Iti 3.4 / Iti 47

Dutiyavedanā Sutta

Három érzés

Fordította:

Így készült:

Fordítota: Técsi Judit

Forrás: Iti 3.53 Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Técsi Judit, 2008

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így mondta a Beérkezett, az Arahat, tőle így hallottam:
„Ez a három érzés van. Melyik az a három? A kellemes érzés, a fájdalmas érzés és a sem-kellemes-sem-fájdalmas érzés. A kellemes érzésre úgy kell tekinteni, mint ami szenvedésteli. A fájdalmas érzésre úgy kell tekinteni, mint egy nyílra. A sem-kellemes-sem-fájdalmas érzésre úgy kell tekinteni, mint ami állandótlan. Ha egy szerzetes a kellemes érzésre úgy tekint, mint ami szenvedésteli, a fájdalmas érzésre úgy tekint, mint egy nyílra, a sem-kellemes-sem-fájdalmas érzésre úgy tekint, mint ami állandótlan, akkor róla elmondható, hogy ő egy nemes személy, aki helyesen lát, aki elvágta a vágyakozást, szétzúzta a bilincseket, és aki – az önhittségen helyesen keresztüllátva – véget vetett a szenvedésnek.“ Ez az értelme annak, mit a Beérkezett mondott. Erre való tekintettel mondta ezt:

Bárki, aki a kellemest
szenvedéstelinek,
a fájdalmast
nyílnak,
a békés semlegest
állandótlannak látja,
Ő egy olyan szerzetes,
aki helyesen lát.
Ezáltal ott megszabadul.

A közvetlen tudás mestere,
megbékélve,
ő egy bölcs,
elhagyta láncait1.

Ebben az értelemben mondta ezt a Beérkezett, ahogy tőle hallottam.


  1. yoga: kötelék, lánc, ‘ami megköt/megláncol’ 

Így készült:

Fordítota: Técsi Judit

Forrás: Iti 3.53 Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Técsi Judit, 2008

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.