MN 63 / M I 426

Cūḷa-mālunkya Sutta

Málunkja

Fordította:

További változatok:

Vekerdi József / Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / I.B. Horner / Bhikkhu Bodhi

Így készült:

Fordítota: A páli fordító csoport

Forrás: MN 63, páli

Szerzői jogok: A páli fordító csoport, 2011

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam:

Egy alkalommal a Magasztos Szávatthiban, a Dzséta-ligetben Anáthapindika parkjában tartózkodott. Ebben az időben a magányos elvonultságban élő, tiszteletreméltó Málunkjaputtában1 ilyen kérdések merültek fel: Örök-e a világ, vagy sem? Véges-e a világ vagy végtelen? Elkülöníthető-e a test és ami élteti, vagy sem?2 Egy tathágata létezik-e a halálon túl, vagy sem – esetleg mindkettő állítás igaz, vagy egyik sem? Ezeket a kérdéseket a Magasztos nekem nem fejtette ki, félretette és elvetette, mint ártalmas meggyőződéseket. Nem örülök neki és nem fogadom el, hogy ezeket a Magasztos nem fejti ki nekem. Így hát elmegyek hozzá, és nyíltan megkérdezem tőle. Ha a Magasztos megválaszolja nekem ezeket a kérdéseket, akkor tovább járom vele a jámborság útját; ha viszont nem, akkor levetem a szerzetességet és visszatérek a silány léthez.

Így hát estefelé a tiszteletreméltó Málunkjaputta elvonultságát megszakítva elment a Magasztoshoz. Amikor odaért, üdvözölte és oldalt leült, majd feltette neki ezeket a kérdéseket, és kijelentette:

– Ha a Magasztos megválaszolja nekem ezeket a kérdéseket, akkor tovább járom vele a jámborság útját; ha viszont nem, akkor levetem a szerzetességet és visszatérek a silány léthez. Ha a Magasztos tudja, hogy a világ örök, akkor mondja meg egyértelműen; ha tudja, hogy a világ nem örök, akkor azt mondja meg egyértelműen. Ha pedig a Magasztos nem tudja, hogy a világ örök-e vagy sem, akkor csak az az egyenes dolog, hogy mivel nem tudja és nem látja, mondja ki: „Nem tudom és nem látom.“ És ugyanígy az összes többi kérdéssel, vagyis: Véges-e a világ vagy végtelen? Elkülöníthető-e a test és ami élteti, vagy sem? Egy tathágata létezik-e a halálon túl, vagy sem – esetleg mindkettő állítás igaz, vagy egyik sem? Mondja meg a Magasztos egyértelműen! Ha pedig nem tudja, akkor csak az az egyenes dolog, hogy mivel nem tudja és nem látja, mondja ki: „Nem tudom és nem látom.“

– Málunkjaputta! Mondtam én neked valaha: jöjj, járd velem a jámborság útját, és kifejtem neked, hogy a világ örök-e, végtelen-e; elkülöníthető-e a test és ami élteti; egy tathágata létezik-e a halálon túl?

– Dehogyis, Uram.

– Vagy esetleg te mondtad nekem: Uram, a Magasztossal fogom járni a jámborság útját, ő pedig ki fogja nekem fejteni a választ ezekre a kérdésekre?

– Dehogyis, Uram.

– Tehát, Málunkjaputta, én sem mondtam neked, hogy kifejtem ezeket, és te sem mondtad, hogy csak akkor járod velem a jámborság útját, ha ezeket majd kifejtem. De akkor, te megzavarodott ember, kit is tagadsz meg és milyen alapon?

Bizony, Málunkjaputta, ha valaki azt mondaná, hogy addig nem fogja a jámborság útját járni a Tathágatával, amíg ezeket ki nem fejti neki, akkor sem kapná meg a választ tőle; és végül így is halna meg.3 Olyan ez, mintha egy embert méreggel vastagon bekent nyílvessző döfött volna át, barátai és rokonai sebekhez értő orvost hívnának, ő pedig így beszélne: addig nem vesszük ki ezt a nyílvesszőt, amíg meg nem tudom, hogy ki volt, aki meglőtt – nemes, bráhmin, vaisja vagy súdra? Mi a neve, mi a nemzetsége? Magas, alacsony vagy átlagos termetű? Kékesfekete, sötétbarna vagy világosbarna bőrű? Melyik faluban, vásáros helyen vagy városban lakik?

