MN 1 / M I 1

Mūlapariyāya Sutta

A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd

Fordította:

Bodhi, Bhikkhu: “A létesülés gyökere – A Mūlapariyāya Sutta szövege és kommentárjai”. Orient Press Kiadó, Budapest 1996, 35-74. o. A teljes szöveg, mely a szuttához írott bevezető tanulmányt és a kommentárirodalomból készült gazdag válogatást is tartalmazza, könyv formájában kapható a Buddhista Missziónál.

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / Bhikkhu Bodhi / I.B. Horner

Így készült:

Fordítota: Pressing Lajos

Forrás: Bhikkhu Bodhi: Discourse on the Root of Existance, angol

Szerzői jogok: Pressing Lajos, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-nd

Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Ukkaṭṭhāban tartózkodott, a Subhaga ligetben található királyi Sāla fa alatt. Ott a Magasztos így szólította meg a szerzeteseket: „Bhikkhuk“ –, s azok válaszoltak: „Urunk?“ A Magasztos így folytatta: „Tanítani fogom nektek, bhikkhuk, minden dhamma gyökerének a magyarázatát. Hallgassatok ide és figyeljetek nagyon alaposan arra, amit mondani fogok.“ „Igen, Urunk“ – válaszolták azok, és a Magasztos elkezdett beszélni.

A világi (puthujjana)

