Fordította: Kolozsvári Ágnes (info)

MN 95, PTS M II 164
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

MN 95 Caṅkī Sutta

Beszélgetés Csankínál (részlet)

Akkoriban a Magasztos – kölcsönös üdvözléseket követően – néhány öreg bráhminnal beszélgetett. Úgy történt, hogy egy Kápadika nevű1 tanítvány is jelen volt a társaságban: tizenhat éves fiatal, borotvált fejű, a három Véda szövegének, a liturgiának, a fonológiának, az etimológiának és a történelemnek a mestere, jártas a filológiában és a grammatikában, tájékozott a kozmológiában és a nagyszerű emberek ismertetőjegyeiben.2 Míg az öreg bráhminok a Magasztossal beszéltek, folyton közbevágott és beleszólt a beszélgetésükbe. Így aztán a Magasztos megfeddte: „Tiszteletre méltó Bháradvádzsa, ne vágj közbe, és ne zavarj, míg az idősebb bráhminok beszélnek! Várj, amíg befejezik a mondandójukat!

Mikor ez elhangzott Csankí bráhmin így szólt a Magasztoshoz:

– Gótama Mester! Ne fedd meg Kápadika tanítványt! Ő nemzetségünk tagja, tanult, bölcs, jó születésű gyermek. Képes rá, hogy részt vegyen a Gótama Mesterrel folyó beszélgetésben.

A Magasztos ekkor azt gondolta: „Igen, Kápadika bráhmin-tanítvány bizonyára jól ismeri a Védák szövegét, ha a bráhminok ennyire tisztelik.”

Kápadika ekkor azt gondolta: „Amikor Gótama aszkéta rám néz, felteszek neki egy kérdést.”

És akkor a Magasztos tudatával átlátva Kápadika tudatát, a szemébe nézett. Kápadika azt gondolta: „Gótama aszkéta hozzám fordult. Azt hiszem, felteszek neki egy kérdést”, majd azt kérdezte a Magasztostól:

– Gótama Mester, a bráhminok ősi himnuszait illetően – melyek szóban hagyományozódnak és a kánon részei – a bráhminok arra a határozott meggyőződésre jutottak, hogy „Csak ez igaz, minden más haszontalan”. Gótama Mesternek mi erről a véleménye?

– Mondd, Bháradvádzsa, van a bráhminok közt akár csak egy bráhmin is, aki azt mondja „Ezt tudom, ezt látom csak ez igaz, minden más haszontalan”?

– Nincs, Gótama Mester.

– És volt a bráhminok közt, vagy akár a tanítók tanítói közt hetedíziglen, aki azt mondta: „Ezt tudom, ezt látom csak ez igaz, minden más haszontalan”?

– Nem volt, Gótama Mester.

– És azok közt a bráhmin látnonok közt, akik létrehozták és akik megalkották a himnuszokat – azokat a megőrzött és összegyűjtött ősi himnuszokat, dalokat, melyeket a bráhminok még most is énekelnek, kántálnak, elismételve mindazt, ami valaha elhangzott – mint Atthaka, Vámaka, Vámadéva, Vesszámitta, Jamataggi, Angirasa, Bháradvádzsa, Vászettha, Kasszapa és Bhagu, volt egyáltalán valaki, akit azt mondta: „Ezt tudjuk, ezt látjuk csak ez igaz, minden más haszontalan”?

– Nem volt, Gótama Mester.

