(Megjelent: Csak azt Tanítom…, 125. oldal. A páli szakszavak magyar fordításához való egyeztetéshez lásd a Szójegyzéket.)
BEVEZETŐ
A középhosszúságú tanítóbeszédek gyűjteményéből (Maddzshima-nikája) származó szuttának létezik egy hasonló című, rövidebb (csúla) párja, kötetünkben a következő szutta (MN 14). A címben jelzett formula (dukkha-kkhandha) a szövegben nyolcszor fordul elő (a világi élet nehézségei kapcsán), ezt a címben „a boldogtalanság tengere“, a szövegben „tengernyi boldogtalanság“ formában fordítottuk.
A rövidke bevezető történetben buddhista szerzetesek máshitű vándoraszkétákat keresnek fel. A ‘máshitű’, páliul annya-titthija szó szerint ‘más gázlójú’; egyáltalán nem sértő vagy lenéző kifejezés. Ugyanaz a metafora van benne, mint a tutaj-hasonlatban: a boldogtalanság (vagy a létforgatag) innenső partjáról kívánnak átjutni a boldogságos túlsó partra a nagy vízen át, de ők más úton, valamilyen gázlóval próbálkoznak.
A máshitűek úgy gondolják, saját tanításaik hasonlóak a Buddháéhoz. Ez szöget üt a szerzetesek fejébe, ezért megkérdezik a Buddhát, mi a különbség a két tanítás között. A Buddha (elméleti fejtegetés helyett) arra utal, hogy a máshitűek csak leírják a jelenségeket, ő viszont azt vizsgálja, hogyan hatnak az emberre és mit lehet azokkal kezdeni. Innentől kezdve a szöveg ezt a buddhai koncepciót próbálja rendszerezetten érvényre juttatni.
A szöveg a kérdést három tételre bontja (vágyak, testek, érzetek), és többnyire megszokott buddhista kategóriák alapján értelmezi, de nem világos, miért erről a három dologról beszél a Buddha. Mindegyik fogalmat ebben a sorrendben elemzi: élvezetük, nyomorúságuk, eleresztésük. Ily módon kilenc, táblázatosan elrendezhető tartalmi blokk jön létre, azonban kifejtésüknek a logikája sérült és hiányos.
A kilenc blokk közül csupán háromnál érezhető érdemleges mondanivaló: „a vágyak nyomorúsága“, illetve „a testek élvezete / nyomorúsága“.
A többinél buddhista toposzokat találunk csupán (különösen ilyen az érzetekről szóló blokk).
„A testek élvezete / nyomorúsága“ két rubrikájában egy összefüggő, koherens és a Buddha tanításainak szelleméhez tökéletesen illeszkedő elbeszélés vázát látjuk: egy szépséges és kívánatos fiatal lány megöregedéséről és haláláról. Ez a kép jól harmonizál a kiinduló kérdésfelvetéssel, arra érdemi választ sugall. Ezt a részt tehát a szutta eredeti magvának gondolhatjuk.
„A vágyak nyomorúsága“ fejezet erős, izgalmas képekben bepillantást enged a Buddha véleményébe kora társadalmáról. A szövegrész tehát hitelesnek tűnik, de rendkívül valószínűtlen, hogy ebben a kontextusban hangzott el eredetileg, hiszen teljességgel hiányzik az e vágyakhoz tartozó élvezet leírása. Szövegünkbe azért kerülhetett, mert a refrénjében a kulcskifejezés „a vágyak nyomorúsága“.
A két tartalmas fejtegetés központi buddhista tanításokhoz kötődik: a mulandóság mint a boldogtalanság (egyik) oka az avatottak első igazságához tartozik, míg a vágyak (a szomjúhozás) ártalmassága a második igazságot idézi.
A MÁSHITŰEK KÉRDÉSE: MITŐL EGYEDI A BUDDHA FILOZÓFIÁJA?
Így tanultam meg:
A nagyszent egy időt Szávatthiban töltött, a Dzséta-ligetben, Anáthapindika parkjában. Egyik délelőtt számos szerzetes, miután felöltözött, vette szilkéjét és szerzetesi leplét, elindult Szávatthiba alamizsnáért. De aztán úgy gondolták, hogy túl korán van még ehhez. Elhatározták hát, hogy felkeresik a máshitű vándoraszkéták parkját. Odaérve barátságosan üdvözölték egymást, baráti és udvarias szavakat váltottak, majd oldalt leültek. Miután elhelyezkedtek, a máshitűek így szóltak hozzájuk:
– Testvéreim, Gótama szamana a vágyak, a testek és az érzetek megértésére tanít – a mi tanításunk is erről szól. Hát akkor miben mások, miben térnek el, miben különböznek Gótama szamana tanításai és előírásai a mieinktől?
