SN 17.8 / SN II 230

Sigāla Sutta

A sakál

Fordította:

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto

Így készült:

Fordítota: Kertész Ágnes

Forrás: SN 17.8, Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Kertész Ágnes, 2012

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Szávatthí közelében.

– Szerzetesek, a nyereség, az adományok és a hírnév veszedelmes dolgok, amelyek nehéz, keserves akadályt jelentenek a kötelékektől való legmagasabbrendű mentesség megvalósításában.

Hallottátok a sakál vonyítását az éjszaka utolsó óráiban?

– Igen, urunk.

– Ez a sakál rühtől szenved. Sehol sem talál örömöt, mindegy, hogy hová megy: a barlangba, a fa alá vagy a nyílt mezőre. Bárhová megy, bárhol áll meg, bárhol ül le, bárhová fekszik, nyomorúságosan érzi magát.

Ehhez hasonló, ha egy szerzetest legyőznek a nyereség, az adományok és a hírnév, s tudatát felemésztik. Sehol sem talál örömöt, mindegy, hogy hová megy: egy üresen álló kunyhóba, a fa alá vagy a nyílt mezőre. Bárhová megy, bárhol áll meg, bárhol ül le, bárhová fekszik, nyomorúságosan érzi magát. Ennyire veszedelmes a nyereség, az adományok és a hírnév, amelyek nehéz, keserves akadályt jelentenek a kötelékektől való legmagasabbrendű mentesség megvalósításában.

Ezért így gyakoroljatok: ‘Elfordulunk minden nyereségtől, adománytól és hírnévtől; nem engedjük, hogy a nyereség, adomány és hírnév, amelyben részesülünk, feleméssze a tudatunkat.’ Így gyakoroljatok, szerzetesek.

Így készült:

Fordítota: Kertész Ágnes

Forrás: SN 17.8, Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Kertész Ágnes, 2012

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.