(129) Haláltól retteg mindenki, az ütéstől mindenki fél.
Saját magára gondolva, ne öljön, s ne ölessen mást.
(130) Élet mindenkinek kedves, az ütéstől mindenki fél.
Saját magára gondolva, ne öljön, s ne ölessen mást.
(131) Aki örömre vágyik, s bár örömre vágynak mások is,
botjával sújt a másikra, ott túl majd nem lesz öröme.
(132) Aki örömre vágyik, s mert örömre vágynak mások is,
botja nem sújt a másikra, ott túl majd nagy lesz öröme.
(133) Ne ejts ki soha bántó szót, mert a megsértett visszavág.
A durva beszéd másnak fáj, és meglátod, hogy visszaüt.
(134) Hogyha türelmesen hallgatsz, akár az összetört kolomp,
a Nirvánát elérted, mert kihalt benned az indulat.
(135) Ahogy a pásztor botjával a jószágot terelgeti,
úgy tereli vénség s halál tovább s tovább az életet.
(136) A balga, hogyha rosszat tesz, nem gondol rá, hogy tettei,
mint önkezével gyújtott tűz, saját magát megperzselik.
(137) Ki fegyvertelen, ártatlan emberekre botot emel,
egyik e tíz csapás közül visszaüt rá hamarosan:
(138) Kínzó fájdalmak, sorvadás, vagy gyötrő testi sérülés,
gyógyíthatatlan, súlyos kór, vagy elveszíti az eszét,
(139) Lesújt rá a király dühe, vagy rettenetes rágalom,
egész családja elpusztul, megsemmisül a vagyona,
(140) Tűzvész hamvasztja el házát, s midőn a teste felbomol,
pokolban születik újjá az ilyen esztelen gonosz.
(141) Se mosdatlanság, se ruhátlanság,
se böjtölés, sem puszta földön alvás,
sem hamu és por, se remete-varkocs
nem mos tisztára, ha a kétely szennyez.
(142) Ki díszes öltönyt visel, ámde békés,
megtartóztató, ura önmagának,
nem emel botot senkire, az méltó
a szerzetes, pap, remete nevére.
(143) Olyan ember kevés akad, kit szerénysége megtanít,
hogy ment legyen a feddéstől, mint ostortól a jó lovak.
(144) Mint paripa, ha érinti az ostor,
legyetek fürgék, sebesek, kitartók.
Hittel, erénnyel, buzgóságotokkal,
elmélyüléssel, a Tan értésével,
igaz tudással, helyes életmóddal
legyetek úrrá a nagy szenvedésen.
(145) A csatornát alakítja építész;
alakítja a nyilat fegyverkovács;
alakítja a fát az asztalos;
alakítja saját magát a bölcs.