Íme, szerzetesek, a tanulatlan világi ember, aki nem tekinti az ariyákat, képzetlen az ariyák Dhammájában, hiányzik belőle az ariyák Dhammájának fegyelme; a világi, aki nem tekinti a tökéletes embereket, képzetlen a tökéletes emberek Dhammájában, hiányzik belőle a tökéletes emberek Dhammájának fegyelme – nos tehát, e világi észleli a földet, mint földet. Észlelvén a földet, mint földet, felfogja a földet [mint önmagát]; „földben“ – fogja fel [magát]; „földtől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a föld az enyém“ – fogja fel; élvezi a földet. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a vizet, mint vizet. Észlelvén a vizet, mint vizet, felfogja a vizet [mint önmagát]; „vízben“ – fogja fel [magát]; „víztől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a víz az enyém“ – fogja fel; élvezi a vizet. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen. Észleli a tüzet, mint tüzet. Észlelvén a tüzet, mint tüzet, felfogja a tüzet [mint önmagát]; „tűzben“ – fogja fel [magát]; „tűztől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a tűz az enyém“ – fogja fel; élvezi a tüzet. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a levegőt, mint levegőt. Észlelvén a levegőt, mint levegőt, felfogja a levegőt [mint önmagát]; „levegőben“ – fogja fel [magát]; „levegőtől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a levegő az enyém“ – fogja fel; élvezi a levegőt. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a lényeket, mint lényeket. Észlelvén a lényeket, mint lényeket, felfogja a lényeket [mint önmagát]; „lényekben“ – fogja fel [magát]; „lényektől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a lények az enyémek“ – fogja fel; élvezi a lényeket. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli az isteneket, mint isteneket. Észlelvén az isteneket, mint isteneket, felfogja az isteneket [mint önmagát]; „istenekben“ – fogja fel [magát]; „istenektől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „az istenek az enyémek“ – fogja fel; élvezi az isteneket. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli Pajāpatit, mint Pajāpatit1. Észlelvén Pajāpatit, mint Pajāpatit, felfogja Pajāpatit [mint önmagát]; „Pajāpatiban“ – fogja fel [magát]; „Pajāpatitól“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „Pajāpati az enyém“ – fogja fel; élvezi Pajāpatit. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli Brahmāt, mint Brahmāt. Észlelvén Brahmāt, mint Brahmāt, felfogja Brahmāt [mint önmagát]; „Brahmāban“ – fogja fel [magát]; „Brahmātól“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „Brahmā az enyém“ – fogja fel; élvezi Brahmāt. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli az áradó sugárzás isteneit (ābhassarā), mint az áradó sugárzás isteneit. Észlelvén az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, felfogja az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; „az áradó sugárzás isteneiben“ – fogja fel [magát]; „az áradó sugárzás isteneitől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „az áradó sugárzás istenei az enyémek“ – fogja fel; élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a ragyogó dicsőség isteneit (subhakiṇhā), mint a ragyogó dicsőség isteneit. Észlelvén a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, felfogja a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; „a ragyogó dicsőség isteneiben“ – fogja fel [magát]; „a ragyogó dicsőség isteneitől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“ – fogja fel; élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a bőséges gyümölcs isteneit (vehapphalā), mint a bőséges gyümölcs isteneit. Észlelvén a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, felfogja a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; „a bőséges gyümölcs isteneiben“ – fogja fel [magát]; „a bőséges gyümölcs isteneitől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“ – fogja fel; élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a győzedelmeseket (abhibū), mint győzedelmeseket. Észlelvén a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, felfogja a győzedelmeseket [mint önmagát]; „a győzedelmesekben“ – fogja fel [magát]; „a győzedelmesektől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a győzedelmesek az enyémek“ – fogja fel; élvezi a győzedelmeseket. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Észlelvén a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, felfogja a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; „a végtelen tér érzékelési alapjában“ – fogja fel [magát]; „a végtelen tér érzékelési alapjától“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“ – fogja fel; élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Észlelvén a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, felfogja a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; „a végtelen tudat érzékelési alapjában“ – fogja fel [magát]; „a végtelen tudat érzékelési alapjától“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“ – fogja fel; élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen. Észleli a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját. Észlelvén a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, felfogja a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; „a semmi érzékelési alapjában“ – fogja fel [magát]; „a semmi érzékelési alapjától“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a semmi érzékelési alapja az enyém“ – fogja fel; élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen. Észleli a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Észlelvén a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, felfogja a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában“ – fogja fel [magát]; „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“ – fogja fel; élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a látottat, mint látottat. Észlelvén a látottat, mint látottat, felfogja a látottat [mint önmagát]; „a látottban“ – fogja fel [magát]; „a látottól“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a látott az enyém“ – fogja fel; élvezi a látottat. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a hallottat, mint hallottat. Észlelvén a hallottat, mint hallottat, felfogja a hallottat [mint önmagát]; „a hallottban“ – fogja fel [magát]; „a hallottól“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a hallott az enyém“ – fogja fel; élvezi a hallottat. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli az érzettet, mint érzettet. Észlelvén az érzettet, mint érzettet, felfogja az érzettet [mint önmagát]; „az érzettben“ – fogja fel [magát]; „az érzettől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „az érzett az enyém“ – fogja fel; élvezi az érzettet. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a tudottat, mint tudottat. Észlelvén a tudottat, mint tudottat, felfogja a tudottat [mint önmagát]; „a tudottban“ – fogja fel [magát]; „a tudottól“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a tudott az enyém“ – fogja fel; élvezi a tudottat. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli az egységet, mint egységet. Észlelvén az egységet, mint egységet, felfogja az egységet [mint önmagát]; „az egységben“ – fogja fel [magát]; „az egységtől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „az egység az enyém“ – fogja fel; élvezi az egységet. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a sokféleséget, mint sokféleséget. Észlelvén a sokféleséget, mint sokféleséget, felfogja a sokféleséget [mint önmagát]; „a sokféleségben“ – fogja fel [magát]; „a sokféleségtől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a sokféleség az enyém“ – fogja fel; élvezi a sokféleséget. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen. Észleli a mindenséget, mint mindent. Észlelvén a mindenséget, mint mindent, felfogja a mindenséget [mint önmagát]; „mindenben“ – fogja fel [magát]; „a mindenségtől“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a mindenség az enyém“ – fogja fel; élvezi a mindenséget. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

Észleli a nibbānát, mint nibbānát. Észlelvén a nibbānát, mint nibbānát, felfogja a nibbānát [mint önmagát]; „nibbānában“ – fogja fel [magát]; „nibbānától“ [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; „a nibbāna az enyém“ – fogja fel; élvezi a nibbānát. Mi az oka mindennek? Állítom, az, hogy nem értette meg tökéletesen.

