(21) Törekvés halhatatlanság, restség halál útjára visz.
Törekvő többé nem hal meg; a rest nem több, mint a halott.
(22) A bölcsek ezt felismerik, s törekednek ernyedetlenül.
Az igazak nyomán járnak, magasabbra törnek szüntelen.
(23) Aki szilárd kitartással, elmélyülten elmélkedik,
az elnyeri a Nirvánát, mindennél drágább birtokot.
(24) Aki folyton igyekszik a cél felé,
igaz úton járva, serény, szerény,
ura gondolatának, az ily nemes
törekedőnek a hírneve egyre nő.
(25) Mérséklettel, igyekvéssel és önuralommal a bölcs
szilárd szigetet épít fel, mit az ár nem sodorhat el
(26) Elmerülnek a restségben a balgatagok, ostobák.
Okos a törekvés mellett, mint drága kincs mellett, kitart.
(27) Ne merülj el a restségben, ne csábítson a vágy, a kéj.
Igaz öröm kárpótolja a kitartó elmélyülőt.
(28) Ha restségét törekvéssel lerázza magáról a bölcs,
úgy néz a tudás tornyából a szenvedő világra le,
mint aki hegytetőn állva a földre pillant szenvtelen.
(29) Iparkodjék a restek közt, az alvók közt éber legyen,
mindet maga mögött hagyva, mint paripa a rossz gebét.
(30) Törekvésével lett Indra az istenek között király.
A törekvés dicséretes, ám a restség szégyenletes.
(31) Ha veszélyt lát a restségben és törekszik a szerzetes,
elégeti bármely erős kötelékét, akár a tűz.
(32) Ha veszélyt lát a restségben és törekszik a szerzetes,
nem bukhat el, nem téveszt célt: a Nirvána felé halad.