Így hallottam! Egy alkalommal a Magasztos Csampában, a Gaggara tó partján tartózkodott. Ekkor a csampai világi hívek nagy csapata látogatta meg a tiszteletreméltó Száriputtát, és miután megérkeztek, meghajoltak előtte majd mellé ültek. Ott ülve így szóltak a tiszteletreméltó Száriputtához:
– Jó rég volt már, tiszteletreméltó uram, hogy lehetőségünk volt egy Dhammabeszédet
hallgatni magától a Magasztostól. Nagyon jó lenne, ha egy Dhammabeszédet hallgathatnánk közvetlenül a Magasztostól.
– Ebben az esetben, barátaim, gyertek el újra a következő Upószatha napon és talán hallhattok egy Dhammabeszédet közvetlenül a Magasztostól.
– Úgy lesz, tiszteletreméltó urunk! - mondták a csampai világi hívek a tiszteletreméltó Száriputtának. Ülőhelyükről felálltak, meghajoltak előtte, körbejárták őt, mindig a jobb oldalukat tartva felé, majd távoztak.
Ezután, a soron következő Upószatha napon a csampai világi hívek újra elmentek a tiszteletreméltó Száriputtához, majd megérkezvén meghajoltak előtte és mellé álltak. Ezután a tiszteletreméltó Száriputta a csampai világi hívek társaságában a Magasztoshoz ment. Megérkezvén meghajolt előtte és mellé ült. Ott ülve így szólt a Magasztoshoz:
– Előfordulhat-e olyan, hogy egy ember egy bizonyos adományt ad, de az nem hoz nagy hasznot, nem vezet eredményre, míg egy másik ember ugyanolyan adományt ad és az nagy hasznot hoz és eredményre vezet?
– Igen, Száriputta, lehet olyan eset, hogy egy ember egy bizonyos adományt ad, de az nem hoz nagy hasznot, nem vezet eredményre, míg egy másik ember ugyanolyan adományt ad és az nagy hasznot hoz és eredményre vezet.
– Uram, mi az oka, mi az értelme, miért van az, hogy az egyik ember egy bizonyos adományt ad, de az nem hoz hasznot, nem vezet eredményre, míg egy másik ember ugyanolyan adományt ad és az nagy hasznot hoz és eredményre vezet?
– Száriputta, van olyan amikor az ember saját hasznát lesve ad adományt, a jutalmat váró tudattal, csak a maga számára gyűjtögetve azt gondolván: “Mindezeket élvezni fogom a halálom után.” És ő adományt ad - ételt, italt, ruhát, kocsit, virágot, illatszert, balzsamot, fekvőhelyet, menedéket és lámpát - egy brahmannak vagy remetének. Mit gondolsz Száriputta, adhat valaki ilyen adományt?
– Igen, Uram!
– Miután ezt az adományt csak saját hasznát lesve adta, jutalmat váró tudattal, csak a maga számára gyűjtögetve azt gondolván: “Mindezeket élvezni fogom a halálom után” - a test felbomlásával, a halál után, a Négy Nagy Király társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
Valamint van olyan eset amikor az ember nem a saját hasznát lesve ad adományt, jutalmat nem váró tudattal, maga számára nem gyűjtögetve és nem gondolván azt, hogy: “Mindezeket élvezni fogom a halálom után.” Azzal a gondolattal ad adományt, hogy: “Adni jó!” És ő adományt ad - ételt, italt, ruhát, kocsit, virágot, illatszert, balzsamot, fekvőhelyet, menedéket és lámpát - egy brahmannak vagy remetének. Mit gondolsz Száriputta, adhat valaki ilyen adományt?
– Igen, Uram!
