MN 87 / M II 106

Piyajātika Sutta

Ha valaki kedves nekünk

Fordította:

További változatok:

Vekerdi József / Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / I.B. Horner

Így készült:

Fordítota: A páli fordító csoport

Forrás: MN 87, páli

Szerzői jogok: A páli fordító csoport

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam:

Egy alkalommal a Magasztos Szávatthíban, a Dzséta-ligetben Anáthapindika parkjában tartózkodott. Egy gazda egyetlen, kedves, szeretett fia akkortájt halt meg. A haláleset miatt sem a munkával, sem az evéssel nem gondolt. Kiment az égetőhelyre és ott zokogott: „Hol vagy, egyetlen fiacskám, hol vagy?“ Egyszer aztán elment a Magasztoshoz, üdvözölte és oldalt leült. Akkor a Magasztos így szólt hozzá:

– Gazda! Teljesen magadba vagy fordulva, nem látsz, nem hallasz, az érzékeid csaponganak.

– Hogyan is ne csaponganának? Meghalt az egyetlen, kedves, szeretett fiam! A halála miatt sem a munkával, sem az evéssel nem gondolok. Így hát az égetőhelyre járok és ott zokogok: „Hol vagy, egyetlen fiacskám, hol vagy?“

– Így van ez, gazda, így van ez. Mert bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj abból születik, abból származik, hogy valaki vagy valami kedves nekünk 1.

– Uram, ki is gondolhatná tényleg úgy, hogy abból, hogy valaki kedves nekünk, bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj származik2? Hiszen gyönyörűség és derű származik tőle!

És a gazda nem helyeselte a Magasztos szavait, tiltakozott, felkelt ülőhelyéről és távozott.

Abban az időben néhány rosszféle kockajátékos a Magasztostól nem messze kockázott. A gazda odament hozzájuk és elmondta, hogy miről beszéltek a Magasztossal. [A kockajátékosok pedig helyeseltek:]

– Igazad van, gazda, igazad van. Hiszen gyönyörűség és derű származik abból, hogy valaki kedves nekünk.

És a gazda abban a tudatban távozott, hogy a kockajátékosok egyetértenek vele.

Ez a történet egy idő múlva eljutott a királyi hárembe is.

Akkor Paszénadi, Kószala királya így szólt Malliká királynéhoz:

– Gótama törekvő azt állítja, hogy abból, hogy valaki kedves nekünk, bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj származik. Szerinted is?

– Ha a Magasztos ezt állítja, akkor az úgy is van.

– Áh, bármit állít Gótama törekvő, ez a Malliká mindig ugyanígy egyetért vele: „Ha a Magasztos ezt állítja, akkor az úgy is van“. Mint ahogy bármit is állít a mester, a tanítványa mindig egyetért vele: „Így van ez, mester, így van ez“. Ugyanígy, Malliká, bármit állít Gótama törekvő, abban mindig egyetértesz vele: „Ha a Magasztos ezt állítja, akkor az úgy is van“. Menjél is el, Malliká, na tűnj el!

Akkor Malliká királyné magához hívatta a bráhmin Nálidzsanghát3:

– Bráhmin, menj el a Magasztoshoz és a nevemben borulj a lábához, érdeklődj jólléte felől, hogy jó egészségben, kényelemben, ereje teljében van-e! Majd kérdezd meg tőle, tényleg mondta-e a Magasztos, hogy abból, hogy valaki kedves nekünk, bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj származik? Jegyezd meg jól mindazt, amit erre a Magasztos kifejt, és beszéld el nekem! Mert amit a tathágaták mondanak, az mindig úgy is van.

– Igenis, Úrnőm – válaszolta Nálidzsangha bráhmin, majd elment a Magasztoshoz. Miután megérkezett, barátságosan üdvözölték egymást, baráti és udvarias szavakat váltottak. Nálidzsangha oldalt leült, és átadta a királyné üzenetét:

– Tényleg mondta a Magasztos, hogy abból, hogy valaki kedves nekünk, bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj származik?

– Így igaz, bráhmin, így igaz! Mert bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj abból születik, abból származik, hogy valaki vagy valami kedves nekünk. Ez a következő példázat alapján is megérthető: Egyszer itt Szávatthíban meghalt egy asszonynak az anyja. A halála miatt az asszony zaklatottan, zavarodottan minden utcában és minden téren kérdezősködött: „Anyámat nem láttátok? Anyámat nem láttátok?“

De sok más példa is van: egy másik asszonynak az apja halt meg, egy másiknak a fivére, megint egy másiknak a nővére, a fia, a lánya, a férje halt meg; és volt, hogy egy férfinak halt meg az anyja, egy másiknak az apja, a fivére, a nővére, a fia, a lánya, a felesége. És azok is mind így kérdezősködtek az elhunyt után: „Nem láttátok őt? Nem láttátok őt?“

A következő példázat alapján is megérthető a dolog: Egyszer itt Szávatthíban egy asszony elment a rokonaihoz. A rokonai pedig el akarták választani a férjétől, hogy másnak adják. De az asszony ezt nem akarta, és el is mondta a férjének a dolgot. Erre a férfi kétfelé hasította az asszonyt, majd felvágta a saját hasát: „A halálban együtt leszünk“. Így hát e példázat alapján is érthető, hogy bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj abból születik, abból származik, hogy valaki vagy valami kedves nekünk.

