MN 141 / M III 248

Saccavibhaṅga Sutta

Az igazságok vizsgálata

Fordította:

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto

Így készült:

Fordítota: Fenyvesi Róbert

Forrás: MN 141, Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Fenyvesi Róbert, 2010

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam! Egy alkalommal a Magasztos Varanaszi közelében, az Őz-parkban, Iszipatánában tartózkodott. Ott így szólt a szerzetesekhez:

– Szerzetesek!

– Igen urunk! – válaszolták a szerzetesek, majd a Magasztos így folytatta:

– A Tathágata – az érdemes, a teljesen önmagától felébredett – Varanasziban, az Őz-parkban, Iszipatánában mozgásba lendítette a Dhamma Kerekét, amit nem állíthat meg sem pap, sem remete, sem istenség, sem Mára, sem Brahma, senki sem a világegyetemben. Másként mondva kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Négy Nemes Igazságot.

Melyik négy igazságot? Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Nemes Igazságát.

Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Okának Nemes Igazságát. Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Megszűnésének Nemes Igazságát. Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Ösvény Nemes Igazságát.

[Tehát] A Tathágata – az érdemes, a teljesen önmagától felébredett – Varanasziban, az Őz-parkban, Iszipatánában mozgásba lendítette a Dhamma Kerekét, amit nem állíthat meg sem pap, sem remete, sem istenség, sem Mára, sem Brahma, senki sem a világegyetemben. Másként mondva kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte ezt a Négy Nemes Igazságot.

– Szerzetesek! Csatlakozzatok Száriputtához és Moggalánához! Kövessétek Száriputtát és Moggallánát! Bölcs szerzetesek ők, együttérzők a szent életet élő társaikkal. Akár az anya, aki életet ad: ő Száriputta. Akár a dajka, aki a kisgyermeket neveli születése óta: ő Moggallána. Száriputta a folyamba lépés gyümölcsét tanítja, Moggallána a legmagasabb célt1. Száriputta alkalmas a Négy Nemes Igazság részletes kinyilatkoztatására, tanítására, meghatározására, lefektetésére, kifejtésére, elemzésére és értelmezésére.

Ezt mondta a Magasztos, a Jól Távozott, majd felkelt ülőhelyéről és elvonuló helyére távozott.

Ezután a tiszteletreméltó Száriputta, nem sokkal a Magasztos távozása után így szólította meg a szerzeteseket:

– Barátaim!

– Igen, barátunk! – válaszolták a szerzetesek. Ekkor a tiszteletreméltó Száriputta így szólt:

– Barátaim! A Tathágata – az érdemes, a teljesen önmagától felébredett – Varanasziban, az Őz-parkban, Iszipatánában mozgásba lendítette a Dhamma Kerekét, amit nem állíthat meg sem pap, sem remete, sem istenség, sem Mára, sem Brahma, senki sem a világegyetemben. Másként mondva kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte ezt a Négy Nemes Igazságot.

Melyik négy igazságot? Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Nemes Igazságát. Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Okának Nemes Igazságát. Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Megszűnésének Nemes Igazságát. Kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Ösvény Nemes Igazságát.

[Tehát] A Tathágata – az érdemes, a teljesen önmagától felébredett – Varanasziban, az Őz-parkban, Iszipatánában mozgásba lendítette a Dhamma Kerekét, amit nem állíthat meg sem pap, sem remete, sem istenség, sem Mára, sem Brahma, senki sem a világegyetemben. Másként mondva kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte ezt a Négy Nemes Igazságot.

Barátaim, mi a Szenvedés Nemes Igazsága? A születés szenvedés, az öregedés szenvedés, a halál szenvedés. A bánat, a siránkozás, a fájdalom, a szorongás és a kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, mit nem szeretünk, szenvedés. Elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés. Nem megkapni azt, amit akarunk, szenvedés. Összefoglalva, a ragaszkodás öt halmaza a szenvedés.

És mi a születés? A lények ilyen vagy olyan osztályában való megszületés, létrejövés, alászállás, létesülés, újraszületés, a halmazok megjelenése, az érzék-alapok kialakulása. Ezt hívják születésnek.

És mi az öregedés? A lények ilyen vagy olyan osztályában való megvénülés, elaggás, megtörés, megőszülés, ráncosodás, az életerő hanyatlása és a képességek gyengülése. Ezt hívják öregedésnek.

És mi a halál? A lények ilyen vagy olyan osztályából való kihalás, eltávozás, feloszlás, eltűnés, haldoklás, halál, az idő kitöltése, a halmazok szétesése, a test elsorvadása és az életjelek megszakadása. Ezt hívják halálnak.

És mi a bánat? Minden, ami szomorúság, szomorkodás, bú, belső levertség, az ember belső búslakodása, amikor szerencsétlenség, vagy valami fájdalmas dolog miatt szenved. Ezt hívják bánatnak.

