Fordította: Bartha Rita (info)

SN 22.47, PTS S III 46
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

SN 22.47 Samanupassanā Sutta

A dolgok megragadásának módjai

(ahogyan a dolgokat láthatjuk, nézőpontok, nézetek)

Szávatthiban.

– Bhikkhuk, azok az aszkéták és brahminok, akik különféle módon mindent énként ragadnak meg énnek tekintik a ragaszkodásnak alávetett öt halmazt vagy azok egyikét. Melyik ötöt?

– Vegyük például, bhikkhuk, a tanulatlan világit, aki nem látója a nemes személyeknek, és képzetlen és járatlan az ő tanaikban, aki nem látója a magasabb személyeknek és képzetlen és járatlan az ő tanaikban, ő énnek tekinti a formát, vagy az ént a forma birtokosának, vagy a formát az énben lévőnek, vagy az ént a formában lévőnek. Ő énnek tekinti az érzést, vagy az ént az érzés birtokosának, vagy az érzést az énben lévőnek, vagy az ént az érzésben lévőnek. Ő énnek tekinti az érzékelést, vagy az ént az érzékelés birtokosának, vagy az érzékelést az énben lévőnek, vagy az ént az érzékelésben lévőnek. Ő énnek tekinti az késztetéseket, vagy az ént a késztetések birtokosának, vagy a késztetéseket az énben lévőnek, vagy az ént a késztetésekben lévőnek. Ő énnek tekinti az tudatosságot, vagy az ént a tudatosság birtokosának, vagy a tudatosságot az énben lévőnek, vagy az ént a tudatosságban lévőnek.

Vagyis a dolgok megragadásának ez a módja és az „én vagyok” képzete még nem foszlott szerte benne. Mivel az „én vagyok” nem foszlott szerte, megjelenik az öt képesség – a szem-képesség, a fül-képesség, az orr-képesség, a nyelv-képesség, a test-képesség – hanyatlása1. Van az elme, bhikkhuk, vannak a tudati jelenségek, van a tudatlanság-elem2. Amikor a tanulatlan világi egy olyan érzéssel kerül kapcsolatba, ami tudatlanság–érintkezésből született, az „én vagyok” merül fel benne. Az „én ez vagyok” merül fel benne; „én leszek” és „én nem leszek”, és „én formaként létező leszek” és „én forma nélküli leszek”, és „én észlelő leszek” és „én nem észlelő leszek” és „én sem észlelő, sem nem észlelő leszek” – ezek merülnek fel benne.

Az öt képesség megmarad, bhikkhuk, de megragadásuk során a tanult nemes tanítvány elhagyja a tudatlanságot és felkelti az igaz tudást. A tudatlanság elhalványulásával és az igaz tudás felkelésével az “én vagyok” nem merül fel benne; az “én ez vagyok” nem merül fel benne; “én leszek” és “én nem leszek”, “én formaként létező leszek” és “én forma nélküli leszek”, és “én észlelő leszek” és “én nem észlelő leszek” és “én sem észlelő, sem nem észlelő leszek” – ezek nem merülnek fel benne.


  1. A kommentár szerint az 5 képesség „alászállásáról” van szó, azaz egy új létesülésről, az újraszületésről  ↩

  2. avijjā: tudatlanság, nem-tudás, ez okozza az újraszületést  ↩

Így készült:
Fordította: Bartha Rita
Forrás: SN 22.47, Bhikkhu Bodhi, angol
Szerzői jogok: Bartha Rita, 2009
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: September 20, 2011, at 11:38 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.