Szávatthíban.
– Szerzetesek, tegyük fel, van négy erős íjász – jól képzettek, gyakorlottak, tapasztaltak –, akik a négyféle irány szerint állnak. Arra jön egy ember és ezt mondja: „El fogom kapni, le fogom szedni azokat a nyílvesszőket, amiket ez a négy erős íjász – akik jól képzettek, gyakorlottak, tapasztaltak – kirepít, mielőtt azok leesnének a földre.“ Mit gondoltok, nevezhetnénk-e fürgének ezt az embert, aki a legnagyobb gyorsasággal van megáldva?
– Már akkor is, ha csak azt kapná el és szedné le, amit csupán egyetlen – jól képzett, gyakorlott, tapasztalt – íjász repít ki, Uram, már akkor is fürgének nevezhetnénk ezt az embert, aki a legnagyobb gyorsasággal van megáldva, nem is beszélve négy ilyen íjász esetében.
– Még ennél az embernél is gyorsabb, szerzetesek, a Nap és a Hold. Gyorsabbak ennél az embernél, gyorsabbak a Napnál és a Holdnál is a dévák, akik még a Napot és a Holdat is leelőzik. Gyorsabb ennél az embernél, gyorsabb a Napnál és a Holdnál, gyorsabb a déváknál, akik még a Napot és a Holdat is leelőzik, az, ahogy az ember életének vége közeledik. Ezért így gyakoroljatok: „Éberen fogunk élni!“ Így kell gyakorolnotok!