Szávatthiban.
– Szerzetesek, minden, ami nem a tiétek, hagyjátok el. Miután elhagytátok, jóléthez és boldogsághoz segít titeket. És szerzetesek, mik azok, amelyek nem a tiétek? A forma nem a tiétek, ezért hagyjátok el azt. Miután elhagytátok, jóléthez és boldogsághoz segít titeket. Az érzés… az érzékelés… a késztetések… a tudatosság nem a tiétek, ezért hagyjátok el azt. Miután elhagytátok, jóléthez és boldogsághoz segít titeket.
Szerzetesek, képzeljétek el, hogy az emberek elhordják a füvet, a gallyakat, az ágakat és a lombokat ebből a ligetből, hogy felgyújtsák azokat, vagy hogy azt tegyenek velük, amit akarnak. Azt gondolnátok-e ebben az esetben, hogy ezek az emberek minket hordanak el, vagy minket égetnek el, vagy velünk teszik azt, amit akarnak?
– Nem, tiszteletre méltó urunk. És miért nem? Azért, tiszteletre méltó urunk, mert ezek nem mi vagyunk, és nem tartoznak hozzánk.
– Ugyanígy, szerzetesek, a forma nem a tiétek… az érzés… az érzékelés… a késztetések… a tudatosság… nem a tiétek, ezért hagyjátok el azt. Miután elhagytátok, jóléthez és boldogsághoz segít titeket.