– Akkor úgy látszik, Bháradvádzsa, hogy nincs egyetlen bráhmin a bráhminok közt, aki azt mondja: „Ezt tudom, ezt látom, csak ez igaz, minden más haszontalan”, és nem volt a bráhminok közt, vagy akár a tanítók tanítói közt hetedíziglen, aki azt mondta volna: „Ezt tudom, ezt látom, csak az igaz, minden más haszontalan”, és azok közt a bráhmin látnonok közt, akik létrehozták és akik megalkották a himnuszokat – azokat a megőrzött és összegyűjtött ősi himnuszokat, dalokat, melyeket a bráhminok még most is énekelnek, kántálnak, elismételve mindazt, ami valaha elhangzott – mint Atthaka, Vámaka, Vámadéva, Vesszámitta, Jamataggi, Angirasa, Bháradvádzsa, Vászettha, Kasszapa és Bhagu nem volt egyetlen egy sem, aki azt mondta volna: „Ezt tudjuk, azt látjuk csak ez igaz, minden más haszontalan”. Tegyük fel, hogy van egy sor vak ember, mindegyik a vele szembe állóba kapaszkodik, az első nem lát, a középső nem lát, az utolsó nem lát. Ugyanígy a bráhminok ezen kijelentése egy sor vak emberéhez hasonlítana, az első nem lát, a középső nem lát, az utolsó nem lát. Mit gondolsz Bháradvádzsa ez a példa nem bizonyítja-e, hogy a bráhminok hite alaptalannak bizonyul?

– A bráhminok nem csak hitük szerint vélik ezt, Gótama Mester, hanem tisztelik a töretlenül fennálló hagyományt.

– Bháradvádzsa, előbb a hitet vetted figyelembe, most viszont a töretlen hagyomány tiszteletére hivatkozol. Ötféle dolog van, amely kétfélének bizonyulhat itt és most. Melyek ezek? A hit, a kedveltség, a töretlen hagyomány, a hasonlóságon alapuló gondolkodás és a nézetek megfontolás általi elfogadása. Ez az ötféle dolog van, amely kétfélének bizonyulhat itt és most. Nos, vannak dolgok, amiket az emberek szilárdan hisznek, mégis hiábavalóak, üresek és tévesek. Vannak dolgok, amiket az emberek nem hisznek szilárdan, mégis igazak, tényszerűek és hibátlanok.

Vannak dolgok, amelyek nagyon is kedveltek… igaz és töretlen hagyományt képeznek… jól gondoltak… Vannak olyan dolgok, amelyek jól megfontoltak, mégis hiábavalóak, üresek és tévesek. Vannak olyan dolgok, amelyek nincsenek jól megfontolva, mégis igazak, tényszerűek és hibátlanok. Mindezek az esetek nem megfelelők arra, hogy egy értelmes ember, aki az igazságot oltalmazza, arra a határozott meggyőződésre jusson, hogy „Csak ez igaz, minden más haszontalan”.

– De, Gótama Mester, milyen mértékig oltalmazható az igazság? Mennyire oltalmazza valaki az igazságot? Mi az igazság oltalmazásáról kérdezzük Gótama Mestert.

– Ha valaki hisz valamit, az a kijelentése, hogy „Ez az én hitem” oltalmazza az igazságot. De az illető ettől még nem jut arra a határozott meggyőződésre, hogy „Csak ez igaz, minden más haszontalan”. Eddig a mértékig terjed az igazság oltalmazása Bháradvádzsa. Eddig a mértékig oltalmazza valaki az igazságot. Ezt nevezem az igazság oltalmazásának. De ez még nem az igazságra való felébredés.

Ha valaki kedvel valamit… megtartja a töretlen hagyományt… hasonlóságra alapozva gondolkodik… vagy megfontolás által elfogad valamit, az a kijelentése, hogy „Ez az, amit megfontoltan elfogadok” oltalmazza az igazságot. De az illető ettől még nem jut arra a határozott meggyőződésre, hogy „Csak ez igaz, minden más haszontalan”. Eddig a mértékig terjed az igazság oltalmazása, Bháradvádzsa. Eddig a mértékig oltalmazza valaki az igazságot. Ezt nevezem az igazság oltalmazásának. De ez még nem az igazságra való felébredés.

– Igen, Gótama Mester, eddig a mértékig terjed az igazság oltalmazása. Eddig a mértékig oltalmazza valaki az igazságot. Mi ezt tekintjük az igazság oltalmazásának. De milyen mértékig terjed az igazságra való felébredés? Milyen mértékig ébred fel valaki az igazságra? Az igazságra való felébredésről kérdezzük Gótama Mestert.