A szerzetesek a máshitűek beszédét nem helyeselték, de nem is tiltakoztak, hanem ültükből felkeltek és elindultak, mondván: „A nagyszenttől fogjuk megtudakolni a dolgot.“ Bejárták Szávatthit alamizsnáért, majd az étkezés után, az alamizsnagyűjtésből viszszatérve elmentek a nagyszenthez, köszöntötték, oldalt leültek, és elmesélték neki mindezt.
A BUDDHA TANÍTÁSA NEM ELVONT, HANEM EMBERKÖZPONTÚ ÉS GYAKORLATI
– Szerzetesek, a máshitű vándoraszkéták kérdéseire válaszul ezt lehetne kérdezni: „Milyen élvezetet nyújtanak és mitől nyomorúságosak a vágyak, és hogyan lehet őket elereszteni? Milyen élvezetet nyújtanak és mitől nyomorúságosak a testek, és hogyan lehet őket elereszteni? Milyen élvezetet nyújtanak és mitől nyomorúságosak az érzetek, és hogyan lehet őket elereszteni?“ Erre nem tudnának válaszolni, ráadásul bosszankodnának is. És miért? Mert nem ezzel foglalkoznak. Ezen a világon, (az istenekkel, Márával, Brahmával együtt, az emberiségben a szamanákkal és bráhminokkal együtt, istenestül-emberestül) nem látok senkit, aki e kérdések tisztázásával örvendezteti a szívét, kivéve az általjutottat vagy a tanítványait, vagy aki tőlük kapta a tanítást.
A VÁGYAK ÉLVEZETE
Nos, szerzetesek, milyen élvezetet nyújtanak a vágyak? Öt élvezeti minőség van. Mi ez az öt? A látással, hallással, szaglással, ízleléssel és tapintással megismerhető, vágyott, kívánatos, kellemes, jóleső, élvezetes, gyönyörködtető látványok, hangok, szagok, ízek és tapintásérzetek. A vágyak nyújtotta élvezet az a boldogság és örvendezés, amely ezen öt élvezeti minőségből származva keletkezik.
A VÁGYAK NYOMORÚSÁGA
És mitől nyomorúságosak a vágyak, szerzetesek?
A szerzés fáradsága és kudarca
Lám, akármilyen szakmából is él egy derék ember – számvevő, számtartó, hivatalnok, szántóvető, kereskedő, gulyás, íjász, királyi testőr, vagy más – ki van téve a hidegnek és a hőségnek; böglyök, szúnyogok, szél, tűző nap, csúszómászók gyötrik, éhség és szomj kínozza.
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
És e derék ember hiába töri magát, szorgoskodik, igyekszik, nem jut hozzá a vágyott javakhoz. Kínlódik, gyötrődik, siránkozik, mellét verve zokog, teljesen összeomlik: „ó jaj, hiába töröm magam, igyekezetem gyümölcstelen!“
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
A megőrzés gondja és kudarca
Ha viszont ez a derék ember töri magát, szorgoskodik, igyekszik, és hozzá is jut a vágyott javakhoz, akkor a megóvásuk okoz neki boldogtalanságot és aggodalmat: „nehogy elvegyék a javaim a királyok, ellopják a tolvajok, eleméssze a tűz, elsodorja a víz, vagy elvegyék szívtelen örököseim!“
És hiába óvja-védi javait, elveszik a királyok, ellopják a tolvajok, elemészti a tűz, elsodorja a víz, vagy elveszik szívtelen örökösei. Ő pedig kínlódik, gyötrődik, siránkozik, mellét verve zokog, teljesen összeomlik: „még amim volt, az sincs már meg!“
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
A vágyak konfliktusa – viszály és háború
És ugyanígy a vágyak miatt keverednek vitába királyok a királyokkal, nemesek a nemesekkel, bráhminok a bráhminokkal, gazdák a gazdákkal, anya a fiával, fiú az anyjával, apa a fiával, fiú az apjával, fivér a fivérével, fivér a nővérével, nővér a fivérével, barát a barátjával. A veszekedés, viszály, vita hevében kézzel, agyaggöröngyökkel, bottal vagy akár karddal mennek egymásnak. És meghalnak, avagy halálos kínokat szenvednek.
