Snp 2.14 / Sn 376-378, 383-404

Dhammika Sutta

Dhammika (részlet)

Fordította:

További változatok:

Amaravati Sangha

Így készült:

Fordítota: Kolozsvári Ágnes

Forrás: Snp 2.14, John D. Ireland, angol

Szerzői jogok: Kolozsvári Ágnes, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Így hallottam. Egyszer a Magasztos Szávatthi mellett, a Dzsétavanában, Anáthapindika kolostorában tartózkodott. Ekkor egy világi követő, Dhammika1 ötszáz további világi követő társaságában felkereste a Magasztost. Ahogy megérkeztek, tisztelettel köszöntötték és helyet foglaltak mellette. Ahogy helyet foglaltak, Dhammika, a világi követő ezt kérdezte a Magasztostól:

– Uram, tőled Gótamától mint nagy tudású bölcstől kérdezem, hogy hogyan cselekedjen erényesen a tanítvány, mind az, aki elhagyta otthonát és eltávozott az otthontalanságba, mind az, aki nem? Előtted tisztán ismert, mind ez a világ a dévákkal együtt, mind a végső megszabadulás. Nincs, aki hozzád foghatóan jártas a mélyreható ismeretben. Te vagy a nevezetes önerejéből Felébredett. Mindenre kiterjed a tudásod, és az érző lények iránti könyörületből kinyilatkoztattad a Dhammát, felfedted az elrejtettet, mindent átfogó látásoddal és szeplőtelen tisztaságoddal megvilágosítottál minden világot. A mély értelmű és üdvözítő Dhammát óhajtjuk hallani, amit oly tisztán tanítasz, Urunk. Megkérünk téged, tökéletesen Felébredett, válaszolj kérdésünkre. Az összes szerzetes és világ követő, aki eljött, hogy hallja az igazságot úgy figyelje a Magasztos által ismertetett Dammát, ahogy a dévák figyelik Vászava2 szavait.

– Figyeljetek szerzetesek, az aszketikus gyakorlatokról foglak tanítani tieteket, ami a megfelelő módszer azoknak, akik eltávoztak az otthontalanságba. Tartsátok meg emlékezetetekben, és aki elszánt a jó iránt és megfontolt, az gyakorolja ezt.

– A szerzetes ne menjen rossz időben a faluba alamizsnáért. Aki rossz időben megy, hajlamos a megszállott ragaszkodásra, ezért a Felébredett nem megy rossz időben alamizsnáért.3 A látvány, a hangok, az ízek, az illatok és az érintések elbűvölik a lények elméjét. Hogy szabadok legyünk ezektől az érzéki benyomásoktól, a megfelelő időben, reggel szabad a faluba menni alamizsnáért. Megfelelő módon élelemhez jutván a szerzetes egyedül térjen vissza, találjon/keressen egy félreeső helyet, és belső figyelemmel ne engedje az elméjének, hogy külső tárgyakkal foglalkozzon, a szerzetesnek így kell fejlesztenie önuralmát. Amikor egy világi tanítvánnyal, egy szerzetessel vagy bárki mással kell beszélnie a mély értelmű Dhammának megfelelően beszéljen, nem rágalmazhat, nem fecseghet. Némelyek, akik vitára kelnek egymással, dicstelen módon mellőzik a bölcsességet, ragaszkodások kötik meg őket és elragadják őket az indulataik.

Meghallgatván és megfontolván a Szugata4 által tanított Dhammát az Ő kiváló bölcsességű tanítványa bölcsen kell, hogy használja az ételt, a hajlékot, az ágyat, az ülőhelyet és a vizet, amivel köpenyét tisztítja. Így a szerzetest nem szennyezheti be az ezekhez való ragaszkodás, ahogy a lótusz sem nedvesedik át egy csepp víztől.

Most elmondom a világiaknak szóló tanítást. Mivel nem lehetséges, hogy a világi élettel elfoglalt személy a teljes szerzetesi gyakorlást megvalósítsa, a világi ezt követve lesz erényes.

Nem szabad életet elvennie, sem élet elvételét okoznia, sem mást élet elvételére felbujtania. Tiltott bármilyen lényt, gyengét vagy erőset megsebeznie az egész világon.

Kerülnie kell, hogy bármit elvegyen, amit nem adnak. Nem szabad lopnia, vagy mást lopásra buzdítania. Teljesen tartózkodnia kell a lopástól.

A bölcsnek kerülnie kell a szemérmetlenséget, mintha az izzó parázs lenne. Ha képtelen is arra, hogy nőtlenségben éljen, más asszonyát nem látogathatja.

Belépvén a királyi udvarba vagy emberek társaságába ne mondjon hazugságot. Kerülnie kell a hazug beszédet, és mást se biztasson erre. Teljesen tartózkodnia kell a csalárdságtól.

A világi, aki a Dhamma gyakorlását választotta, nem lehet bódító szerek rabja. Nem ihat alkoholt és nem biztathat senkit, hogy így tegyen, tudván, hogy ez őrültséghez vezet. Az alkoholtól megzavart emberek gonosz tetteket hajtanak végre, és más meggondolatlan embereket is rávesznek ilyesmire. Kerülnie kell a bódító szereket, a vétség ezen fajtáját, ami elbódítja az elmét és bolond emberek öröme.

Ne ölj,
Ne vedd el, amit nem adnak,
Ne hazudj,
Ne fogyassz bódító szereket,
Tartózkodj a szexuális érintkezéstől,
Ne egyél éjjel, a nem megfelelő időben,
Ne viselj virágfüzéreket és illatszereket,
A földön vesd meg az ágyad, vagy gyékényen aludj.

Ez a szenvedésnek véget vető, Felébredett által kinyilatkoztatott nyolc előírás.

A világi követő örömmel teli tudattal tartsa be mind a nyolc előírást az upószatha napján, valamint a kéthetes Hold-ciklus tizennegyik, tizenötödik és nyolcadik napján és a kéthetenkénti ünnepnapon is. Reggel a bölcs ember, miután megtartotta az upószathát és annak előírásait, tiszta szívvel és örömmel adakozzon megfelelő ételt és italt a szerzetesek közösségének. Támogassa anyját és apját, hiszen ez kötelessége, és kereskedjen becsületesen. A világi, aki szorgalmasan teljesíti ezen kötelességeit, az önmaguktól fénylő dévák birodalmában születik újra.


  1. A név jelentése: törvényes, igazságos, a Dhamma szerinti 

  2. z istenek királya: Szakka egy másik néven 

  3. szerzetesnek délelőtt kell alamizsnagyűjtő körútra mennie, különben olyan dolgokat láthat, amelyek megingatják a lemondott élet gyakorlásában 

  4. A Buddha egyik neve, jelentése „jól járó“, „jó úton járó“ 

Így készült:

Fordítota: Kolozsvári Ágnes

Forrás: Snp 2.14, John D. Ireland, angol

Szerzői jogok: Kolozsvári Ágnes, 2009

Felhasználás feltételei: cc-by-nc-sa

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.