– Azzal a gondolattal adva adományt, hogy: “Adni jó!” - a test felbomlásakor, a halál után a Harminchárom Istenség társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
– Vagy ahelyett, hogy azt gondolná: “Adni jó!” azt gondolva ad adományt, hogy: “Így adott a múltban, így cselekedett a múltban már az apám és a nagyapám is. Nem lenne helyes részemről, ha ezt a családi szokást megtörném” - a test felbomlásakor, a halál után Jama társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
– Vagy ahelyett, hogy azt gondolná: “Így adott a múltban, így cselekedett a múltban már az apám és a nagyapám is. Nem lenne helyes részemről, ha ezt a családi szokást megtörném”, azt gondolva ad adományt, hogy: “Én jómódú vagyok. Ők nem jómódúak. Nem lenne helyes részemről, jómódú ember részéről ha nem adnék adományt azoknak akik nem jómódúak” - a test felbomlásakor, a halál után a Megelégedett Istenségek társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
– Vagy ahelyett, hogy azt gondolná: “Én jómódú vagyok. Ők nem jómódúak. Nem lenne helyes részemről, jómódú ember részéről ha nem adnék adományt azoknak akik nem jómódúak”, azt gondolva ad adományt, hogy: “Ahogy a múlt bölcsei - Atthaka, Vámaka, Vámadéva, Vesszamitta, Jamataggi, Angirásza, Bháradvádzsa, Vászettha, Kasszapa és Bhagu is hatalmas áldozatot hoztak, épp olyan lesz az én adomány felajánlásom is” - a test felbomlásakor, a halál után a Teremtményeiknek Örvendő Istenségek társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
– Vagy ahelyett, hogy azt gondolná: “Ahogy a múlt bölcsei - Atthaka, Vámaka, Vámadéva, Vesszamitta, Jamataggi, Angirásza, Bháradvádzsa, Vászettha, Kasszapa és Bhagu is hatalmas áldozatot hoztak, épp olyan lesz az én adomány felajánlásom is”, azt gondolva ad adományt, hogy: “Felderíti a tudatom amikor ezt az adományt átadom. Elégedettség és öröm keletkezik belőle” - a test felbomlásakor, a halál után a Mások Teremtményeit Uraló Istenségek társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, visszatérőként visszajön ebbe a világba.
– Vagy ahelyett, hogy azt gondolná, hogy: “Felderíti a tudatom amikor ezt az adományt átadom. Elégedettség és öröm keletkezik belőle”, azt gondolva ad adományt, hogy: “Ez a tudat ékessége, a tudat támasza.” És ő adományt ad - ételt, italt, ruhát, kocsit, virágot, illatszert, balzsamot, fekvőhelyet, menedéket és lámpát - egy brahmannak vagy remetének. Mit gondolsz Száriputta, adhat valaki ilyen adományt?
– Igen, Uram!
– Így adakozva, nem a saját hasznát lesve, jutalmat nem váró tudattal, maga számára nem gyűjtögetve és nem gondolván azt, hogy: “Mindezeket élvezni fogom a halálom után; és azt sem gondolván, hogy: “Adni jó!”; és azt sem gondolván, hogy: “Így adott a múltban, így cselekedett a múltban már az apám és a nagyapám is. Nem lenne helyes részemről, ha ezt a családi szokást megtörném”; és azt sem gondolván, hogy: “Én jómódú vagyok. Ők nem jómódúak. Nem lenne helyes részemről, jómódú ember részéről ha nem adnék adományt azoknak akik nem jómódúak”; és azt sem gondolván, hogy: “Ahogy a múlt bölcsei - Atthaka, Vámaka, Vámadéva, Vesszamitta, Jamataggi, Angirásza, Bháradvádzsa, Vászettha, Kasszapa és Bhagu is hatalmas áldozatot hoztak, épp olyan lesz az én adomány felajánlásom is”; és azt sem gondolván, hogy: “Felderíti a tudatom amikor ezt az adományt átadom. Elégedettség és öröm keletkezik belőle”; hanem azt gondolván ad adományt, hogy: “Ez a tudat ékessége, a tudat támasza.” - a test felbomlásakor, a halál után a Brahma Kíséretének társaságában tűnik fel újra. Majd miután az a cselekedet, az az erő, az az állapot, az a hatalom kimerült, vissza nem térővé válik. Nem tér vissza ebbe a világba.
Száriputta, ez az oka, ez az értelme, ezért van az, hogy az egyik ember egy bizonyos adományt ad, de az nem hoz hasznot, nem vezet eredményre, míg egy másik ember ugyanolyan adományt ad és az nagy hasznot hoz és eredményre vezet?