MN 44 / M I 299

Cūḷavedalla Sutta

A kérdések és feleletek rövidebb sorozata

Fordította:

További változatok:

Tipiṭaka / Bhikkhu Sujāto / I.B. Horner / Nārada Thera, Mahinda Thera

Így készült:

Fordítota: Máthé Veronika

Forrás: MN 44, Bhikkhu Bodhi, angol

Szerzői jogok: Máthé Veronika, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam. Egy alkalommal a Magasztos Rádzsagaha mellett, a Bambusz-ligetben, a Mókus-rezervátumban időzött. Ekkor Viszákha, a világi gyakorló látogatást tett Dhammadinná szerzetesnőnél, és miután köszöntötte őt, leült egyik oldalára, és azt kérdezte tőle:

(A személyiség)

– Úrnőm, a személyiségről, a személyiségről beszélünk. Mit nevez a Magasztos személyiségnek?

– Viszákha barátom, a Magasztos ezt az öt, ragaszkodás által áthatott halmazt nevezi személyiségnek; azaz a ragaszkodás által áthatott anyagi formák halmazát, a ragaszkodás által áthatott érzetek halmazát, a ragaszkodás által áthatott érzékelések halmazát, a ragaszkodás által áthatott késztetések halmazát, és a ragaszkodás által áthatott tudatosságok halmazát. A Magasztos ezt az öt, ragaszkodás által áthatott halmazt nevezi személyiségnek.

– Nagyszerű, úrnőm – örvendezett Viszákha, a világi gyakorló, és örömét lelte Dhammadinná szerzetesnő szavaiban. Majd újabb kérdést tett fel:

– Úrnőm, a személyiség eredetéről, a személyiség eredetéről beszélünk. Mit nevez a Magasztos a személyiség eredetének?

– Viszákha barátom, a vágyakozás az, mely a [személyiség] létezés[ének] meg-megújulását okozza, melyet élvezet és sóvárgás kísér, valamint az ebben meg abban lelt öröm; azaz az érzéki gyönyörök iránti vágyakozás, a létezés iránti vágyakozás és a nem-létezés iránti vágyakozás. A Magasztos ezt nevezi a személyiség eredetének.

– Úrnőm, a személyiség megszüntetéséről, a személyiség megszüntetésről beszélünk. Mit nevez a Magasztos a személyiség megszüntetésének?

– Viszákha barátom, ugyanennek a vágyakozásnak a maradéktalan elhalványítását és elhagyását, a feladását, az arról való lemondást, annak az elengedését és elvetését. A Magasztos ezt nevezi a személyiség megszüntetésének.

– Úrnőm, a személyiség megszüntetéséhez vezető útról, a személyiség megszüntetéséhez vezető útról beszélünk. Mit nevez a Magasztos a személyiség megszüntetéséhez vezető útnak?

– Viszákha barátom, csak a Nemes Nyolcrétű Ösvény az; azaz a helyes nézet, a helyes szándék, a helyes beszéd, a helyes tett, a helyes életmód, a helyes erőfeszítés, a helyes odafigyelés és a helyes összeszedettség.

– Úrnőm, ez a ragaszkodás ugyanaz, mint ez az öt, ragaszkodás által áthatott halmaz; vagy a ragaszkodás más, mint az öt, ragaszkodás által áthatott halmaz?

– Viszákha barátom, sem nem ugyanaz a ragaszkodás, mint ez az öt, ragaszkodás által áthatott halmaz; sem nem más a ragaszkodás, mint az öt, ragaszkodás által áthatott halmaz. Az öt, ragaszkodás által áthatott halmazra vonatkozó vágyakozás és sóvárgás az, ami itt a ragaszkodás(t jelenti).

(A személyiség képzete)

– Úrnőm, hogyan jön létre a személyiség képzete?

– Nézd, Viszákha barátom, a tanulatlan hétköznapi ember, aki nem tanúsít tiszteletet a nemes személyek iránt, járatlan az ő Tanukban, és életét nem annak szabályai szerint éli, aki nem tanúsít tiszteletet az igaz személyek iránt, járatlan az ő Tanukban, és életét nem annak szabályai szerint éli, az anyagi formát önmagával azonosnak tekinti, vagy önmagát az anyagi forma birtokosának tekinti, vagy az anyagi formát önmagán belülinek tekinti, vagy önmagát az anyagi formán belül lévőnek tekinti. Az érzeteket … érzékelést … késztetéseket … tudatosságot önmagával azonosnak tekinti, vagy önmagát a tudatosság birtokosának tekinti, vagy a tudatosságot önmagán belülinek tekinti, vagy önmagát a tudatosságon belül lévőnek tekinti. Ily módon jön létre a személyiség képzete.

– Úrnőm, hogyan nem jön létre a személyiség képzete?

