Így hallottam. Egy alkalommal a Magasztos Szávatthiban, a Keleti Kolostorban, Migára anyjának palotájában tartózkodott. Mivel éppen az upószatha1 napja volt, a Magasztos nagyszámú szerzetestől körülvéve ült. Ekkor a tiszteletreméltó Ánanda, amikor már jócskán éjszaka volt, az első őrjárat is elment már, felállt ültéből, szerzetesi köntösét elrendezte egyik vállán, megállt szemben a Magasztossal, tenyereit szíve magasságában összetette és így szólt:
– Már igencsak beesteledett Uram! Már az első őrjárat is elment. A szerzetesek közössége már régóta itt ül. Recitálja el nekik a Magasztos a Pátomokkhát!
E szavak hallatán a Magasztos azonban csendben maradt.
Ekkor, immár másodszor, a tiszteletreméltó Ánanda, amikor már jócskán éjszaka volt, a második őrjárat is elment már, felállt ültéből, szerzetesi köntösét elrendezte egyik vállán, megállt szemben a Magasztossal, tenyereit szíve magasságában összetette és így szólt:
– Már igencsak beesteledett Uram! Már a második őrjárat is elment. A szerzetesek közössége már régóta ül itt. Recitálja el nekik a Magasztos a Pátomokkhát!
E szavak hallatán a Magasztos azonban csendben maradt.
Ekkor, immár harmadszor, a tiszteletreméltó Ánanda, amikor már jócskán éjszaka volt, a harmadik őrjárat is elment már, felállt ültéből, szerzetesi köntösét elrendezte egyik vállán, megállt szemben a Magasztossal, tenyereit szíve magasságában összetette és így szólt:
– Már igencsak beesteledett Uram! Már a harmadik őrjárat is elment. Közeledik a hajnal, az ég alján már pirkad. A szerzetesek közössége már régóta ül itt. Recitálja el a szerzetesek közösségének a Pátomokkhát a Magasztos!
– Ánanda! Ez a gyülekezet nem tiszta!
Ekkor a tiszteletreméltó Mahá Moggallánában ez a gondolat merült
fel: „Kire, melyik személyre vonatkozhatott az, amit a Magasztos az imént mondott, hogy >>Ánanda! Ez a gyülekezet nem tiszta!<<?“
Ezután a tudatosságával áthatotta a szerzetesek egész közösségének a tudatosságát, így irányítva tudatát. Meg is látta azt a személyt – azt a becstelent, gonoszt, aki tisztátalan és gyanús a kötelezettségeiben, aki alattomos a tetteiben, aki nem igazi szemlélődő2, holott azt állítja magáról, aki nem követi a szent életet, holott azt állítja magáról, belülről rothadt, akit átitat a szenvedély, aki természetétől fogva mocskos - a szerzetesek közösségének kellős közepén ülni. Meglátván őt, felkelt és odament ahhoz a személyhez, és megállva előtte így szólt hozzá:
– Kelj fel, barátom! Észrevett a Magasztos! Nincs helyed a szerzetesek közösségében!
E szavak hallatán azonban az a személy csendben maradt.
Másodszor… Harmadszor is így szólt hozzá a tiszteletreméltó Mahá Moggallána:
– Kelj fel barátom! Észrevett a Magasztos! Nincs helyed a szerzetesek közösségében!
E szavak hallatán azonban az a személy harmadszor is csendben maradt.
Ekkor a tiszteletreméltó Mahá Moggallána a karjánál fogva megragadta azt az embert, és kihajította az ajtón át a tornácra, majd rá is zárta a reteszt. Ezután a Magasztoshoz ment és így szólt:
– Kihajítottam azt az embert, Uram! A gyülekezet immár tiszta! Recitálja el a szerzetesek közösségének a Pátomokkhát a Magasztos!
– Hát nem bámulatos, Moggallána? Nem elképesztő, hogy az az ember addig várt, amíg karjánál fogva ki nem hajítják?
Ekkor a Magasztos e szavakkal fordult a szerzetesekhez:
– Mostantól nem fogom elvégezni az upószatha-szertartást és a Pátimokkhát sem fogom elrecitálni többé. Ti magatok fogjátok elvégezni az upószatha-szertartást és elrecitálni a Pátimokkhát! Az lehetetlen, az nem történhet meg, hogy egy Tathágata egy tisztátalan gyülekezetben elvégezze az upószatha-szertartást vagy elrecitálja a Pátimokkhát.
Szerzetesek! Ez nyolc bámulatos és elképesztő tulajdonsága van az óceánnak, ami miatt az Aszurák3, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne. Melyik ez a nyolc?