A tanítvány (sekha)

Az a bhikkhu, szerzetesek, aki tanítvány, aki még nem érte el szíve ideálját, hanem még törekvőben van a kötelékektől való legmagasabbrendű mentesség megvalósítására – nos, az ilyen tanítvány a földet, mint földet közvetlen tudással ismeri meg. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nehogy felfogja a földet [mint önmagát]; nehogy földben fogja fel [magát]; nehogy földtől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a föld az enyém“; nehogy élvezze a földet. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nehogy felfogja a vizet [mint önmagát]; nehogy vízben fogja fel [magát]; nehogy víztől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a víz az enyém“; nehogy élvezze a vizet. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni. A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nehogy felfogja a tüzet [mint önmagát]; nehogy tűzben fogja fel [magát]; nehogy tűztől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a tűz az enyém“; nehogy élvezze a tüzet. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nehogy felfogja a levegőt [mint önmagát]; nehogy levegőben fogja fel [magát]; nehogy levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a levegő az enyém“; nehogy élvezze a levegőt. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nehogy felfogja a lényeket [mint önmagát]; nehogy lényekben fogja fel [magát]; nehogy lényektől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a lények az enyémek“; nehogy élvezze a lényeket. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nehogy felfogja az isteneket [mint önmagát]; nehogy istenekben fogja fel [magát]; nehogy istenektől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „az istenek az enyémek“; nehogy élvezze az isteneket. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nehogy felfogja Pajāpatit [mint önmagát]; nehogy Pajāpatiban fogja fel [magát]; nehogy Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „Pajāpati az enyém“; nehogy élvezze Pajāpatit. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nehogy felfogja Brahmāt [mint önmagát]; nehogy Brahmāban fogja fel [magát]; nehogy Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „Brahmā az enyém“; nehogy élvezze Brahmāt. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nehogy felfogja az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nehogy az áradó sugárzás isteneiben fogja fel [magát]; nehogy az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nehogy élvezze az áradó sugárzás isteneit. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nehogy felfogja a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nehogy a ragyogó dicsőség isteneiben fogja fel [magát]; nehogy a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nehogy élvezze a ragyogó dicsőség isteneit. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nehogy felfogja a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nehogy a bőséges gyümölcs isteneiben fogja fel [magát]; nehogy a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nehogy élvezze a bőséges gyümölcs isteneit. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nehogy felfogja a győzedelmeseket [mint önmagát]; nehogy a győzedelmesekben fogja fel [magát]; nehogy a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a győzedelmesek az enyémek“; nehogy élvezze a győzedelmeseket. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nehogy felfogja a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nehogy a végtelen tér érzékelési alapjában fogja fel [magát]; nehogy a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nehogy élvezze a végtelen tér érzékelési alapját. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nehogy felfogja a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nehogy a végtelen tudat érzékelési alapjában fogja fel [magát]; nehogy a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nehogy élvezze a végtelen tudat érzékelési alapját. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nehogy felfogja a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nehogy a semmi érzékelési alapjában fogja fel [magát]; nehogy a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nehogy élvezze a semmi érzékelési alapját. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nehogy felfogja a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nehogy a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában fogja fel [magát]; nehogy a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nehogy élvezze a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nehogy felfogja a látottat [mint önmagát]; nehogy látottban fogja fel [magát]; nehogy látottól [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a látott az enyém“; nehogy élvezze a látottat. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nehogy felfogja a hallottat [mint önmagát]; nehogy hallottban fogja fel [magát]; nehogy hallottól [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a hallott az enyém“; nehogy élvezze a hallottat. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nehogy felfogja az érzettet [mint önmagát]; nehogy érzettben fogja fel [magát]; nehogy érzettől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „az érzett az enyém“; nehogy élvezze az érzettet. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nehogy felfogja a tudottat [mint önmagát]; nehogy tudottban fogja fel [magát]; nehogy tudottól [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a tudott az enyém“; nehogy élvezze a tudottat. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nehogy felfogja az egységet [mint önmagát]; nehogy az egységben fogja fel [magát]; nehogy az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „az egység az enyém“; nehogy élvezze az egységet. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nehogy felfogja a sokféleséget [mint önmagát]; nehogy a sokféleségben fogja fel [magát]; nehogy a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a sokféleség az enyém“; nehogy élvezze a sokféleséget. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nehogy felfogja a mindenséget [mint önmagát]; nehogy a mindenségben fogja fel [magát]; nehogy a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a mindenség az enyém“; nehogy élvezze a mindenséget. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nehogy felfogja a nibbānát [mint önmagát]; nehogy a nibbānában fogja fel [magát]; nehogy a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva] fogja fel [magát]; nehogy úgy fogja fel – „a nibbāna az enyém“; nehogy élvezze a nibbānát. Milyen okból? Mondom, azért, hogy tökéletesen meg tudja azt érteni.