– Nézd, Viszákha barátom, a jól képzett nemes tanítvány, aki tiszteletet tanúsít a nemes személyek iránt, járatos az ő Tanukban, és életét annak szabályai szerint éli, aki tiszteletet tanúsít az igaz személyek iránt, járatos az ő Tanukban, és életét annak szabályai szerint éli, az anyagi formát nem tekinti önmagával azonosnak, önmagát nem tekinti az anyagi forma birtokosának, az anyagi formát nem tekinti önmagán belülinek, és önmagát nem tekinti az anyagi formán belül lévőnek. Az érzeteket … érzékelést … késztetéseket … tudatosságot nem tekinti önmagával azonosnak, önmagát nem tekinti a tudatosság birtokosának, a tudatosságot nem tekinti önmagán belülinek, és önmagát nem tekinti a tudatosságon belül lévőnek. Ily módon nem jön létre a személyiség képzete.

(A Nemes Nyolcrétű Ösvény)

– Úrnőm, mi a Nemes Nyolcrétű Ösvény?

– Viszákha barátom, csak a Nemes Nyolcrétű Ösvény az; azaz a helyes nézet, a helyes szándék, a helyes beszéd, a helyes tett, a helyes életmód, a helyes erőfeszítés, a helyes odafigyelés és a helyes összeszedettség.

– Úrnőm, a Nemes Nyolcrétű Ösvény feltételektől függő vagy feltételektől nem függő?

– Viszákha barátom, a Nemes Nyolcrétű Ösvény feltételektől függő.

– Úrnőm, a Nemes Nyolcrétű Ösvény foglalja magában a három csoportot vagy a három csoport foglalja magában a Nemes Nyolcrétű Ösvényt?

– Nem a Nemes Nyolcrétű Ösvény foglalja magában a három csoportot, Viszákha barátom, hanem a három csoport foglalja magában a Nemes Nyolcrétű Ösvényt. A helyes beszéd, a helyes tett és a helyes életmód állapotai alkotják az erények csoportját. A helyes erőfeszítés, a helyes odafigyelés és a helyes összeszedettség állapotai alkotják az összeszedettség csoportját. A helyes nézet és a helyes szándék állapotai alkotják a bölcsesség csoportját.

– Úrnőm, mi az összeszedettség? Mi az összeszedettség feltétele? Mi az összeszedettség [elérésének] eszköze? Miből áll az összeszedettség kifejlesztése?

– A tudat egyesítése, Viszákha barátom, az összeszedettség; az odafigyelés négyrétű megalapozása az összeszedettség feltétele; a négyféle helyes törekvés az összeszedettség eszköze; és mindezen állapotok ismétléséből, kifejlesztéséből és műveléséből áll az őket átható összeszedettség kifejlesztése.

(Késztetések)

– Úrnőm, hányféle késztetés létezik?

– Ez a három késztetés létezik, Viszákha barátom: a testi késztetés, a szóbeli késztetés és a tudati késztetés.

– De, Úrnőm, mi a testi késztetés? Mi a szóbeli késztetés? Mi a tudati késztetés?

– Viszákha barátom, a be- és kilégzés a testi késztetés; valaminek az elgondolása és gondolati megtartása a szóbeli késztetés; az érzékelés és az érzet a tudati késztetés.

– De, Úrnőm, miért a be- és kilégzés a testi késztetés? Miért valaminek az elgondolása és gondolati megtartása a szóbeli késztetés? Miért az érzékelés és az érzet a tudati késztetés?

– Viszákha barátom, a be- és kilégzés testi, ezek az állapotok a testhez kötődnek; ezért a be- és kilégzés a testi késztetés. Először az ember elgondol valamit, megtartja ezt a gondolatot, majd beszélni kezd; ezért valaminek az elgondolása és gondolati megtartása a szóbeli késztetés. Az érzékelés és az érzet a tudati, ezek az állapotok a tudathoz kötődnek; ezért az érzékelés és az érzet a tudati késztetés.

(A kioltás megvalósítása)

– Úrnőm, hogyan jön létre az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósítása?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes eléri az érzékelés és az érzetek kioltását, nem merül fel benne az [a gondolat], hogy „El fogom érni az érzékelés és az érzetek kioltását“ vagy „Elérem az érzékelés és az érzetek kioltását“ vagy „Elértem az érzékelés és az érzetek kioltását“. Sokkal inkább [arról van itt szó, hogy] tudatát korábban abban az irányban fejlesztette, mely őt ehhez az állapothoz segíti.

– Úrnőm, amikor a szerzetes eléri az érzékelés és az érzetek kioltását, mely állapotok szűnnek meg benne először: a testi késztetés, a szóbeli késztetés vagy a tudati késztetés?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes eléri az érzékelés és az érzetek kioltását, először a szóbeli késztetés szűnik meg, majd a testi késztetés, végül a tudati késztetés.

