Szávatthiban.
– Szerzetesek, a forma állandótlan. A forma megjelenésének oka és feltétele szintúgy állandótlan. Minthogy a forma olyanból ered, ami állandótlan, hogyan lehetne [a forma] állandó?
Az érzet állandótlan… Az észlelés állandótlan… Az késztetések állandótlanok… Az tudat állandótlan. A tudat megjelenésének oka és feltétele szintúgy állandótlan. Minthogy a tudat olyanból ered, ami állandótlan, hogyan lehetne [a tudat] állandó?
Így látva, a tanult nemes tanítvány elfordulást tapasztal a formától, elfordulást az érzettől, elfordulást az észleléstől, elfordulást a késztetésektől, elfordulást a tudattól. Elfordulást tapasztalva szenvtelen lesz. A szenvtelenségből fakadóan [tudata] megszabadul. Mikor megszabadult, megjelenik [benne] a tudás: megszabadult. Megérti: a születést elpusztította, a szent életet leélte, megtette, mit meg kell, nem maradt semmi több e létállapotra.