Anupada Sutta

Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Szávatthiban tartózkodott a Dzséta ligetben, Anáthapindika parkjában. Ott a Magasztos így szólította meg a szerzeteseket: „Bhikkhuk“ – s azok ekképp válaszoltak rá: „Tiszteletreméltó Urunk“ A Magasztos a következőket mondotta:

„Bhikkhuk, Száriputta bölcs, Száriputta bölcsessége hatalmas, Száriputta bölcsessége széles, Száriputta bölcsessége örömteli, Száriputta bölcsessége gyors, Száriputta bölcsessége éles, Száriputta bölcsessége átható. Fél hónap alatt, bhikkhuk, Száriputta sorra egymás után igaz belátást nyert a dhammákba¹. Száriputta igaz belátása a dhammákba², egymás után sorban, a következőképpen történt:

Nos, bhikkhuk, elszakadván az érzéki élvezetektől, elszakadván a nem üdvös dolgoktól Száriputta belépett az elszakadásból született, gondolati megragadással és elemző gondolkozással kísért, elragadtatással és üdvözült boldogsággal telített első dzshánába, és ebben időzött.

És az első dzshánában ezeket a dhammákat – a gondolati megragadást³, az elemző gondolkozást⁴, az elragadtatást⁵, a boldogságot⁶ és a tudat egyesítettségét⁷; az érintést⁸, az érzést⁹, az észlelést¹⁰, a szándékot¹¹, a tudatot¹², a lelkesedést¹³, az elhatározást¹⁴, az erőt¹⁵, az éberséget¹⁶, a felülemelkedett egykedvűséget¹⁷, a figyelmet¹⁸ – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, a gondolati megragadás és az elemző gondolkodás lecsendesítését követően Száriputta belépett a második dzshánába és ebben időzött, melyet a magabiztosság és a tudat nyugalma jellemez, a gondolati megragadástól és az elemző gondolkodástól mentes, s összeszedettségből született¹⁹, elragadtatással és üdvözült boldogsággal telített.

„És a második dzshánában ezeket a dhammákat – a magabiztosságot , az elragadtatást, a boldogságot és a tudat egyesítettségét; az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot, a tudatot, a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, az elragadtatás elhalványulását követően Száriputta felülemelkedett egykedvűségben időzött, éberen²⁰ és tiszta tudatossággal²¹ és a testében egyfajta üdvözült boldogságot élt át, melyet az ariják így jellemeznek: „Boldog, aki felülemelkedett egykedvűségben időzik, éberen!“ – így érte el, majd időzött a harmadik dzshánában.

És a harmadik dzshánában ezeket a dhammákat – az egykedvűséget, a boldogságot, az éberséget és a tiszta tudatosságot, a tudat egyesítettségét; az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot, a tudatot, a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, elhagyva az örömet és fájdalmat, a korábbi bánat és gyönyör eltűnésével Száriputta belépett az örömön és fájdalmon túli negyedik dzshánába, és ebben az állapotban tartózkodott, melyet a felülemelkedett egykedvűségnek köszönhetően az éberség tökéletes tisztasága jellemez.

És a negyedik dzshánában ezeket a dhammákat – az egykedvűséget, a sem-kellemes–sem-fájdalmas érzést²², a nyugalom szülte közömbösséget, az éberség tisztaságát, a tudat egyesítettségét; és az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot, a tudatot, a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, az anyagi forma érzékelésének meghaladásával, az érzéki benyomások észlelésének eltűnésével, a sokféleség észlelésére vonatkozó oda nem figyeléssel, megértvén, hogy a „Tér végtelen“, Száriputta belépett a Végtelen Tér érzékelési alapjába, és ebben időzött.

És a Végtelen Tér érzékelési alapjában ezeket a dhammákat – a Végtelen Tér kiterjedésének érzékelését, a tudat egyesítettségét; és az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot és a tudatot; a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, a Végtelen Tér érzékelési alapjának meghaladásával, megértvén, hogy a „Tudat végtelen“, Száriputta belépett a Végtelen Tudat érzékelési alapjába, és ebben időzött.

És a Végtelen Tudat érzékelési alapjában ezeket a dhammákat – a Végtelen Tudat tartományának érzékelését, a tudat egyesítettségét; és az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot és a tudatot; a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, a Végtelen Tudat érzékelési alapjának meghaladásával, megértvén, „nincs semmi“, Száriputta belépett a Nemlétezés érzékelési alapjába, és ebben időzött.

És a Nemlétezés érzékelési alapjában ezeket a dhammákat – a Nemlétezés tartományának érzékelését, a tudat egyesítettségét; és az érintést, az érzést, az észlelést, a szándékot és a tudatot; a lelkesedést, az elhatározást, az erőt, az éberséget, a felülemelkedett egykedvűséget, a figyelmet – mindezeket a dhammákat szemlélte sorban, ahogy következtek. Szemlélte eme dhammák felmerülését, szemlélte jelenlétüket, szemlélte eltűnésüket. Ily módon megértette: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, a Nemlétezés érzékelési alapjának meghaladásával Száriputta belépett a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjába, és ebben időzött.

Éberen lépett ki a megvalósított állapotból. Éberen kilépvén, visszaemlékezett a dhammákra, melyek elmúltak, elenyésztek, átalakultak, imigyen: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Van magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy létezik.

Továbbá, bhikkhuk, a sem észlelés, sem nem-észlelés érzékelési alapjának meghaladásával Száriputta belépett az észlelés és érzés megszűnésébe²³, és ebben időzött. És a Bölcsesség szemével látva mérgei²⁴ megsemmisültek.

Éberen lépett ki a megvalósított állapotból. Éberen kilépvén, visszaemlékezett a dhammákra, melyek elmúltak, elenyésztek, átalakultak, imigyen: „Valóban, ezek a dhammák nem lévén, létezésbe lépnek, létezvén újra elenyésznek.“ Eme dhammákra nézve vonzódás és taszítás nélkül, függetlenül, leváltan, szabadon, elkülönülten időzött, akadályoktól megszabadult tudattal. Megértette: „Nincs magasabb megszabadulás“, és törekvése által megerősítette, hogy nem létezik.

Bhikkhuk, ha helyesen szólván így neveznének meg valakit: ‘uralmat és tökéletességet nyert a nemes erényben, uralmat és tökéletességet nyert a nemes összeszedettségben, uralmat és tökéletességet nyert a nemes bölcsességben, uralmat és tökéletességet nyert a nemes megszabadulásban,’ helyesen szólván bizony Száriputtát kellene megnevezni eképpen.

Bhikkhuk, ha helyesen szólván így neveznének meg valakit: ‘Ő a Magasztos igaz fia, az Ő szájából született, a Dhammából született, a Dhamma teremtette, a Dhamma örököse, nem az anyagi dolgok örököse’, helyesen szólván bizony Száriputtát kellene megnevezni eképpen.

„Bhikkhuk, a Dhamma összehasonlíthatatlan kerekét, melyet a Tathágata²⁵ forgatott meg, Száriputta helyesen tartja mozgásban.“

Így beszélt a Magasztos. A bhikkhuk elégedetten és örömmel hallgatták a Magasztos szavait.