– Úrnőm, hogyan jön létre a kiemelkedés az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósításából?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes kiemelkedik az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósításából, nem merül fel benne az [a gondolat], hogy „Ki fogok emelkedni az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósításából“ vagy „Kiemelkedem az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósításából“ vagy „Kiemelkedtem az érzékelés és az érzetek kioltásának megvalósításából“. Sokkal inkább [arról van itt szó, hogy] tudatát korábban abban az irányban fejlesztette, mely őt ehhez az állapothoz segíti.

– Úrnőm, amikor a szerzetes kiemelkedik az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, mely állapotok ébrednek benne először: a testi késztetés, a szóbeli késztetés vagy a tudati késztetés?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes kiemelkedik az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, először a tudati késztetés ébred benne, majd a testi késztetés, végül a szóbeli késztetés.

– Úrnőm, amikor a szerzetes kiemelkedett az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, hányféle érintkezés hat rá?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes kiemelkedett az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, háromféle érintkezés hat rá: az üresség érintkezése, a jeltelenség érintkezése és a vágytalanság érintkezése.

– Úrnőm, amikor a szerzetes kiemelkedett az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, a tudata mihez vonzódik, mi felé hajlik, mire irányul?

– Viszákha barátom, amikor a szerzetes kiemelkedett az érzékelés és az érzetek kioltásának eléréséből, a tudata az elkülönüléshez vonzódik, az elkülönülés felé hajlik, az elkülönülésre irányul.

(Érzetek)

– Úrnőm, hányféle érzet létezik?

– Viszákha barátom, háromféle érzet létezik: kellemes érzet, kellemetlen érzet, sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet.

– De, Úrnőm, mi a kellemes érzet? Mi a kellemetlen érzet? Mi a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet?

– Viszákha barátom, mindaz, amit testileg vagy tudatilag kellemesnek és megnyugtatónak érzünk az a kellemes érzet. Mindaz, amit testileg vagy tudatilag kellemetlennek és fájdalmasnak érzünk az a kellemetlen érzet. Mindaz, amit testileg vagy tudatilag sem nem megnyugtatónak, sem nem fájdalmasnak nem érzünk az a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet.

– Úrnőm, mi a kellemes és mi a kellemetlen a kellemes érzet vonatkozásában? Mi a kellemes és mi a kellemetlen a kellemetlen érzet vonatkozásában? Mi a kellemes és mi a kellemetlen a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet vonatkozásában?

– Viszákha barátom, a kellemes érzet kellemes, amikor fennmarad, és kellemetlen, amikor megszűnik. A kellemetlen érzet kellemetlen, amikor fennmarad, és kellemes, amikor megváltozik. A sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet kellemes, amikor van tudomásunk róla, és kellemetlen, amikor nincs tudomásunk róla.

(A háttérben meghúzódó hajlamok)

– Úrnőm, milyen hajlam húzódik meg a kellemes érzet hátterében? Milyen hajlam húzódik meg a kellemetlen érzet hátterében? Milyen hajlam húzódik meg a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet hátterében?

– Viszákha barátom, a vágyakozásra való hajlam húzódik meg a kellemes érzet hátterében. Az ellenérzésre való hajlam húzódik meg a kellemetlen érzet hátterében. A tévképzetekre való hajlam húzódik meg a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet hátterében.

– Úrnőm, minden kellemes érzet hátterében a vágyakozásra való hajlam húzódik meg? Minden kellemetlen érzet hátterében az ellenérzésre való hajlam húzódik meg? Minden sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet hátterében a tévképzetekre való hajlam húzódik meg?

– Viszákha barátom, nem minden kellemes érzet hátterében húzódik meg a vágyakozásra való hajlam. Nem minden kellemetlen érzet hátterében húzódik meg az ellenérzésre való hajlam. Nem minden sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet hátterében húzódik meg a tévképzetekre való hajlam.

– Úrnőm, mit kell felszámolni a kellemes érzettel kapcsolatban? Mit kell felszámolni a kellemetlen érzettel kapcsolatban? Mit kell felszámolni a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzettel kapcsolatban?

– Viszákha barátom, a kellemes érzettel kapcsolatban az annak hátterében meghúzódó vágyakozásra való hajlamot kell felszámolni. A kellemetlen érzettel kapcsolatban az annak hátterében meghúzódó ellenérzésre való hajlamot kell felszámolni. A sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzettel kapcsolatban az annak hátterében meghúzódó tévképzetekre való hajlamot kell felszámolni.

– Úrnőm, minden kellemes érzet esetében fel kell számolni az annak hátterében meghúzódó vágyakozásra való hajlamot? Minden kellemetlen érzet esetében fel kell számolni az annak hátterében meghúzódó ellenérzésre való hajlamot? Minden sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet esetében fel kell számolni az annak hátterében meghúzódó tévképzetekre való hajlamot?