Az arahat

I.
Az a bhikkhu, szerzetesek, aki arahat, szeplőtelen szent, aki végigélte a szent életet, megtette, amit meg kellett tennie, aki levetette a terhet, elérte saját célját, felszámolta a létesülés béklyóit és a végső tudás által megszabadult – nos, ez az arahat a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Állítom, mert tökéletesen megértette azt.

II.
Az a bhikkhu, szerzetesek, aki arahat, szeplőtelen szent, aki végigélte a szent életet, megtette, amit meg kellett tennie, aki levetette a terhet, elérte saját célját, felszámolta a létesülés béklyóit és a végső tudás által megszabadult – nos, ez az arahat a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Az, hogy a vágy felszámolásával szenvtelenné vált.

III.
Az a bhikkhu, szerzetesek, aki arahat, szeplőtelen szent, aki végigélte a szent életet, megtette, amit meg kellett tennie, aki levetette a terhet, elérte saját célját, felszámolta a létesülés béklyóit és a végső tudás által megszabadult – nos, ez az arahat a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált. A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Az, hogy az ellenszenv felszámolásával gyűlöletmentessé vált.

IV.
Az a bhikkhu, szerzetesek, aki arahat, szeplőtelen szent, aki végigélte a szent életet, megtette, amit meg kellett tennie, aki levetette a terhet, elérte saját célját, felszámolta a létesülés béklyóit és a végső tudás által megszabadult – nos, ez az arahat a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Az, hogy a hamistudat felszámolásával mentessé vált a nem-tudástól.

A Tathāgata

I.
A Tathāgata, szerzetesek, az arahat, a tökéletesen megvilágosodott Buddha a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.