– Van olyan, Bháradvádzsa, amikor egy szerzetes egy faluval vagy egy várossal kapcsolatot tartva él. Egy helybéli vagy egy helybéli fia elmegy hozzá, és megvizsgálja őt a három tudati állapot szempontjából, a mohóságon, az ellenszenven és a téveszmén alapuló állapotok szempontjából, „Van-e ebben a tiszteletre méltó személyben olyan mohóságon alapuló tudati állapot, amely – ha ez eluralja a tudatát – azt mondatja vele, hogy „tudom”, holott nem tudja, azt mondatja vele, hogy „látom”, holott nem látja, vagy arra készteti, hogy egy másik embert olyan cselekedetekre biztasson, ami annak hosszú távon sérelmére és fájdalmára lenne.” Ahogy megvizsgálja őt, felismeri, hogy „Ebben a tiszteletre méltó személyben nincs mohóságon alapuló tudati állapot… A magatartása, a beszéde olyan emberé, aki mentes a mohóságtól. És a Dhamma, amit tanít mély, nehezen látható, nehezen megvalósítható, nyugodt, megtisztult, túl van a feltételezéseken, kifinomult, a bölcsek által megtapasztalandó. Ezt a Dhammát nehezen tudná tanítani olyasvalaki, aki mohó.”

Meggyőződve, hogy a szerzetes mentes a mohóságtól, megvizsgálja őt az ellenszenv tudati állapota szempontjából, „Van-e ebben a tiszteletre méltó személyben ellenszenven alapuló tudati állapot, amely – ha ez eluralja a tudatát – azt mondatja vele, hogy „tudom”, holott nem tudja, azt mondatja vele, hogy „látom”, holott nem látja, vagy arra készteti, hogy egy másik embert olyan cselekedetekre biztasson, ami annak hosszú távon sérelmére és fájdalmára lenne.” Ahogy megvizsgálja őt, felismeri, hogy „Ebben a tiszteletre méltó személyben nincs ellenszenven alapuló tudati állapot. A magatartása, a beszéde olyan emberé, aki mentes az ellenszenvtől. A Dhamma, amit tanít mély, nehezen látható, nehezen megvalósítható, nyugodt, megtisztult, túl van a feltételezéseken, kifinomult, a bölcsek által megtapasztalandó. Ezt a Dhammát nehezen tudná tanítani olyasvalaki, aki ellenszenvvel bír.”

Meggyőződve, hogy a szerzetes mentes az ellenszenvtől, megvizsgálja őt a téveszmés tudati állapot szempontjából, „Van-e ebben a tiszteletre méltó személyben téveszmén alapuló tudati állapot, amely – ha eluralja a tudatát – azt mondatja vele, hogy „tudom”, holott nem tudja, azt mondatja, vele, hogy „látom”, holott nem látja, vagy arra készteti, hogy egy másik embert olyan cselekedetre biztasson, ami annak hosszú távon sérelmére és fájdalmára lenne.” Ahogy megvizsgálja őt, felismeri, hogy „Ebben a tiszteletre méltó személyben nincs téveszmén alapuló tudati állapot. A magatartása, a beszéde olyan emberé, aki mentes a téveszméktől. A Dhamma, amit tanít mély, nehezen látható, nehezen megvalósítható, nyugodt, megtisztult, túl van a feltételezéseken, kifinomult, a bölcsek által megtapasztalandó. Ezt a Dhammát nehezen tudná tanítani olyasvalaki, aki téveszmés állapotban van.”

Meggyőződve, hogy a szerzetes mentes a téveszmés tudati állapottól, hitre lel benne. A hit felmerültével közeledik hozzá és közel kerül hozzá. Közelebb kerülve, figyeli az elhangzottakat. Az elhangzottakra való figyelem által hallgatja a Dhammát. Hallva a Dhammát, megjegyzi azt. Megjegyezve azt, megérti a tanítások jelentését. Megértve a tanítások jelentését megfontoltan elfogadja azt. A megfontolt elfogadásból vágy születik. A vágy születése által az illető eltökéltté válik. Eltökélten elmélkedik. Elmélkedése törekvést eredményez. Törekedve testével megtapasztalja az igazság végső jelentését, és ítélőképességével tisztán látja azt.