[1.] Az óceán medre fokozatosan lejt, fokozatosan süllyed, fokozatosan ereszkedik és csak a messzi távolban mélyül el hirtelen. Az óceánnak az a tulajdonsága, hogy a medre fokozatosan lejt, fokozatosan süllyed, fokozatosan ereszkedik,és nem csak a távolban mélyül el hirtelen4. Ez az óceán első bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[2.] Továbbá, az óceán állandó, nem önt ki a medréből… Ez az óceán második bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[3.] Továbbá, az óceán nem fogadja be a holttestet. A holtestet kimossa az óceán a partra, szárazra veti… Ez az óceán harmadik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[4.] Továbbá, amikor valamelyik nagy folyó – mint a Gangá5, a Jamuná, az Acsiravati, a Szarabhu vagy a Mahí – eléri az óceánt, feladják addigi nevüket, és egyszerűen ’óceán ’-nak hívják őket attól fogva… Ez az óceán negyedik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[5.] Továbbá, noha a világ folyói ömlenek bele és eső árasztja el az égből, az óceán nem árad vagy apad egyik okból sem… Ez az óceán ötödik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[6.] Továbbá az óceán egy ízű, mégpedig sós… Ez az óceán hatodik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[7.] Továbbá az óceánban sokféle kincs található, nevezetesen: gyöngyök, zafírok, lápisz lazuli, kagylók, kvarckristályok, korallok, ezüst és arany, rubin és macskaszem… Ez az óceán hetedik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
[8.] Továbbá az óceán olyan hatalmas lényeknek ad otthont, mint a bálnák, a bálna-evők és a bálna-evőket evők, aszurák, nágák6 és gandhabbák7. Az óceánban élnek száz mérföld hosszú lények, … kétszáz…, …háromszáz…, …négyszáz…, …ötszáz mérföld hosszú lények. Az hogy olyan hatalmas lényeknek ad otthont, mint a bálnák, a bálna-evők és a bálna-evőket evők, aszurák, nágák és gandhabbák, és hogy az óceánban élnek száz mérföld hosszú lények, … kétszáz…, …háromszáz…, …négyszáz…, …ötszáz mérföld hosszú lények, az óceán nyolcadik bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják kedvüket lelik benne.
Ez az óceán nyolc bámulatos és elképesztő tulajdonsága, ami miatt az Aszurák, amikor időről időre megpillantják, kedvüket lelik benne.
Szerzetesek! Hasonlóképpen, az előírásoknak és a fegyelmi szabályoknak is nyolc bámulatos és elképesztő tulajdonsága van, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük. Melyik ez a nyolc?
[1.] Ahogy az óceán medre fokozatosan lejt, fokozatosan süllyed, fokozatosan ereszkedik és csak a messzi távolban mélyül el hirtelen, a tannak és a fegyelmi szabályoknak (dhamma-vinaya) is fokozatos gyakorlatai, fokozatos a végrehajtása, fokozatos fejlődési fokai vannak, amit a tudás csak hosszú idő múlva hat át. Az a tény, hogy a tannak és a fegyelmi szabályoknak fokozatos gyakorlatai, fokozatos végrehajtása, fokozatos fejlődési fokai vannak, amit a tudás csak hosszú idő múlva hat át, ez az első bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és a fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[2.] Továbbá, ahogy az óceán is állandó, nem önt ki medréből, úgy a tanítványaim sem szegik meg a gyakorlási szabályokat8, amelyeket előírtam nekik, még az életük árán sem … Ez a második bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[3.] Továbbá, ahogy az óceán sem fogadja be a holttestet, minden holttestet kimos a partra, szárazra veti azt, hasonlóképp, ha egy bizonyos személy becstelen, gonosz, tisztátalan és gyanús kötelezettségeiben, megtévesztő a tetteiben, nem igazi szemlélődő, holott azt állítja magáról, nem követi a szent életet, holott azt állítja magáról, belülről rothadt, akit átitat a szenvedély, aki természetétől fogva mocskos, azzal a közösség nem nem vállal közösséget. Egy azonnali találkozó9 alkalmával kizárja őt. Még akkor is, ha a közösség kellős közepén ül, távol van a közösségtől, és a közösség távol van őtőle… Ez a harmadik bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük,kedvüket lelik bennük.