II.
A Tathāgata, szerzetesek, az arahat, a tökéletesen megvilágosodott Buddha a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a föld az enyém“; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. Miután közvetlen tudással megismerte a vizet, mint vizet, nem fogja fel a vizet [mint önmagát]; nem fogja fel vízben [magát]; nem fogja fel víztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a víz az enyém“; nem élvezi a vizet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A tüzet közvetlen tudással ismeri meg, mint tüzet. Miután közvetlen tudással megismerte a tüzet, mint tüzet, nem fogja fel a tüzet [mint önmagát]; nem fogja fel tűzben [magát]; nem fogja fel tűztől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tűz az enyém“; nem élvezi a tüzet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A levegőt közvetlen tudással ismeri meg, mint levegőt. Miután közvetlen tudással megismerte a levegőt, mint levegőt, nem fogja fel a levegőt [mint önmagát]; nem fogja fel levegőben [magát]; nem fogja fel levegőtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a levegő az enyém“; nem élvezi a levegőt. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A lényeket közvetlen tudással ismeri meg, mint lényeket. Miután közvetlen tudással megismerte a lényeket, mint lényeket, nem fogja fel a lényeket [mint önmagát]; nem fogja fel lényekben [magát]; nem fogja fel lényektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a lények az enyémek“; nem élvezi a lényeket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az isteneket közvetlen tudással ismeri meg, mint isteneket. Miután közvetlen tudással megismerte az isteneket, mint isteneket, nem fogja fel az isteneket [mint önmagát]; nem fogja fel istenekben [magát]; nem fogja fel istenektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az istenek az enyémek“; nem élvezi az isteneket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Pajāpatit közvetlen tudással ismeri meg, mint Pajāpatit. Miután közvetlen tudással megismerte Pajāpatit, mint Pajāpatit, nem fogja fel Pajāpatit [mint önmagát]; nem fogja fel Pajāpatiban [magát]; nem fogja fel Pajāpatitól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Pajāpati az enyém“; nem élvezi Pajāpatit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Brahmāt közvetlen tudással ismeri meg, mint Brahmāt. Miután közvetlen tudással megismerte Brahmāt, mint Brahmāt, nem fogja fel Brahmāt [mint önmagát]; nem fogja fel Brahmāban [magát]; nem fogja fel Brahmātól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „Brahmā az enyém“; nem élvezi Brahmāt. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az áradó sugárzás isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint az áradó sugárzás isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte az áradó sugárzás isteneit, mint az áradó sugárzás isteneit, nem fogja fel az áradó sugárzás isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneiben [magát]; nem fogja fel az áradó sugárzás isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az áradó sugárzás istenei az enyémek“; nem élvezi az áradó sugárzás isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A ragyogó dicsőség isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a ragyogó dicsőség isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a ragyogó dicsőség isteneit, mint a ragyogó dicsőség isteneit, nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneiben [magát]; nem fogja fel a ragyogó dicsőség isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a ragyogó dicsőség istenei az enyémek“; nem élvezi a ragyogó dicsőség isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A bőséges gyümölcs isteneit közvetlen tudással ismeri meg, mint a bőséges gyümölcs isteneit. Miután közvetlen tudással megismerte a bőséges gyümölcs isteneit, mint a bőséges gyümölcs isteneit, nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneit [mint önmagát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneiben [magát]; nem fogja fel a bőséges gyümölcs isteneitől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a bőséges gyümölcs istenei az enyémek“; nem élvezi a bőséges gyümölcs isteneit. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A győzedelmeseket közvetlen tudással ismeri meg, mint győzedelmeseket. Miután közvetlen tudással megismerte a győzedelmeseket, mint győzedelmeseket, nem fogja fel a győzedelmeseket [mint önmagát]; nem fogja fel a győzedelmesekben [magát]; nem fogja fel a győzedelmesektől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a győzedelmesek az enyémek“; nem élvezi a győzedelmeseket. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A végtelen tér érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tér érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tér érzékelési alapját, mint a végtelen tér érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tér érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tér érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tér érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A végtelen tudat érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a végtelen tudat érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a végtelen tudat érzékelési alapját, mint a végtelen tudat érzékelési alapját, nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a végtelen tudat érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a végtelen tudat érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a végtelen tudat érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondcionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A semmi érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a semmi érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a semmi érzékelési alapját, mint a semmi érzékelési alapját, nem fogja fel a semmi érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a semmi érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a semmi érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a semmi érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját közvetlen tudással ismeri meg, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Miután közvetlen tudással megismerte a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, mint a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját, nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját [mint önmagát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjában [magát]; nem fogja fel a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapja az enyém“; nem élvezi a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapját. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A látottat közvetlen tudással ismeri meg, mint látottat. Miután közvetlen tudással megismerte a látottat, mint látottat, nem fogja fel a látottat [mint önmagát]; nem fogja fel látottban [magát]; nem fogja fel látottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a látott az enyém“; nem élvezi a látottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A hallottat közvetlen tudással ismeri meg, mint hallottat. Miután közvetlen tudással megismerte a hallottat, mint hallottat, nem fogja fel a hallottat [mint önmagát]; nem fogja fel hallottban [magát]; nem fogja fel hallottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a hallott az enyém“; nem élvezi a hallottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az érzettet közvetlen tudással ismeri meg, mint érzettet. Miután közvetlen tudással megismerte az érzettet, mint érzettet, nem fogja fel az érzettet [mint önmagát]; nem fogja fel érzettben [magát]; nem fogja fel érzettől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az érzett az enyém“; nem élvezi az érzettet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A tudottat közvetlen tudással ismeri meg, mint tudottat. Miután közvetlen tudással megismerte a tudottat, mint tudottat, nem fogja fel a tudottat [mint önmagát]; nem fogja fel tudottban [magát]; nem fogja fel tudottól [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a tudott az enyém“; nem élvezi a tudottat. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Az egységet közvetlen tudással ismeri meg, mint egységet. Miután közvetlen tudással megismerte az egységet, mint egységet, nem fogja fel az egységet [mint önmagát]; nem fogja fel az egységben [magát]; nem fogja fel az egységtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „az egység az enyém“; nem élvezi az egységet. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A sokféleséget közvetlen tudással ismeri meg, mint sokféleséget. Miután közvetlen tudással megismerte a sokféleséget, mint sokféleséget, nem fogja fel a sokféleséget [mint önmagát]; nem fogja fel a sokféleségben [magát]; nem fogja fel a sokféleségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a sokféleség az enyém“; nem élvezi a sokféleséget. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A mindenséget közvetlen tudással ismeri meg, mint mindent. Miután közvetlen tudással megismerte a mindenséget, mint mindent, nem fogja fel a mindenséget [mint önmagát]; nem fogja fel a mindenségben [magát]; nem fogja fel a mindenségtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a mindenség az enyém“; nem élvezi a mindenséget. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

