eltűnni bárhol. Képesnek lenni arra, hogy átsétáljak falakon, akadályokon és sziklákon, mintha csak a levegőn mennék keresztül. Képesnek lenni arra, hogy elsüllyedjek és kiemelkedjek a földből, mintha az víz lenne. Úgy járni a vízen, mint a száraz földön. A levegőn feküdni, mint egy madár. A varázslatos hatalmam nagyságánál fogva, kezembe vehetném a Napot és a Holdat, és a testemet akár még a Brahma világába is felrepíthetném!“

„A Mennyei Hallásommal, ami megtisztult és emberfölötti, bárcsak képes lehetnék arra, hogy mindenfajta hangot meghallhassak, úgy a mennyeit, mint a földit, úgy a távolit, mint a közelit!“

„A tudatom megtisztításával és a többi élőlény szívének megpillantásával, bárcsak észlelhetném jelenlegi tudatállapotukat, legyen az a Vágy, az Ellenszenv, vagy a Hamistudat által befolyásolt, vagy akár ezektől mentes! Bárcsak észlelhetném őket olyannak, amilyen valójában, az összpontosított tudatot, és a szétszórt tudatot; a felsőbbrendű tudatot és az alsóbbrendű tudatot; a nemes tudatot és a közönséges tudatot; a megnyugtatott tudatot és a nyugtalan tudatot; a felszabadított tudatot és a megbilincselt tudatot egyaránt!“

„Bárcsak eszembe tudnám idézni az előző létesüléseim emlékeit! Bárcsak emlékeznék számos világ-születésre és világ-pusztulásra, minden egyes részletével együtt!“

„A Mennyei Látásommal, ami megtisztult és emberfölötti, bárcsak képes lehetnék arra, hogy figyelemmel kísérhessem, amint a lények eltűnnek, majd újra felbukkannak, a tetteiknek megfelelően; hogyan jelennek meg egyesek a poklok világában, és hogyan emelkednek fel egyesek a mennyei világokba!“

„A Mérgektől⁸ mentesen, minden Mérget meghaladva, még itt, ebben az életben bárcsak megvalósíthatnám tudatom tökéletes megszabadulását, a bölcsességen keresztüli megszabadulást!“

Ha egy szerzetes ezeket a dolgokat kívánja, az erényben való tökéletesség legyen a kitűzött célja; munkálkodjék a tudat belső elnyugvásán, ne álljon meg az elmélyültség elérésénél, törekedjék az éleslátásra és a magányos élet mellett kötelezze el magát!

Betartva a helyes előírásokat, ó szerzetesek, legyetek hűek a Törvényhez! Mindent leigázva és megfékezve a Törvény útmutatása alapján, legyetek feddhetetlenek mind jöttötökben, mind mentetekben, félve tartózkodjatok még a legkisebb tökéletlenségtől is, maradjatok hűek azon Előírásokhoz, amikre felesküdtetek!

Ily módon volt mindez elmondva, és az előbb említettek miatt volt mindez elmondva.

Így beszélt a Magasztos.