[4.] Továbbá, ahogy bármelyik nagy folyó – mint a Gangá, a Jamuná, az Acsiravati, a Szarabhu vagy a Mahí –,éri is el az óceánt, feladják addigi nevüket, és egyszerűen ‘óceán’-nak hívják őket attól fogva, úgy a négy kaszt tagjai is, harcosok, papok, kereskedők és szolgák, elhagyják otthonukat az otthontalanságért – a Tathágata által kinyilatkoztatott tan és fegyelmi szabályok jegyében – feladják nevüket és családjukat, és egyszerűen ‘szemlélődőknek, a szakják fiainak’ hívják őket attól fogva… Ez a negyedik bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[5.] Továbbá, ahogy, noha a világ folyói ömlenek bele és eső árasztja az égből, az óceán nem apad vagy árad egyik okból sem, úgy a szerzetesek – noha teljesen megvalósították a Megszabadulás-elemet10, elhagytak minden maradék [kammikus] hajtóanyagot – sem apasztják vagy árasztják a Megszabadulás-elemet egyik okból sem… Ez az ötödik bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[6.] Továbbá, ahogy az óceán egy ízű, és ez az íz a sós, úgy a tan és a fegyelmi szabályok is egy ízűek, és ez a megszabadulás íze… Ez a hatodik bámulatos és elképesztő tulajdonsága van a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[7.] Továbbá, ahogy az óceánban is sokféle kincs található, nevezetesen: gyöngyök, zafírok, lápisz lazuli, kagylók, kvarckristályok, korallok, ezüst és arany, rubin és macskaszem, úgy a tanban és a fegyelmi szabályokban is számos kincs található, nevezetesen: az éberség négy alapzata, a négyféle helyes törekvés, az erő négyféle alapja, az öt képesség, az öt erő, a hét felébredési tényező, a nemes nyolcrétű ösvény… 11 Ez a hetedik bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
[8.] Továbbá, ahogy az óceán is olyan hatalmas lényeknek ad otthont, mint a bálnák, a bálna-evők és a bálna-evőket evők, aszurák, nágák és gandhabbák. Ahogy az óceánban száz mérföld hosszú lények, … kétszáz… …háromszáz… …négyszáz… …ötszáz mérföld hosszú lények élnek, úgy a tan és a fegyelmi szabályok is olyan hatalmas lényeknek adnak otthont, mint a folyamba lépettek, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék a folyamba lépés gyümölcsét; egyszer visszatérők, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék az egyszer visszatérés gyümölcsét; a vissza nem térők, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék a vissza nem térés gyümölcsét; arahantok, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék az arahantságot. A tannak és a fegyelmi szabályoknak az a tulajdonsága, hogy olyan hatalmas lényeknek adnak otthont, mint a folyamba lépettek, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék a folyamba lépés gyümölcsét; egyszer visszatérők, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék az egyszer visszatérés gyümölcsét; a vissza nem térők, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék a vissza nem térés gyümölcsét; arahantok, akik azért gyakorolnak, hogy elérjék az arahantságot, a nyolcadik bámulatos és elképesztő tulajdonsága a tannak és fegyelmi szabályoknak, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
A tannak és a fegyelmi szabályoknak ez a nyolc bámulatos és elképesztő tulajdonsága van, ami miatt a szerzetesek, amikor újra és újra találkoznak velük, kedvüket lelik bennük.
Ekkor, felismerve mindezek jelentőségét a Magasztos ezt a kinyilatkoztatást tette:
Az eső átjárja az elrejtettet,
és nem itatja át a leplezetlent.
Tehát tárd fel az elrejtettet,
így az eső sem itathatja át azt!
A hagyomány szerint minden teliholdkor és újhold éjjelén a szerzetesek virrasztást tartanak, felidézik a Pátimokkha (pāṭimokkha) szabályait. Még a recitáció előtt mindenki önvizsgálatot tart, hogy megszegte-e valamelyiket, és ha igen, akkor azt megvallja egy idősebb szerzetesnek; a szó a szanszkrit upavasatha páli megfelelője, amely felkészülést, rákészülést jelent, eredetileg a szóma-áldozat előestéjét nevezték így. ↩
samaṇa: remete, (vándor)aszkéta ↩
asura: félistenek, alacsonyabb rendű istenségek ; bizonyos szövegek szerint csodás képességű, tengeri lények, más szövegek szerint viszont bukott angyalok, titánok, az aszura-lét a rossz, boldogtalan születések egyike. Lásd (angolul) itt ↩
Thanissaro alapján azt gondoljuk, hogy itt a szöveg ellentmondásos, a második mondatban arra utal, hogy már a part közelében is hirtelen elmélyülhet az óceán. ↩
nāga: kígyó- vagy sárkányszerű lény, a buddhista kozmológia szerint a nágák a Négy Égi Király szolgái ↩
gandhabba: a legalsó isteni birodalomba tartozó lény, a hagyomány szerint a gandhabbák fákban, virágokban laknak, gyakran zenészként ábrázolják őket ↩
Ezek a Pátimokkha szabályai, amelyeknek a gyakorlás, a fejlődés elősegítése a célja, nem pedig a büntetés ↩
sangha-kamma a neve a szangha-gyűlésnek, amely a Vinaya bizonyos pontjait megszegő szerzetes további sorsáról dönt ↩
Nibbāna-dhātu: nibbána, megszabadulás, kialvás ↩
Ez a megvilágosodás 37 kelléke, bodhipakkhiyā dhammā ↩