Fordította: Máthé Veronika (info)

SN 22.3, PTS S III 9
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

SN 22.3 Hāliddikāni Sutta

Tanítóbeszéd Háliddakáninak (1)

Így hallottam. Egyszer a tiszteletreméltó Mahákaccsána az avanti nép körében tartózkodott, a Pápata-hegyen, Kurughara mellett. Ekkor egy Háliddakáni nevű házigazda odajött Mahákaccsánához, tiszteletét fejezte ki iránta, leült az egyik oldalára, és ezt mondta neki:

– Tiszteletreméltó uram, a Magasztos ezt mondta az Aṭṭhakavaggában, a „Mágandija kérdései”-ben:

A bölcs, aki otthonát elhagyta, hogy szálláshely nélkül vándoroljon,
a faluba érve sem kötődik senkihez.
Megszabadult az érzéki örömöktől, elvárásai már nincsenek,
többé nem száll vitába az emberekkel.

Hogyan értsük meg részleteiben ennek a jelentését, melyet a Magasztos röviden fejtett ki?

– A forma halmaza, házigazda, a tudatosság otthona. Akinek a tudatosságát a forma halmaza iránti vágy szorítja béklyóba, őróla mondják, hogy „otthon időzik”. Az érzet halmaza… Az észlelés halmaza… A késztetések halmaza a tudatosság otthona. Akinek a tudatosságát a késztetések halmaza iránti vágy szorítja béklyóba, őróla mondják, hogy „otthon időzik”. Így időzik valaki otthon.

És hogyan vándorol valaki az otthontalanságban, házigazda? A forma halmaza iránti vágy, a gyönyör, az öröm és sóvárgás, a bevonódás és ragaszkodás, a tudatban megjelenő nézőpontok, a tapadás és a háttérben meghúzódó hajlamok – a Thatágata mindezeket elhagyta, gyökerüknél elmetszette, olyanná tette, mint a pálmatönk, kiirtotta őket oly módon, hogy többé nem merülhetnek fel, a jövőben sem. Ezért a Thatágatáról mondják, hogy „az otthontalanságban vándorol”. Az érzet halmaza iránti vágy, a gyönyör, az öröm és sóvárgás, a bevonódás és ragaszkodás, a tudatban lévő nézőpontok, a tapadás és a háttérben meghúzódó hajlamok… Az észlelés halmaza… A késztetések halmaza… A tudatosság halmaza iránti vágy, a gyönyör, az öröm és sóvárgás, a bevonódás és ragaszkodás, a tudatban lévő nézőpontok, a tapadás és a háttérben meghúzódó hajlamok – a Thatágata mindezeket elhagyta, gyökerüknél elmetszette, olyanná tette, mint egy pálmatönk, kiirtotta őket oly módon, hogy többé nem merülhetnek fel a jövőben sem. Ezért a Thatágatáról mondják, hogy „az otthontalanságban vándorol”. Így vándorol valaki az otthontalanságban.

És hogyan időzik valaki a szálláshelyen, házigazda? Akinek a formák megjelenésére vonatkozó tapasztalatában [a szennyeződések] kiterjedése és kényszerítő ereje jelen van, őróla mondják, hogy „a szálláshelyen időzik”. Akinek a szagok megjelenésére vonatkozó tapasztalatában … ízek megjelenésére… tapintásérzetek megjelenésére… tudati folyamatok megjelenésére vonatkozó tapasztalatában [a szennyeződések] kiterjedése és kényszerítő ereje jelen van, őróla mondják, hogy „a szálláshelyen időzik”.

És hogyan időzik valaki szálláshely nélkül, házigazda? [A szennyeződések] kiterjedése és kényszerítő ereje a formák megjelenésére vonatkozó tapasztalatban – a Thatágata mindezeket elhagyta, gyökerüknél elmetszette, olyanná tette, mint a pálmatönk, kiirtotta őket oly módon, hogy többé nem merülhetnek fel, a jövőben sem. Ezért a Thatágatáról mondják, hogy „szálláshely nélkül időzik”. [A szennyeződések] kiterjedése és kényszerítő ereje a szagok megjelenésére vonatkozó tapasztalatban… ízek megjelenésére… tapintásérzetek megjelenésére… tudati folyamatok megjelenésére vonatkozó tapasztalatban – a Thatágata mindezeket elhagyta, gyökerüknél elmetszette, olyanná tette, mint a pálmatönk, kiirtotta őket oly módon, hogy többé nem merülhetnek fel, a jövőben sem. Ezért a Thatágatáról mondják, hogy „szálláshely nélkül időzik”. Így időzik valaki szálláshely nélkül.