Eddig a mértékig terjed az igazságra való felébredés, Bháradvádzsa. Eddig a mértékig ébred fel valaki az igazságra. Ezt nevezem az igazságra való felébredésnek. De ez még nem az igazság végső elérése.

– Igen, Gótama Mester, eddig a mértékig terjed az igazságra való felébredés. Eddig a mértékig ébred fel valaki az igazságra. Mi ezt tekintjük az igazságra való felébredésnek. De milyen mértékig terjed az igazság végső elérése? Milyen mértékig éri el valaki végül az igazságot? Az igazság végső eléréséről kérdezzük Gótama Mestert.

– A gyakorlásig, a fejlesztésig és az ezekre való törekvés mértékéig terjed az igazság végső elérése, Bháradvádzsa. Eddig a mértékig éri el végül valaki az igazságot. Ezt nevezem az igazság végső elérésének.

– Igen, Gótama Mester, eddig a mértékig terjed végül az igazság elérése. Eddig a mértékig éri el végül valaki az igazságot. Mi ezt tekintjük az igazság végső elérésének. De milyen képesség segíti leginkább az igazság végső elérését? Az igazság végső elérését leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A törekvés az igazság végső elérését leginkább segítő képesség, Bháradvádzsa. Ha valaki nem törekszik végül nem éri el az igazságot, míg ha valaki törekszik végül eléri az igazságot, így a törekvés az igazság végső elérését leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább törekvést? A törekvést leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– Az elmélkedés a törekvést leginkább segítő képesség, Bháradvádzsa. Ha valaki nem elmélkedik nem törekszik, míg ha valaki elmélkedik az törekszik, így az elmélkedés a törekvést leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább az elmélkedést? Az elmélkedést leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– Az eltökéltség az elmélkedést leginkább segítő képesség, Bháradvádzsa. Ha valaki nem eltökélt nem elmélkedik, míg ha valaki eltökélt az elmélkedik, így az eltökéltség az elmélkedést leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább az eltökéltséget? Az eltökéltséget leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A vágy az eltökéltséget leginkább segítő képesség, Bháradvádzsa. Ha valakiben nem születik meg a vágy az illető nem válik eltökéltté, míg ha valakiben megszületik a vágy az illető eltökéltté válik, így a vágy az eltökéltséget leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a vágy megszületését? A vágy megszületését leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A tanítás megfontolt elfogadása a vágy születését leginkább segítő képesség, Bháradvádzsa. Ha valaki nem fogadja el megfontoltan a tanítást nem születik meg a vágy, míg ha valaki megfontoltan elfogadja a tanítást megszületik a vágy, így a tanítás megfontolt elfogadása a vágy születését leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a tanítást megfontolt elfogadását? A tanítás megfontolt elfogadását leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A tanítás megértése a tanítás megfontolt elfogadását leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem érti a tanítást az nem fogadja el megfontoltan, míg ha valaki megérti a tanítást az megfontoltan elfogadja, így a tanítás megértése a megfontolt elfogadást leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a tanítás megértését? A tanítás megértését leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A tanítás megjegyzése a tanítás megértését leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem jegyzi meg a tanítást az nem érti meg, míg ha valaki megjegyzi az megérti, így a tanítás megjegyzése a tanítás megértését leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a tanítás megjegyzését? A tanítás megjegyzését leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– Hallgatni a Dhammát a tanítás megjegyzését leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem hallja a tanítást az nem jegyzi meg, míg ha valaki hallja az megjegyzi, így a tanítás hallgatása a tanítás megértését leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a tanítás hallgatását? A tanítás hallgatását leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– Az elhangzottakra való figyelem segíti leginkább a tanítás hallgatását Bháradvádzsa. Ha valaki nem figyel az elhangzottakra, az nem hallgatja a tanítást, míg ha valaki figyel az elhangzottakra, az hallgatja a tanítást, így az elhangzottakra való figyelem a tanítás hallgatását leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább az elhangzottakra való figyelmet? Az elhangzottakra való figyelmet leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A közelebb kerülés az elhangzottakra való figyelmet leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem kerül közelebb az nem figyel az elhangzottakra, míg ha valaki közelebb kerül az figyel az elhangzottakra, így a közelebb kerülés az elhangzottakra való figyelmet leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a közelebb kerülést? A közelebb kerülést leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A közeledés a közelebb kerülést leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem közeledik nem kerül közelebb, míg ha valaki közeledik az közelebb kerül, így a közeledés a közelebb kerülést leginkább segítő képesség.