Addig nem vesszük ki ezt a nyílvesszőt, amíg meg nem tudom, hogy milyen íjjal lőttek meg – hosszú íjjal vagy kézívvel? Miből készült az íj húrja – rostból, kenderből, ínból, kötélből vagy indából? Miből készült a nyíl szára – nádból vagy vesszőből? Mivel van feltollazva – kánya, kócsag, sólyom, páva vagy gödény tollával? Milyen állat inával van körültekerve – tehén, bivaly, hiéna vagy majom inával? Milyen a nyíl hegye – hegyezett, pengés, horgas, hasított, lapos, fűrészes?4 Nem tudná meg ezeket az az ember; és végül így is halna meg.

A jámborság útja csak azon nézet alapján volna járható, hogy a világ örök? Nem így van. Vagy csak azon nézet alapján, hogy a világ nem örök? Nem. Akár így, akár úgy, mindenképpen van születés, van öregség, van halál – van bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj; és én azt tanítom meg, hogyan lehet ezeket már itt, evilágon megsemmisíteni.

És ugyanez a helyzet a többivel, vagyis, hogy véges-e a világ vagy végtelen; elkülöníthető-e a test és ami élteti, vagy sem; egy tathágata létezik-e a halálon túl, vagy sem – esetleg mindkettő állítás igaz, vagy egyik sem? Mindeme kérdéseknél a jámborság útja vajon csak az egyik vagy csak a másik nézet alapján volna járható? Nem így van. Akár így, akár úgy, mindenképpen van születés, van öregség, van halál – van bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj; és én azt tanítom meg, hogyan lehet ezeket már itt, evilágon megsemmisíteni.

Ezért, Málunkjaputta, amit e kérdésekről nem fejtettem ki, azt tartsátok is meg így; amit pedig kifejtettem, azt meg úgy. És mit nem fejtettem ki? Azt, hogy a világ örök-e, végtelen-e; elkülöníthető-e a test és ami élteti; egy tathágata létezik-e a halálon túl. És miért nem fejtettem ki? Mert haszontalan, nem számít a jámborság útján: nem vezet a világból való kiábránduláshoz, szenvedélymentességhez, önlebíráshoz, elcsituláshoz, felismeréshez, felébredéshez, ellobbanáshoz – ezért nem fejtettem ki. És mi az, amit kifejtettem? Kifejtettem, hogy mi a szenvedés és mi a szenvedés keletkezése; hogy mi a szenvedés megszüntetése, és mi a szenvedés megszüntetéséhez vezető út. És miért fejtettem ki? Mert hasznos, mert ez számít a jámborság útján: ez vezet a világból való kiábránduláshoz, szenvedélymentességhez, önlebíráshoz, elcsituláshoz, felismeréshez, felébredéshez, ellobbanáshoz – ezért fejtettem ki. Így hát, amit e kérdésekről nem fejtettem ki, azt tartsátok is meg így; amit pedig kifejtettem, azt meg úgy.

Ezt mondta a Magasztos. A tiszteletreméltó Málunkjaputta pedig lelkesen üdvözölte a Magasztos szavait.


  1. A Pali Proper Names szerint édesanyja, Málunkjá után hívták így. 

  2. Taṃ jīvaṃ taṃ sarīran ti pi, aññaṃ jīvaṃ aññaṃ sarīran ti pi – „A dzsíva a test? Más a dzsíva, más a test?“ A dzsíva szót gyakran fordítják léleknek, szó szerint: élet. 

  3. Azaz úgy, hogy sem a válaszokat nem kapta meg, sem a szerzeteskedés gyümölcsét nem élvezhette. 

  4. A fenti leírásokban szereplő növény- és állatnevek, nyílhegyformák sokszor nagyon bizonytalan jelentésűek. 

Így készült:

Fordítota: A páli fordító csoport

Forrás: MN 63, páli

Szerzői jogok: A páli fordító csoport, 2011

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.