Anattalakkhaṇa Sutta

(Megjelent: Csak azt Tanítom… (2024), 37. oldal. A páli szakszavak magyar fordításához való egyeztetéshez lásd a Szójegyzéket.)

Az éntelenség jegye

Ekkor a nagyszent így beszélt az ötös társaság szerzeteseihez:

– Szerzetesek, a testünk nem az Énünk. Mert, ha ez a test volna az Én, akkor nem fakadna belőle kínlódás. És [nem]¹ volna értelme annak, hogy „ilyen legyen a testem, olyan meg ne legyen“. De mivel a test nem az Én, ezért kínlódás fakad belőle. És [van] értelme annak, hogy „ilyen legyen a testem, olyan meg ne legyen“. És ugyanígy nem az Énünk az érzet, a képzet, a rárakatok és a tudat sem – hiszen mindegyikükből kínlódás fakad, és [van] értelme azt kívánni róluk, hogy ilyenek legyenek, ilyenek pedig ne legyenek.

– Szerzetesek, szerintetek a test örök vagy mulandó?

– Mulandó.

– Ami pedig mulandó, boldogtalansággal jár vagy boldogsággal?

– Boldogtalansággal.

– Ami pedig mulandó, boldogtalansággal jár és dhammája (sajátossága) a hanyatlás, jó-e arra így tekinteni: „Ez az enyém! Ez vagyok én! Ez az Énem!“?

– Nem, dehogy.

– Ez pontosan ugyanígy van az érzettel, a képzettel, a rárakatokkal és a tudattal is. Szerzetesek, ezért itt bármely testre, akár múltbeli, akár jövőbeli, akár jelenbeli, akár belső, akár külső, akár durva anyagi, akár finom, akár hitvány, akár kiváló, akár távoli, akár közeli – minden testre úgy kell tekinteni, helyesen felismerve, ahogyan van: „Ez nem az enyém. Ez nem én vagyok. Ez nem az Énem.“ És ez pontosan ugyanígy van az érzettel, a képzettel, a rárakatokkal és a tudattal is.

– Szerzetesek, ha a tanult, avatott tanítvány így látja, akkor kiábrándul a testből; kiábrándul az érzetből, a képzetből, a rárakatokból, a tudatból. Mivel kiábrándul, szenvedélymentessé válik, a szenvedélymentesség révén pedig megszabadul. Miután megszabadult, felismeri, hogy megszabadult. Felismeri, hogy a [befolyások] keletkezése elenyészett, a jámborság útja véget ért, a teendő elvégeztetett, ehhez nincs további [teendő].

Ezt mondta a nagyszent. Az ötös társaság szerzetesei pedig megelégedéssel és örömmel fogadták a nagyszent tanítását. A magyarázat közben tudatuk a be nem fogadás révén megszabadult a befolyásoktól. Ebben az időben hatan voltak az érdemesek a világon.