A nibbānát közvetlen tudással ismeri meg, mint nibbānát. Miután közvetlen tudással megismerte a nibbānát, mint nibbānát, nem fogja fel a nibbānát [mint önmagát]; nem fogja fel a nibbānában [magát]; nem fogja fel a nibbānától [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy „a nibbāna az enyém“; nem élvezi a nibbānát. Mi a magyarázata? Mert megértette, hogy az élvezet a szenvedés gyökere, hogy a létezésnek [mint kondicionált állapotnak] születés a velejárója, és hogy ami lett, annak számára szükségszerű az öregedés és a halál. Ezért jelentem ki, szerzetesek, hogy a Tathāgata minden vágy teljes felszámolása, kioltása, megszüntetése, feladása és elhagyása révén fölébredt a legmagasabb tökéletes megvilágosodásra.

Így beszélt a Magasztos. A bhikkhuk azonban nem örvendeztek a Magasztos szavain.2


  1. Szanszkritül Prajāpati, az indiai vallásos gondolkodás korai szakaszának legfőbb istenségét jelölő ősi név. A kommentárszöveg Mārával azonosítja. 

  2. E sajátos befejezés magyarázatát illetően lásd a kommentárt, illetve a bevezetés utolsó előtti bekezdését. 

Bodhi, Bhikkhu: “A létesülés gyökere – A Mūlapariyāya Sutta szövege és kommentárjai”. Orient Press Kiadó, Budapest 1996, 35-74. o. A teljes szöveg, mely a szuttához írott bevezető tanulmányt és a kommentárirodalomból készült gazdag válogatást is tartalmazza, könyv formájában kapható a Buddhista Missziónál.

Így készült:

Fordítota: Pressing Lajos

Forrás: Bhikkhu Bodhi: Discourse on the Root of Existance, angol

Szerzői jogok: Pressing Lajos, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-nd

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.