Vipallāsa Sutta

Szerzetesek, négyféle eltévelyedett módja¹ van az észlelésnek², a gondolkodásnak³, a nézeteknek⁴. Melyik négy?

‘Állandó’ – így tekinteni arra, ami mulandó: ez az észlelés, a tudat és a nézetek eltévelyedése.

‘Kellemes’ – így tekinteni arra, ami szenvedéssel jár…

‘Én’ – így tekinteni arra, ami nem-én…

‘Vonzó’ – így tekinteni arra, ami visszataszító: ez az észlelés, a gondolkodás és a nézetek eltévelyedése. Ez az észlelés, a tudat, a nézeteknek négyféle eltévelyedett módja.

Négyféle nem eltévelyedett módja van az észlelésnek, a gondolkodásnak, a nézeteknek. Melyik négy?

‘Mulandó’ – így tekinteni arra, ami mulandó: ez az észlelés, a tudat és a nézetek nem-eltévelyedése.

‘Szenvedésteli’ – így tekinteni arra, ami szenvedésteli…

‘Nem-én’ – így tekinteni arra, ami nem-én…

‘Visszataszító’ – így tekinteni arra, ami visszataszító: ez az észlelés, a tudat és a nézetek nem-eltévelyedése. Ez az észlelés, a gondolkodás, a nézeteknek négyféle nem eltévelyedett módja.

Állandóságot észlelnek a mulandóban,
kellemességet a szenvedésteliben,
én-t a nem-én-ben,
vonzerőt a visszataszítóban.
E lények, kiket elpusztítanak a téves nézetek,
megőrülnek, eszüket vesztik.
Mára fogságában vergődnek,
nem találnak nyugalmat.

A lények a létforgatagban⁵ vándorolnak,
mely születéshez és halálhoz vezet.
De a Buddhák megjelennek a világban,
fényt hoznak a világba,
és a szenvedés elcsitulásához vezető
Dhammát tanítják.

Amikor ezt a bölcsek meghallják,
visszanyerik az észlelésüket.
Mulandónak látják a mulandót,
szenvedéstelinek a szenvedéstelit,
nem-én-nek a nem-én-t,
visszataszítónak a visszataszítót.
Helyes nézeteket vallanak,
felülkerekednek minden szenvedésen.⁶