– Viszákha barátom, nem minden kellemes érzet esetében kell felszámolni az annak hátterében meghúzódó vágyakozásra való hajlamot. Nem minden kellemetlen érzet esetében kell felszámolni az annak hátterében meghúzódó ellenérzésre való hajlamot. Nem minden sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet esetében kell felszámolni az annak hátterében meghúzódó tévképzetekre való hajlamot.

Ekkor, Viszákha barátom, az érzéki gyönyöröktől egészen eltávolodva, a tökéletlen állapotoktól elkülönülten, a szerzetes eléri az első dzshánát, és időzik az első dzshánában, melyet az elgondolás és a gondolati megtartás, valamint az elkülönülésből fakadó öröm és boldogság kísér. Ezzel felszámolja a vágyakozást, és [esetében többé] nem húzódik meg a háttérben a vágyakozásra való hajlam.

Ekkor a szerzetes töprengeni kezd: „Vajon én mikor fogom elérni azt az alapzatot, és mikor fogok időzni abban, melyet a nemes személyek [már] most elérnek és melyben [már most] időznek?“. Abban a személyben, aki ily módon vágyakozást ébreszt önmagában a magasabb rendű megszabadulás iránt, szomorúság kel, mellyel vágyakozás jár együtt. Ezzel felszámolja az ellenérzést, és [esetében többé] nem húzódik meg a háttérben az ellenérzésre való hajlam.

Ekkor, felszámolva a gyönyörűséget és a fájdalmat, és a vidámság és szomorúság [már] korábbi eltűnésével, a szerzetes eléri a negyedik dzshánát, és időzik a negyedik dzshánában, melyben a felülemelkedettségnek köszönhetően [csak] a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes [érzet] és a tiszta tudatosság van jelen. Ezzel felszámolja a tévképzeteket, és [esetében többé] nem húzódik meg a háttérben a tévképzetekre való hajlam.

(Kiegészítő ellentét-párok)

– Úrnőm, mi a kellemes érzet kiegészítő ellentét-párja?

– Viszákha barátom, a kellemetlen érzet a kellemes érzet kiegészítő ellentét-párja.

– Mi a kellemetlen érzet kiegészítő ellentét-párja?

– A kellemes érzet a kellemetlen érzet kiegészítő ellentét-párja.

– Mi a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet kiegészítő ellentét-párja?

– A tévképzetek a sem-nem-kellemetlen-sem-nem-kellemes érzet kiegészítő ellentét-párja.

– Mi a tévképzetek kiegészítő ellentét-párja?

– Az igaz tudás a tévképzetek kiegészítő ellentét-párja.

– Mi az igaz tudás kiegészítő ellentét-párja?

– A megszabadulás az igaz tudás kiegészítő ellentét-párja.

– Mi a megszabadulás kiegészítő ellentét-párja?

– A Nibbána a megszabadulás kiegészítő ellentét-párja.

– Úrnőm, mi a Nibbána kiegészítő ellentét-párja?

– Túl messze mentél a kérdéseiddel, Viszákha barátom. Nem voltál képes megragadni a kérdésfeltevés határát. Hiszen a szent élet, Viszákha barátom, a Nibbánában oldódik fel, a Nibbánában teljesedik ki, a Nibbánában ér véget. Ha úgy látod jónak, Viszákha barátom, menj el a Magasztoshoz, és kérdezd meg őt arról, hogy ez mit jelent. Aszerint jegyezd meg, ahogyan ezt a Magasztos magyarázza el neked.

(Befejezés)

Viszákha, a világi gyakorló örvendezett, és örömét lelte Dhammadinná szerzetesnő szavaiban. Majd felkelt ülőhelyéről, és miután – jobb oldalról megkerülve őt – tiszteletét fejezte ki felé, a Magasztoshoz indult. Köszöntötte őt, ezután leült egyik oldalára, és beszámolt a Magasztosnak az egész beszélgetésről, melyet Dhammadinná szerzetesnővel folytatott. Miután mondandója végére ért, a Magasztos így szólt hozzá:

– Dhammadinná szerzetesnő bölcs, Viszákha, Dhammadinná szerzetesnő nagy bölcsesség birtokában van. Ha tőlem kérdezted volna, hogy ez mit jelent, éppen úgy magyaráztam volna el neked, mint ahogyan Dhammadinná szerzetesnő tette. Ez ezt jelenti, tehát eszerint jegyezd meg.

Ezt mondta a Magasztos. Viszákha, a világi gyakorló elégedett volt, és örömét lelte a Magasztos szavaiban.

Így készült:

Fordítota: Máthé Veronika

Forrás: MN 44, Bhikkhu Bodhi, angol

Szerzői jogok: Máthé Veronika, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.