Tudni, jósolni nem lehet
Hosszát ennek az életnek:
Nehézséggel teli, rövid,
És a fájdalmak átszövik.
Nincsen rá lehetőség, hogy
Meg ne halna ki született.
Öregséget halál követ,
Az élőlények ilyenek.
Mint ahogyan érett gyümölcs
Zuhanásnak mindig kitett,
A megszületett halandó
A halálnak mindig kitett.
Ahogyan agyagedények,
Miket fazekas készített,
Legvégül mind összetörnek,
Úgy a halandó életek.
Fiatalok és öregek,
A bolondok és a bölcsek:
Mindet a halál elsöpri,
Mind halálban érnek véget.
Ha haláltól legyőzöttek
A másvilágra elmennek,
Apa nem védheti fiát,
Sem a rokon a rokonát.
Nézd ahogy a családtagok
Könnyázott szeme láttára
Elviszik a halandókat,
Mint marhákat a vágásra.
És így sújtja a világot
Az öregség és a halál.
Ezért az értő nem gyászol,
Mert érti a világ útját.
Hogy honnan jön és hova megy,
Ha haladását nem tudod,
Elejét-végét nem látva
Őt csak hiába siratod.
Ha egy zavarodott ember
Bármi jót is szerezhetne
Panasszal és önártással,
Az épeszű is úgy tenne.
Nem sírással, jajgatással
Éred el a belső békét.
Az csak több szenvedést okoz
És gyötri az ember testét.
Hogy sovány és sápadt leszel,
Ezzel önmagadnak ártasz.
Halottnak nem segít semmit,
Sirámot hiába mondasz.
Hacsak gyászát nem adja fel,
Még több szenvedésbe zuhan.
Sajnálni, mert ideje volt,
Azzal elsüllyedsz a gyászban.
Lásd, miként távoznak mások,
Tetteik szerint mennek át,
A halál hatalma alatt
Küszködnek lények ideát.
Bárminek is képzeljed azt,
Kiderül: az valami más.
Hát ilyen az eltávozás,
Ilyen a világ útja, lásd!
Száz évig vagy azon túl is
Ha tart egy ember élete,
Rokonságától elválik,
Elhagyja ezt az életet.
Az Érdemestől tanulva
Siránkozásod engedd el!
Holtat és elhunytat látva
Tudd: én sem kerülhetem el.
Mint lángoló menedéket
Jól eloltanak a vízzel,
Ugyanígy az értő - a bölcs,
Eszes, és ügyes ember -
Fújásától röppen a gyász,
Ahogy egy pihe a széllel.
Siránkozást, és esengést,
És elkeseredettséget,
A boldogságát kereső
Kitépi ezen tüskéket.
Tüskétlenül, kötetlenül,
A szíve a békére lelt,
Minden bánatát legyőzte,
Gondtalan és kialudt lett.