És hogyan kötődik valaki a falusiakhoz? Ez a valaki, házigazda, úgy él, hogy a világiak társaságát keresi. Együtt örül és bánkódik velük, boldog, amikor ők boldogok és szomorú, amikor ők szomorúak, és beleártja magát azok ügyes-bajos dolgaiba. Így kötődik valaki a falusiakhoz.

És hogyan nem kötődik valaki a falusiakhoz? Ez a valaki, házigazda, úgy él, hogy nem keresi a világiak társaságát. Nem örül együtt és nem bánkódik velük, nem boldog, amikor ők boldogok és nem szomorú, amikor ők szomorúak, és nem ártja bele magát azok ügyes-bajos dolgaiba. Így nem kötődik valaki a falusiakhoz.

És, házigazda, hogyan nem mentes valaki az érzéki élvezetek keresésétől? Ez a valaki, házigazda, nem szabadult meg a vágytól, sóvárgástól, vonzalomtól, szenvedélytől és az érzéki élvezetek szomjazásától. Így nem mentes valaki az érzéki élvezetek keresésétől.

És, házigazda, hogyan mentes valaki az érzéki élvezetek keresésétől? Ez a valaki, házigazda, megszabadult a vágytól, sóvárgástól, vonzalomtól, szenvedélytől és az érzéki élvezetek szomjazásától. Így mentes valaki az érzéki élvezetek keresésétől.

És, házigazda, hogyan támaszt valaki elvárásokat? Ez a valaki, házigazda, így gondolkodik: „Legyen ilyen és ilyen testem a jövőben! Legyenek ilyen és ilyen érzeteim a jövőben! Legyen ilyen és ilyen észlelésem a jövőben! Legyenek ilyen és ilyen késztetéseim a jövőben! Legyen ilyen és ilyen tudatosságom a jövőben!” Így támaszt valaki elvárásokat.

És, házigazda, hogyan nem támaszt valaki elvárásokat? Ez a valaki, házigazda, nem gondolkodik így: „Legyen ilyen és ilyen testem a jövőben!… Legyen ilyen és ilyen tudatosságom a jövőben!” Így nem támaszt valaki elvárásokat.

És, házigazda, hogyan száll valaki vitába az emberekkel? Ez a valaki, házigazda, ilyen beszédbe bonyolódik: „Te nem érted ezt a Tant és Fegyelmet. Én értem ezt a Tant és Fegyelmet. Még hogy te érted ezt a Tant és Fegyelmet!? Rosszul gyakorolsz, én gyakorlok jól. Amit előbb kellett volna mondanod, azt utóbb mondtad, amit utóbb kellett volna mondanod, azt előbb mondtad. Én következetes vagyok, te következetlen vagy. Ami annyi idődbe telt, hogy kigondold, most megdőlt. Az érveid meg lettek cáfolva. Veszítettél, [úgyhogy] menekülj, és mentsd az elméletedet vagy vágd ki magad, ha tudod!” Így száll vitába valaki az emberekkel.

És, házigazda, hogyan nem száll valaki vitába az emberekkel? Ez a valaki, házigazda, nem bonyolódik ilyen beszédbe: „Te nem érted ezt a Tant és Fegyelmet…” Így nem száll vitába valaki az emberekkel. Tehát, házigazda, amikor a Magasztos ezt mondta az Aṭṭhakavaggában, a „Mágandija kérdései”-ben:

A bölcs, aki otthonát elhagyta, hogy szálláshely nélkül vándoroljon,
a faluba érve sem kötődik senkihez.
Megszabadult az érzéki örömöktől, elvárásai már nincsenek,
többé nem száll vitába az emberekkel.

Így kell megérteni részleteiben ennek a jelentését, melyet a Magasztos röviden fejtett ki.

Így készült:
Fordította: Máthé Veronika
Forrás: SN 22.3, Bhikkhu Bodhi, angol
Szerzői jogok: Máthé Veronika, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.