Szerzetesek, négyféle eltévelyedett módja1 van az észlelésnek2, a gondolkodásnak3, a nézeteknek4. Melyik négy?
‘Állandó’ – így tekinteni arra, ami mulandó: ez az észlelés, a tudat és a nézetek eltévelyedése.
‘Kellemes’ – így tekinteni arra, ami szenvedéssel jár…
‘Én’ – így tekinteni arra, ami nem-én…
‘Vonzó’ – így tekinteni arra, ami visszataszító: ez az észlelés, a gondolkodás és a nézetek eltévelyedése. Ez az észlelés, a tudat, a nézeteknek négyféle eltévelyedett módja.
Négyféle nem eltévelyedett módja van az észlelésnek, a gondolkodásnak, a nézeteknek. Melyik négy?
‘Mulandó’ – így tekinteni arra, ami mulandó: ez az észlelés, a tudat és a nézetek nem-eltévelyedése.
‘Szenvedésteli’ – így tekinteni arra, ami szenvedésteli…
‘Nem-én’ – így tekinteni arra, ami nem-én…
‘Visszataszító’ – így tekinteni arra, ami visszataszító: ez az észlelés, a tudat és a nézetek nem-eltévelyedése. Ez az észlelés, a gondolkodás, a nézeteknek négyféle nem eltévelyedett módja.
Állandóságot észlelnek a mulandóban,
kellemességet a szenvedésteliben,
én-t a nem-én-ben,
vonzerőt a visszataszítóban.
E lények, kiket elpusztítanak a téves nézetek,
megőrülnek, eszüket vesztik.
Mára fogságában vergődnek,
nem találnak nyugalmat.A lények a létforgatagban5 vándorolnak,
mely születéshez és halálhoz vezet.
De a Buddhák megjelennek a világban,
fényt hoznak a világba,
és a szenvedés elcsitulásához vezető
Dhammát tanítják.Amikor ezt a bölcsek meghallják,
visszanyerik az észlelésüket.
Mulandónak látják a mulandót,
szenvedéstelinek a szenvedéstelit,
nem-én-nek a nem-én-t,
visszataszítónak a visszataszítót.
Helyes nézeteket vallanak,
felülkerekednek minden szenvedésen.6
vipallāsa: kitekeredett, elfajzott; a buddhista terminológiában a helytelen gondolkodás szinonimája ↩
saññā: érzékelés, észlelés, képzetalkotás ↩
citta: elme, szív; az elme és/vagy a szív tevékenysége ↩
diṭṭhi: világkép, elképzelés ↩
saṃsāra ↩
A vers slókákból, olyan versszakokból áll, amelyek 2 sorban 16 szótagot tartalmaznak. Az angol fordító már másképp tördeli a sorokat. Ilyen slókákból áll a Dhammapada is. Annak első versei így hangzanak. ↩