Fordította: A páli fordító csoport (info)

További fordítások: Martinusz Mária

SN 22.59, PTS S III 66
Share this with Google Plus Share this with Facebook Share this with Twitter Email this Share with other...

SN 22.59 Anattalakkhaṇa Sutta

Az éntelenség jegye

1Egy ideig a Magasztos Benáreszben, az Iszipatana vadasligetben időzött. Egyszer így szólott az Ötök Csoportjának szerzeteseihez:

– Szerzetesek!

– Uram! – válaszolták.

A Magasztos így folytatta:

– Szerzetesek, a test nem a sajátunk2. Mert, ha ez a test a sajátunk volna, nem okozna kínlódást. Olyan testet szerezhetnétek, amilyet akartok: „ilyen legyen a testem, ilyen ne legyen a testem”. De mivel a test nem a sajátunk, ezért kínlódást okoz. És nem szerezhettek olyan testet, amilyet akartok. És ugyanígy nem a sajátunk az érzet, a felfogás, a meghatározottságok és a tudat sem. Mert, ha a sajátunk volna, nem okozna kínlódást. Olyat szerezhetnétek belőlük, amilyet akartok: „ilyen legyen, ilyen ne legyen”. De mivel az érzet, a felfogás, a meghatározottságok és a tudat nem a sajátunk, ezért kínlódást okoz. És nem szerezhettek belőlük olyat, amilyet akartok.

– Szerzetesek, mit gondoltok, a test örök vagy mulandó?

– Mulandó, Uram.

– Ami pedig mulandó, az szenvedéssel jár vagy boldogsággal?

– Szenvedéssel, Uram.

– Ami pedig mulandó, szenvedéssel jár és a változás törvényének alávetett, azt helyes-e úgy tekinteni, hogy „ez az enyém, ez vagyok én, ez az átmanom3”?

– Dehogyis, Uram.

– Ez pontosan ugyanígy van az érzettel, a felfogással, a meghatározottságokkal és a tudattal is.

Szerzetesek, ezért itt bármely testre, akár múltbeli, akár jövőbeli, akár jelenbeli, akár belső, akár külső, akár durva anyagi, akár finom, akár hitvány, akár kiváló, akár távoli, akár közeli, minden testre a valóságnak megfelelően, helyes bölcsességgel úgy kell tekinteni, hogy „ez nem az enyém, ez nem vagyok én, ez nem az átmanom”. És ez pontosan ugyanígy van az érzettel, a felfogással, a meghatározottságokkal és a tudattal is.

Szerzetesek, ha a tanult arija tanítvány így látja, akkor kiábrándul a testből, kiábrándul az érzetből, kiábrándul a felfogásból, kiábrándul a meghatározottságokból, kiábrándul a tudatból, és mivel kiábrándul, szenvedélymentessé válik, a szenvedélymentesség révén pedig megszabadul. Megszabadul – és tudatára is ébred, hogy megszabadult, felismeri, hogy a születés elenyészett, a jámborság útja beteljesedett, a feladat elvégeztetett, evilági létének nincs folytatása.

Ezt mondta a Magasztos. Az Ötök Csoportjának szerzetesei pedig lelkesen üdvözölték a Magasztos szavait.

E magyarázat hallgatása közben az Ötök Csoportjának szerzetesei, tüzük fogytán, megszabadultak a befolyásoktól4.


  1. A beszéd tárgya az anattá nem fordítható le egyetlen szóval. A címben a bevett éntelenséget választottuk. A buddhizmus egyik alapvető tanítása szerint a lét három jegye: mulandóság, szenvedésteliség, éntelenség (inszubsztancialitás). A szövegben a másik két jegyről is szó esik.  ↩

  2. Az anattá szó szerinti jelentése nem–Én, nem-magam. A gondolat értelmét jobban kihozza ez a némiképp szabad fordítás. Ugyanígy, a továbbiakban az attá szót értelmezve többnyire „saját”-nak fordítjuk.  ↩

  3. Attá (szanszkrit: átman): szó szerint önmaga; a buddhizmusban a személyek, illetve a tárgyak megmaradó lényegét, szubsztanciáját, mibenlétét fejezi ki. Ennek a lényegnek a létét a buddhizmus természetesen tagadja.  ↩

  4. Ászava. A szerzeti előrehaladást hátráltató tényezők egyik szakneve a buddhizmusban.  ↩

Így készült:
Fordította: A páli fordító csoport
Forrás: SN 22.59, páli
Szerzői jogok:
Felhasználás feltételei: image: CC-BY-NC-SA
Frissítve: August 17, 2013, at 08:10 AM


Váljon minden lény javára.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.