– De milyen képesség segíti leginkább a közeledést? A közeledést leginkább segítő képességről kérdezzük Gótama Mestert.

– A hit a közeledést leginkább segítő képesség Bháradvádzsa. Ha valaki nem lel hitre, az nem közeledik, míg ha valaki hitre lel, az közeledik, így a hitre lelés a közeledést leginkább segítő képesség.

– Az igazság oltalmazásáról kérdeztük Gótama Mestert és Gótama Mester válaszolt az igazság oltalmazását illetően. Elnyerte tetszésünket, egyetértünk vele3 és megelégedést nyertünk. Az igazságra való felébredésről kérdeztük Gótama Mestert és Gótama Mester válaszolt az igazságra való felébredést illetően. Elnyerte tetszésünket, egyetértünk vele és megelégedést nyertünk. Az igazság végső eléréséről kérdeztük Gótama Mestert és Gótama Mester válaszolt az igazság végső elérésért illetően. Elnyerte tetszésünket, egyetértünk vele és megelégedést nyertünk. Az igazság végső elérését leginkább segítő képességről kérdeztük Gótama Mestert és Gótama Mester válaszolt az igazság végső elérését leginkább segítő képességet illetően. Elnyerte tetszésünket, egyetértünk vele és megelégedést nyertünk. Akármit kérdeztünk Gótama Mestertől azt megválaszolta. Elnyerte tetszésünket, egyetértünk vele és megelégedést nyertünk.

Azt gondoltuk, hogy „Kik ezek a borotvált fejű „aszkéták”, ezek az alantas szolgák, Brahmá ősatya lábának tudatlan fattyai?4 Kik ezek, hogy ismerjék a Dhammát? De most Gótama Mester felkeltette bennünk az aszkéta szeretet az aszkéták iránt, az aszkéta bizonyosságot az aszkétákban, az aszkéta tiszteletet az aszkétákat illetően.

Magasztos Gótama Mester! Magasztos! Mintha talpára állította volna, ami felfordult, napvilágra hozta volna azt, ami el volt rejtve, utat mutatott volna az eltévedtnek, vagy — azok számára, akiknek van szemük a látásra — lámpát gyújtott volna a sötétségben, számos magyarázata által érthetővé tette a Dhammát. Gótama Mesternél veszek menedéket, a Dhammában veszek menedéket, és a Szanghában veszek menedéket. Gótama Mester tartson meg engem emlékezetében világiként, aki menedékért járul hozzá mostantól élete végéig.


  1. Kāpadika. Más forrásokban Kāpaṭika, Kāpaṭhika  ↩

  2. Lásd (angolul) itt.  ↩

  3. Kápadika itt oltalmazza az igazságot, amikor egyetért a Buddha tanításával. (Hiszen nem mondja, hogy csak az az igaz, hanem csak, annyit állít, hogy egyetért vele.)  ↩

  4. A kommentár megjegyzi, hogy a bráhminok önmagukat Brahmá szájából születőknek tartották, a többi kasztot, pedig az istenség alsóbb testrészeiből születőknek, míg egészen alulról, Brahmá lábából születtek a vándoraszkéták, remeték. (A hagyományos elképzelés az, hogy a szolgálók születtek Brahmá lábából.) Lásd még DN 27.  ↩

Így készült:
Fordította: Kolozsvári Ágnes
Forrás: MN 95, Thanissaro Bhikkhu, angol
Szerzői jogok: Kolozsvári Ágnes, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: December 31, 2011, at 05:26 PM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.