Fordította: Boros Szilárd (info)

SN 12.10, PTS PTS: S II 10
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

SN 12.10 Gotama Sutta

Gótama, a sákják nagy bölcse

1„Szerzetesek, (hasonlóképpen másokhoz2) mielőtt elértem a legfelsőbb megvilágosodást, amikor még a bódhiszatta3 úton jártam, ez a gondolat jutott eszembe: Ez a világ, sajnos, a fájdalmas szenvedés állapotába zuhant és zuhan. A létezők megszületnek, megöregednek, haldokolnak, meghalnak és újraszületnek. De mindebből a szenvedésből, az elmúlás és halál körforgásából, nem látható megszabaduláshoz vezető út. Bizonyosan kell lennie valamilyen a szenvedéstől, az elmúlástól és haláltól való megszabadulást elősegítő, felfedezhető útnak.”

„Ezután, szerzetesek, a következő gondolat jutott eszembe: Mi(lyen tényező) jelenléte okozza az elmúlás és halál létrejöttét? Mitől függ az elmúlás és halál? Miután, szerzetesek, teljes mértékben4 átgondoltam a kérdést, a következő belátás világosodott meg bennem: A születéssel jön létre az elmúlás és halál; az elmúlás és halál a születéstől függ. Ezt követően a következő gondolat jutott eszembe: Mi(lyen tényező) jelenléte okozza a születést? Mitől függ a születés?… létesülés… ragaszkodás… létszomj… érzések… érintkezés… hat tartomány… név és forma… tudat-mag…(kamma-)alakzatok5?… Miután teljes mértékben átgondoltam a kérdést, a következő belátás világosodott meg bennem: A nem-tudás hozza létre a (kamma-)alakzatokat; a (kamma-)alakzatok a nem-tudástól függnek. És így tovább: a nem-tudástól függnek a (kamma-)alakzatok, a alakzatoktól függ a tudat-mag….Tehát így jön létre a szenvedés egész halmaza.”

„Keletkezik, keletkezik!” – Ennél a gondolatnál, szerzetesek, megjelent az előzőekben elmondottak tükrében egy látomás6, tudás7, megértés8, fény.

Ezt követően, szerzetesek, ez a gondolat jelent meg bennem: Annak a tényezőnek a hiányában, ami az elmúlást és halált okozza, az elmúlás és halál sem jönne létre? Miután teljes mértékben átgondoltam a kérdést, a következő belátás világosodott meg bennem: A születés hiányában az elmúlás és halál sem jön létre: a születés megszüntetésével együtt jár az elmúlás és halál… létesülés… ragaszkodás… létszomj… érzések… érintkezés… hat tartomány… név és forma… tudat-mag… (kamma-)alakzatok létrejötte… a nem-tudás megszüntetésével együtt jár az alakzatok megszűnése… Így szűnik meg a szenvedés egész halmaza.”

„Megszűnik, megszűnik!” - Ennél a gondolatnál, szerzetesek, megjelent az előzőekben elmondottak tükrében egy látomás, tudás, megértés, fény.


  1. Sákjamuni (Śākyamuni): Ez a megjelölés itt csak a címben szerepel és a Páli Kánonban is nagyon ritka. Később a mahájána irányzat gyakran alkalmazza szövegeiben, hogy megkülönböztesse Gótama Buddhát a többi Buddhától, amire utalnak. Itt ugyancsak van utalás további Buddhákra (lásd 3-as lábjegyzet). Childers szótárában elítéli a megnevezés nyugati írásokban való használatát.  ↩

  2. Az ezt megelőző részek ugyanezt a történetet mondják Gótama előfutárairól, Buddha Vipassziról, Szikhíről, Vesszabhuról, Kakuszandhuról, Konágammáról és Kasszapáról. Mindazokról, aki elérték a buddhaságot feltételezhető, hogy ugyanazon az alapvető élményen esnek át, csak ez hatalmas időközönként történik.  ↩

  3. Bodhisatta. Ezzel a kifejezéssel a théraváda buddhizmusban azokat illetik, akik a Buddhává válás útjára léptek, azaz természetesen magát Gótamát, mielőtt elérte volna a megvilágosodást. (De az előző, 3. lábjegyzetben említettekre is éppúgy vonatkozik ez a kifejezés, mielőtt megvilágosodtak volna.) A közismertebb szanszkrit kifejezés: bódhiszattva (bodhisattva) szó szerinti jelentése: „megvilágosodás-lény”. De nagyon valószínű, hogy ez a bódhiszakta (bodhi-sakta) helytelen szanszkritizációja. Ez szintén bodhisatta lenne páliul, és azt jelenti: „valaki, aki ragaszkodik vagy vágyik a megvilágosodás elérésére”. Lásd a vonatkozó bekezdést az EB-ben (Buddhista Enciklopédia, Colombo, 1961) és Har Daya könyvében, A bódhiszattva doktrína a buddhista szanszkrit irodalomban, London, 1932. A mahájána buddhizmus théraváda kommentárhagyományra gyakorolt hatásairól lásd Bikkhu Bodhi könyvét, A mindent átölelő nézetek hálója (BPS, 1978) 254–330.  ↩

  4. Yoniso manasikāra: Gyakori kifejezés. Yoni (szó szerint anyaméh) jelentése „forrás, alap”, stb. A modern kifejezése „mélyre ható vizsgálat” lehetne.  ↩

  5. Saṅkhārā: előre vivő vagy nem előre vivő akarati tevékenysége a testnek, beszédnek és elmének (lásd BD (Buddhista szótár, Ven Nyānatiloka) második kiadás, Ven Nyānatiloka, Colombo, 1972)  ↩

  6. Cakkhu: szó szerint szem, a látomás/isteni látás képességének tudomása (SA [Samyutta Nikāya Aṭṭhakathā kommentár)  ↩

  7. Ñāṇa: A ‘tudott’ jelentésben (SA)  ↩

  8. Paññā: Bölcsesség. Áthatolás jelentésben (SA)  ↩

Így készült:
Fordította: Boros Szilárd
Forrás: SN 12.10, Walshe, angol
Szerzői jogok: Boros Szilárd, 2010
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.