SN 5.2 / S I 129

Somā Sutta

Szómá

Fordította:

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / Bhikkhu Bodhi

Így készült:

Fordítota: Szabó Márta

Forrás: SN 5.2, Bhikkhu Bodhi, angol

Szerzői jogok: Szabó Márta, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Szávatthiban. Egy reggel Szómá, a bhikkhuni felöltözött, fogta csészéjét és köntösét, majd elment Szávatthiba alamizsnáért. Mikor körbejárt Szávatthiban alamizsnáért, visszatért, evés után a Vak Ember Ligetébe ment, hogy ott elmélkedjen egy napot. Bevéve magát a Vak Ember Ligetébe, leült egy fa tövébe az egész napos elmélkedéshez.

Ekkor Mára, a Gonosz fel akarván ébreszteni benne a félelmet, zaklatottságot és rettegést, azt óhajtván, hogy eltávolodjék az összpontosítástól, feltűnt előtte, és egy versben szólította meg őt:

„Azt az állapotot, amelyet a látók elérnek,
Oly nehéz megvalósítani.
Nő nem valósíthatja meg,
Az ő kétujjnyi bölcsességével.“

Ekkor ez jutott eszébe Szómának, a bhikkhuninak: „Ki szavalta ezt a verset — emberi vagy nem emberi lény?“ Azután ez jutott eszébe: „Ez Mára, a Gonosz, aki azért mondta ezt a verset, hogy felébressze bennem a félelmet, zaklatottságot és rettegést, hogy eltávolodjam az összpontosítástól.“

Ekkor a bhikkhuni, megértvén, „Ez Mára, a Gonosz“, így válaszolt neki egy versben:

„Mit számít egyáltalán a női lét,
Ha a tudat jól összpontosított,
Ha a tudás biztosan árad,
Az ember helyesen lát rá a Dhammára.

Akiben felmerül az, hogy
‘Nő vagyok’ vagy ‘férfi vagyok’,
Vagy egyáltalán ‘valami vagyok’ –
Mára azt találja meg.“

Ekkor Mára, a Gonosz rájött: „Szómá, a bhikkhuni ismer engem“, így szomorúan és csalódottan rögvest eltűnt.

Így készült:

Fordítota: Szabó Márta

Forrás: SN 5.2, Bhikkhu Bodhi, angol

Szerzői jogok: Szabó Márta, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.