És mi a siránkozás? Minden, ami sírás, bánkódás, panaszkodás, siránkozás, jajgatás, az ember siránkozása, amikor szerencsétlenség, vagy valami fájdalmas dolog miatt szenved. Ezt hívják siránkozásnak.

És mi a fájdalom? Minden, ami a testi kínként, testi kellemetlenségként tapasztalható, vagy a testi érintkezésből születő nyűg, vagy kellemetlenség. Ezt hívják fájdalomnak.

És mi a szorongás? Minden, ami szellemi fájdalomként, szellemi kellemetlenségként tapasztalható, vagy a szellemi érintkezésből születő nyűg, vagy kellemetlenség. Ezt hívják szorongásnak.

És mi a kétségbeesés? Minden, ami reményvesztettség, csüggedés, az ember kétségbeesése, amikor szerencsétlenség, vagy valami fájdalmas dolog miatt szenved. Ezt hívják kétségbeesésnek.

És mi az együtt lenni azzal, amit nem szeretünk szenvedése? Amikor az ember egy nem kívánatos, nem kellemes, taszító látvánnyal, hanggal, szaggal, ízzel, tapintható tárggyal találja szemben magát; vagy olyan emberrel kerül kapcsolatba, érintkezésbe, viszonyba, párbeszédbe, aki a betegségét kívánja, aki bántani kívánja, aki kellemetlenséget kíván, aki azt kívánja, hogy ne legyen szabadulása az embernek az iga alól. Ezt hívják, az együtt lenni azzal, amit nem szeretünk szenvedésének.

És mi az elválasztva lenni attól, amit szeretünk szenvedése? Amikor az ember a kívánatos, kellemes, vonzó látvánnyal, hanggal, szaggal, ízzel, tapintható tárggyal nem találja szembe magát; vagy nem kerül kapcsolatba, sem érintkezésbe, sem viszonyba, sem párbeszédbe olyan emberrel, aki a jólétét kívánja, aki hasznot kíván, aki vigaszt kínál, és aki azt kívánja, hogy legyen szabadulása az embernek az iga alól, sem az anyjával, sem az apjával, sem a bátyjával, sem a nővérével, sem barátaival, társaival vagy rokonaival. Ezt hívják, elválasztva lenni attól amit szeretünk szenvedésének.

És mi a nem megkapni, amit akarunk szenvedése? A születésnek kitett lényben kívánság ébred: ‘Ó, bárcsak ne lennénk alávetve a születésnek; bárcsak ne jönne el az [újra]születés!’ De ez nem teljesül, bárhogy is akarja. Ez a nem megkapni, amit akarunk szenvedése. Az öregedésnek…; a betegségnek…; a halálnak…; a bánatnak…; a siránkozásnak…; a fájdalomnak…; a szorongásnak…; a kétségbeesésnek kitett lényben kívánság ébred: ‘Ó, bárcsak ne lennénk alávetve az öregedésnek…; a betegségnek…; a halálnak…; a bánatnak…; a siránkozásnak…; a fájdalomnak…; a szorongásnak…; a kétségbeesésnek; bárcsak ne jönne el az öregedés…; a betegség…; a halál…; a bánat…; a siránkozás…; a fájdalom…; a szorongás…; a kétségbeesés!’ De ez nem teljesül, bárhogy is akarja. Ezt hívják a nem megkapni, amit akarunk szenvedésének.

És mi a ragaszkodás öt halmaza, ami összefoglalva maga a szenvedés? A forma ragaszkodás-halmaza; az érzés ragaszkodás-halmaza; az érzékelés ragaszkodás-halmaza; a késztetés ragaszkodás-halmaza; a tudatosság ragaszkodás-halmaza. Ezeket hívják a ragaszkodás öt halmazának, ami összefoglalva maga a szenvedés.

Barátaim, ezt hívják a Szenvedés Nemes Igazságának.

És barátaim, mi a Szenvedés Okának Nemes Igazsága? A sóvárgás, ami további létesülést eredményez - ami kínnal és gyönyörrel jár, aminek egyszer ez tetszik, egyszer az – nevezetesen az érzék[szerv]i sóvárgás, a létesülés utáni sóvárgás, és a nem-létesülés utáni sóvárgás.

Ezt hívják a Szenvedés Okának Nemes Igazságának.

És barátaim, mi a Szenvedés Megszűnésének Nemes Igazsága? Épp ennek a sóvárgásnak a maradéktalan elmúlása és megszűnése, erről a sóvárgásról való lemondás, ennek a sóvárgásnak a feladása, elengedése, eltávozása.

Ezt hívják a Szenvedés Megszűnésének Nemes Igazságának.

És barátaim, mi a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Ösvény Nemes Igazsága? Nem más, mint a Nemes Nyolcrétű Ösvény: helyes nézet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes éberség, helyes összpontosítás.