Akkor Nálidzsangha bráhmin a Magasztos szavait barátságosan mosolyogva megköszönte, felkelt ülőhelyéről, elment Malliká királynéhoz és elmesélte neki a Magasztossal folytatott teljes beszélgetését.

Akkor Malliká királyné odament Paszénadihoz, Kószala királyához és így szólt hozzá:

– Ugye Vadzsirí királylány4 kedves neked, nagy király?

– Igen, Malliká, kedves nekem.

– Mit gondolsz, ha Vadzsirí királylány sorsa rosszra fordulna, valami baj érné – lenne-e abból számodra bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj?

– Az egész életem rosszra fordulna! Hát hogy is ne lenne belőle nekem bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj?

– Óh, nagy király! A Magasztos, a tökéletesen felébredett Érdemes, aki látja és érti mindezt, éppen erre vonatkozólag mondta, hogy bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj abból származik, hogy valaki kedves nekünk.

Na, és vajon nem ugyanígy lenne-e, ha Vászabhá nemes úrnővel, vagy Vidúdabha hadvezérrel5, vagy velem történne valami baj?

– De, igen, Malliká.

– Ugye a kászik és a kószalák6 kedvesek neked, nagy király?

– Igen, Malliká, kedvesek nekem. Az ő kitűnőségük révén élvezhetjük a kászi-szantált és virágfüzéreket, illatszereket, kenőcsöket is.

– Mit gondolsz, ha a kászik és a kószalák sorsa rosszra fordulna, valami baj érné őket – lenne-e abból számodra bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj?

– Az egész életem rosszra fordulna! Hát hogy is ne lenne nekem belőle bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj?

– Óh, nagy király! A Magasztos, a tökéletesen felébredett Érdemes, aki látja és érti mindezt, éppen erre vonatkozólag mondta, hogy bánat, siránkozás, szenvedés, ború és baj abból származik, hogy valaki vagy valami kedves nekünk.

– Malliká, úgy hiszem, csodálatos és nagyszerű, hogy mennyi mindent lát a Magasztos, bölcsességével a mélyére hatolva! Jöjj, Malliká, öblítsd ki a szádat7.

Akkor Paszénadi király felkelt ültéből, fél vállára vetette felsőruháját, összetett kézzel meghajolt a Magasztos irányában, és háromszor, fennkölten elmondta:

– Tisztelet ama Magasztosnak, a tökéletesen felébredett Érdemesnek!


  1. Az elegánsan tömör páli pijadzsátika ‘kedvestől születő’ kifejezést itt teljesen kibontva fordítottuk magyarra, a továbbiakban – hiszen a szutta összes példája személyekről szól – többnyire úgy rövidítjük majd, hogy ‘abból származik, hogy valaki kedves nekünk’. 

  2. A Buddha állítása és ahogy a gazda idézi, a páliban teljesen azonosan hangzik. A magyar fordításban a felcserélt szórenddel a félreértés lényegét emeltük ki. „Szeretetből szenvedés“, azaz a) ahogy a gazda érti: a szeretetből szenvedés lesz; vagy b) ahogy a Buddha érti: a szenvedés szeretetből lesz. Azaz, a) a szeretetből mindig és csakis szenvedés lesz, illetve b) szenvedés nem keletkezik másból, csak szeretetből vagy ragaszkodásból. A b), a Buddha álláspontja: ami nem igazán fontos nekünk, az nem is okozhat fájdalmat. Az a) álláspont félreértés: ami jó, abból is csak baj fakad. A gazda ezutáni, ellenvetésnek szánt kifakadását, miszerint a szeretetből gyönyörűség és derű származik, a Buddha nem vitatta. Gyönyörűség is, szenvedés is csak a nekünk kedves és fontos dolgokból származhat. 

  3. Pipaszárlábú – nem valószínű, hogy tényleg így hívtak volna egy bráhmint. 

  4. Paszénadi király és első felesége, Malliká, egyetlen gyermeke. 

  5. A sákja származású Vászabhá Paszénadi király második asszonya volt, Vidúdabha pedig egyetlen közös gyermekük. 

  6. E két nép avagy ország királya volt Paszénadi. 

  7. Egyszerű tisztító szertartásról van szó, rítusok előtt is gyakran végezték: a két tenyérrel kimert vízből kortyintottak. 

Így készült:

Fordítota: A páli fordító csoport

Forrás: MN 87, páli

Szerzői jogok: A páli fordító csoport

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.