Kaccānagotta Sutta

Amikor Szávatthiban időzött…

Ekkor a tiszteletreméltó Kaccsána Gotta¹ elment a Magasztoshoz. Amikor megérkezett, meghajolt és leült az egyik oldalon. Amint ott üldögélt, ezt kérdezte a Magasztostól:

– Uram, azt mondják, hogy „helyes nézet, helyes nézet“. Milyen értelemben létezik a „helyes nézet“?

– Kaccsána, a világban általában két nézet létezik: a létezés világnézete² és a nem-létezés világnézete³. Amikor valaki tiszta tudással látja a világ keletkezését, ahogyan az valójában van, akkor az, hogy „a világ nem létezik“, nem merül fel benne. Amikor valaki tiszta tudással látja a világ megszűnését, ahogyan az valójában van, akkor az, hogy „a világ létezik“, nem merül fel benne.

– Kaccsána, a világot [a világnézetekhez] ragaszkodás, kötődés, az azokkal kapcsolatos előítélet köti gúzsba. Amikor valakit nem köt gúzsba [a világnézetekhez] ragaszkodás, kötődés, az azokkal kapcsolatos előítélet, akkor az nem jut arra a következtetésre: „[ez] az én én-em“. Nem bizonytalankodik vagy kételkedik abban, hogy a szenvedés szenvedés, akár keletkezik, akár elmúlik [éppen]. Ez a tudás független másokétól. Ilyen értelemben létezik a „helyes nézet“, Kaccsána.

„Minden létezik“ – ez az egyik szélsőség. „Semmi sem létezik“ – ez a másik szélsőség. A Tathágata elkerüli ezt a két szélsőséget és a közép útját tanítja⁴.

A nem-tudásból⁵ mint okból keletkeznek a késztetések⁶, a késztetésekből mint okból keletkezik a tudatosság⁷, a tudatosságból mint okból keletkezik a név és forma⁸, a név és formából mint okból keletkezik az érzékelés hat területe⁹, az érzékelés hat területéből mint okból keletkezik az érintkezés¹⁰, az érintkezésből mint okból keletkeznek az érzések¹¹, az érzésekből mint okból keletkezik a sóvárgás¹², a sóvárgásból mint okból keletkezik a ragaszkodás¹³, a ragaszkodásból mint okból keletkezik a létesülés¹⁴, a létesülésből mint okból keletkezik a születés¹⁵, a születésből mint okból keletkezik az öregség és a halál¹⁶, (és ebből) a bánat, a siránkozás, a fizikai és lelki szenvedés, a zavarodottság. Így keletkezik ez az egész szenvedéstömeg.

És éppen ennek a nem-tudásnak a maradéktalan elszíntelenedésével, megszűnésével szűnnek meg a késztetések, a késztetések megszűnésével szűnik meg a tudatosság, a tudatosság megszűnésével szűnik meg a név és forma, a név és forma megszűnésével szűnik meg az érzékelés hat területe, az érzékelés hat területének megszűnésével szűnik meg az érintkezés, az érintkezés megszűnésével szűnnek meg az érzések, az érzések megszűnésével szűnik meg a sóvárgás, a sóvárgás megszűnésével szűnik meg a ragaszkodás, a ragaszkodás megszűnésével szűnik meg a létesülés, a létesülés megszűnésével szűnik meg a születés, a születés megszűnésével szűnik meg az öregség és a halál, (valamint) a bánat, a siránkozás, a fizikai és lelki szenvedés, a zavarodottság. Így szűnik meg ez az egész szenvedéstömeg.