És mi a helyes nézet? A szenvedés ismerete, a szenvedés okának ismerete, a szenvedés megszűnésének ismerete, a szenvedés megszűnéséhez vezető ösvény ismerete. Ezt hívják helyes nézetnek.

És mi a helyes elhatározás? A lemondásra, a rosszindulattól való megszabadulásra, az ártalmatlanságra irányuló elhatározás. Ezt hívják helyes elhatározásnak.

És mi a helyes beszéd? Tartózkodni a hazugságtól, a viszályt szító, a gyalázkodó beszédtől és az
üres fecsegéstől. Ezt hívják helyes beszédnek.

És mi a helyes cselekedet? Tartózkodni az élet elvételétől, a lopástól és a helytelen szexuális viselkedéstől. Ezt hívják helyes cselekedetnek.

És mi a helyes életvitel? Amikor az Érdemesek egy tanítványa, felhagyva a tisztességtelen életmóddal, mindennapjait a helyes életvitel szerint vezeti. Ezt hívják helyes életvitelnek.

És mi a helyes törekvés? Amikor a szerzetes, létrehozza magában az akaratot, az igyekezetet, felkelti a kitartást, fenntartja, és szorgalmasan gyakorolja annak érdekében, hogy a gonosz ne ébredjen fel benne, […] hogy a még fel nem kélt haszontalan tulajdonságok ne ébredjenek fel benne, […] hogy a gonosz megszűnjön benne, […] hogy a már felkélt haszontalan tulajdonságok megszűnjenek benne, […] hogy a hasznos tulajdonságok, amelyek még nem keltek fel, felébredjenek benne, […] és hogy a már felkélt hasznos tulajdonságok fenntarthatóak, zavartalanok, egyre növekedők, kiterjedők és tökéletesek legyenek benne. Ezt hívják helyes törekvésnek.

És mi a helyes éberség? Amikor a szerzetes a testben, a testre magára irányítja a figyelmét, buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Amikor az érzésben az érzésre magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudatban, a tudatra magára irányítja a figyelmét […]; amikor a tudati minőségekben, a tudati minőségekre magukra irányítja a figyelmét buzgón, figyelmesen és éberen, félretéve a világra irányuló sóvárgást és aggodalmat. Ezt hívják helyes éberségnek.

És mi a helyes összpontosítás? Amikor a szerzetes teljesen elfordul az érzékiségtől, elfordul a haszontalan [szellemi] tulajdonságoktól, belép az első dzshánába, és ott időzik: elragadtatás és öröm születik ebből a lemondásból, amit még gondolkodás és fogalomalkotás kísér. Majd a gondolkodás és a fogalomalkotás elhalkultával, belép a második dzshánába, és ott időzik: itt megszületik az elragadtatás és az öröm, valamint a tudatosság egységesülése, egy belső bizonyosság, ami mentes a gondolkodástól és a fogalomalkotástól. Az elragadtatás elhalványultával, az egykedvűségben tartózkodik, éber és figyelmes, kellemes érzést érez a testében. Belép a harmadik dzshánába és ott időzik, amiről a Magasztos azt mondta, hogy: ‘egykedvű és éber, kellemes érzései vannak.’ A kellemes és fájdalmas [érzések] elmúlásával – ahogy a lelkesedés és a bánkódás is már korábban megszűnt – belép a negyedik dzshánába, és ott időzik: ami tiszta egykedvűség és éberség, sem kellemes, sem fájdalmas. Ezt hívják helyes összpontosításnak.

Ezt hívják a Szenvedés Megszűnéséhez Vezető Ösvény Nemes Igazságának.

Barátaim, a Tathágata – az érdemes, a teljesen önmagától felébredett – Varanasziban, az Őz-parkban, Iszipatánában mozgásba lendítette a Dhamma Kerekét, amit nem állíthat meg sem pap, sem remete, sem istenség, sem Mára, sem Brahma, senki sem a világegyetemben. Másként mondva kinyilatkoztatta, tanította, meghatározta, lefektette, kifejtette, elemezte és értelmezte ezt a Négy Nemes Igazságot.

Ezt mondta a tiszteletreméltó Száriputta. A szerzetesek elégedettek voltak, örültek a tiszteletreméltó Száriputta szavainak.


  1. A Buddha Száriputtát minden tanítványa között a legkiválóbbnak nevezte, a belátás, Moggallánát pedig a [magasabb] pszichikai erők tekintetében. Furcsa, de ebből úgy tűnhet, mintha Száriputtának alacsonyabb rendű feladata lenne, de számos buddhista tanító rámutat arra, hogy sokkal nehezebb egy átlagos embert a folyamba lépésig elkísérni, mint egy folyamba lépettet a legmagasabb cél elérésére megtanítani. 

Így készült:

Fordítota: Fenyvesi Róbert

Forrás: MN 141, Thanissaro Bhikkhu, angol

Szerzői jogok: Fenyvesi Róbert, 2010

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.