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
És azt is a vágyak okozzák, hogy kardot és pajzsot ragadnak, íjászfelszerelést szíjaznak magukra és kétfelől felsorakozva, szálló nyilak és dárdák, villogó kardok közepette belevetik magukat a csatába. Nyíllal és dárdával döfik át a másikat, karddal levágják a fejét.
És meghalnak, avagy halálos kínokat szenvednek.
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
És azt is a vágyak okozzák, hogy az oldalukon új szövetségesek is belevetik magukat a csatába. Nyíllal és dárdával döfik át a másikat, trágyával beszórják, túlsúllyal lenyomják és karddal levágják a fejét. És meghalnak, avagy halálos kínokat szenvednek.
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
A bűnös vágyak és büntetésük
És ugyanígy a vágyak miatt szegik meg a szövetséget, fosztogatnak, rabolnak, csapdát állítanak egymásnak, bemennek a más asszonyához. Az ilyet aztán a királyok megfogják és elítélik, hogy bűnhődjék: megkorbácsoltatják, megvesszőztetik, megbotoztatják; kezét, lábát, vagy mindkettőt, fülét, orrát, vagy mindkettőt levágják; apránként aprítják, megskalpolják, felvágják a száját, izzó koszorút tesznek a fejére, megperzselik a kezét, darócba öltöztetik, háncsruhába bújtatják, antilopbőrt húznak rá, horogra akasztják, húsából darabokat metszenek ki, fűrésszel vagdalják, kerékbe törik, péppé verik, forró olajjal locsolják, kutyákkal marcangoltatják szét, elevenen karóba húzzák, karddal a fejét levágják. És belehalnak, avagy halálos kínokat szenvednek.
Ez is a vágyak nyilvánvaló nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
A bűnök karmikus bűnhődése
És ugyanígy a vágyak miatt cselekszenek rosszat az emberek testükkel, beszédükkel és gondolkodásukkal; így aztán a testük pusztulásával, a halál után mélyre hullanak, alábuknak, kárhozatra, pokolra jutnak.
Ez pedig a vágyak eljövendő nyomorúsága; tengernyi boldogtalanság, melynek oka a vágy, kiváltója a vágy, alapja a vágy – és maga is vágyak forrása.
A VÁGYAK ELERESZTÉSE, A MEGÉRTÉS FONTOSSÁGA
És hogyan lehet elereszteni a vágyakat? A vágyak dolgában a sóvárgás és szenvedély megszelídítése és elhagyása révén.
Ha egy szamana vagy bráhmin nem ismeri fel a valóságnak megfelelően, hogy a vágyak nyújtotta élvezetek tényleg élvezetek, a vágyak nyomorúsága tényleg nyomorúság, a vágyak eleresztése tényleg az eleresztésük – ha nem érti mindezt, akkor képtelenség, hogy teljes mélységében megértse a vágyakat. És persze képtelenség az is, hogy valaki mást ráébresszen a vágyak mibenlétére, aki aztán teljes mélységében megérthetné a vágyakat.
Ha viszont mindezt a valóságnak megfelelően felismeri, akkor lehetséges lesz.
A TEST
A testek élvezete
És milyen élvezetet nyújtanak a testek, szerzetesek? Egy nemes, bráhmin vagy gazda tizenöt-tizenhat év körüli lánya, aki nem túl magas, nem túl alacsony, nem túl sovány, nem túl kövér, nem túl sötét bőrű és nem is túl sápadt – ugye ebben a korában a legszebb és a legragyogóbb?
– Igen, így van.
– A testek élvezete az a boldogság és örvendezés, amely e ragyogó szépségből származva keletkezik.
A testek nyomorúsága
– És mitől nyomorúságosak a testek, szerzetesek? Ha valaki ugyanőt később, nyolcvan, kilencven, százéves körüli néniként látja, akkor már vénséges vén, kétrét görbedt, hajlott, botra támaszkodik, reszketegen jár, mindene fáj, oda a fiatalsága, foga csorba, haja ősz, lenyírva, feje kopasz, bőre ráncos és foltos. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
És aztán valaki látja ugyanezt a nénit, amikor már beteg, szenved, kínlódik, saját vizeletében és szennyében ázva fekszik, mások támogatják fel, mások fektetik le. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
És aztán valaki látja ugyanezt a nénit, amikor egy-, két- vagy háromnapos holttestét kivetették a halottkitevő helyre; felfúvódott, szederjes, oszlásnak indult. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
És aztán valaki látja ugyanezt a nénit, amikor holttestét kivetették a halottkitevő helyre; varjak, kányák, keselyűk, marabuk, kutyák, tigrisek, párducok, sakálok és különféle állatok marcangolják. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
És aztán valaki látja ugyanezt a nénit a halottkitevő helyen, amikor csontvázán még ott a hús és a vér; csontváza hústalan és véres; csupasz csontvázát az inak tartják össze; végül csontjai szerteszét hullottak – máshol a kéz, máshol a láb, a bokacsont, a csípő, a combcsont, a keresztcsont, a bordák, a hátcsigolyák, a lapocka, a nyakcsigolyák, az állkapocs, az arccsont és a koponya. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
És aztán valaki látja ugyanezt a nénit a halottkitevő helyen, amikor kagylóhéj színűre fehéredtek a csontjai; esztendős csontjait halomba rakták; korhadó csontjai elporladtak. Ugye eltűnt a hajdani ragyogó szépség és megjelent a nyomorúság?
– Igen, így van.
– Ez is a testek nyomorúsága.
A testek eleresztése, a megértés fontossága
És hogyan lehet elereszteni a testeket? A testek dolgában a sóvárgás és szenvedély megszelídítése és elhagyása révén.
Ha egy szamana vagy bráhmin nem ismeri fel a valóságnak megfelelően, hogy a testek nyújtotta élvezetek tényleg élvezetek, a testek nyomorúsága tényleg nyomorúság, a testek eleresztése tényleg az eleresztésük – ha nem érti mindezt, akkor képtelenség, hogy teljes mélységében megértse a testeket. És persze képtelenség az is, hogy valaki mást ráébresszen a testek mibenlétére, aki aztán teljes mélységében megérthetné a testeket.
Ha viszont mindezt a valóságnak megfelelően felismeri, akkor lehetséges lesz.
AZ ÉRZET
Az érzetek élvezete: a meditáció
És milyen élvezetet nyújtanak az érzetek, szerzetesek? Nos, egy szerzetes, távol a vágyaktól, távol a káros dhammáktól (sajátosságoktól) megéli az elemzéssel és fontolgatással kísért, az eltávolodásból születő örömtől boldog első elmélyedést. Olyankor nem gondol arra, hogy őt valami baj érheti, nem gondol arra, hogy mást valami baj érhet: a teljes biztonság érzete tölti el. Bizony mondom én, ez a teljes biztonság a legélvezetesebb érzet.
Továbbá, amikor a szerzetes a második, harmadik vagy negyedik elmélyedésbe merül, olyankor sem gondol arra, hogy őt valami baj érheti, nem gondol arra, hogy mást valami baj érhet: a teljes biztonság érzete tölti el. Bizony mondom én, ez a teljes biztonság a legélvezetesebb érzet.
Az érzetek nyomorúsága: a mulandóság
És mitől nyomorúságosak az érzetek, szerzetesek? Attól, hogy mulandóak, boldogtalansággal járnak és dhammájuk (sajátosságuk) a hanyatlás.
Az érzetek eleresztése, a megértés fontossága
És hogyan lehet elereszteni az érzeteket? Az érzetek dolgában a sóvárgás és szenvedély megszelídítése és elhagyása révén.
Ha egy szamana vagy bráhmin nem ismeri fel a valóságnak megfelelően, hogy az érzetek nyújtotta élvezetek tényleg élvezetek, az érzetek nyomorúsága tényleg nyomorúság, az érzetek eleresztése tényleg az eleresztésük – ha nem érti mindezt, akkor képtelenség, hogy teljes mélységében megértse az érzeteket. És persze képtelenség az is, hogy valaki mást ráébresszen az érzetek mibenlétére, aki aztán teljes mélységében megérthetné az érzeteket.
Ha viszont mindezt a valóságnak megfelelően felismeri, akkor lehetséges lesz.
Ezt mondta a nagyszent. A szerzetesek pedig megelégedéssel és örömmel fogadták a nagyszent tanítását.