Újabb szutta hallgatható a honlapon: MN 14 - A szenvedések láncolata (rövidebb), felolvassa Nagy Gergely Miklós.

Mahánáma azzal a kérdéssel keresi fel a Magasztost, hogy miért van az, hogy hiába ért egyet a Dhamma elveivel, az elméje időnként mégis felkavart, vágyak és haragos állapotok gyötrik?

A tanítás végén azt is megtudjuk, ki a boldogabb, az élvezetekről lemondó életet élő Gótama (a Buddha), vagy az élvezetekben gyönyörködő Széníja Bimbiszára, Magadha királya?

Új szutták olvashatóak a honlapon Fenyvesi Róbert fordításában:

• SN 22.100, A póráz (2)
• SN 46.2, A test
• AN 1.1-10, A tudatot rabul ejtő dolgokról szóló fejezet
• AN 1.11-20, Az akadályok és a megszüntetésük

A buddhafm.hu szerkesztői fáradhatatlan munkával elkészítették a Szótlan Vizsgálat hangoskönyv változatát:

Elérhető a Spotify listán és a BuddhaFM oldalán.

A könyvet felolvassa: Kövesdi László.

A soproni találkozón elhangzott vezetett meditáció és Dhamma beszéd felvételei megtekinthetők itt:

Dhamma Találkozó 2022 első rész – Első gondolatok és vezetett meditáció

Dhamma Találkozó 2022 második rész – A belső vizsgálódás útja

Új könyv olvasható a honlapon:

Szótlan Vizsgálat – bevezető a buddhista meditációba és szemléletbe

Letölthető PDF, Epub és Mobi formátumban.

Dhamma találkozót tervezünk Sopronban és Győrben 2022. június 18-19-én, a helyi buddhista csoportok szervezésében.

További részletek: a-buddha-ujja.hu/dhamma-talalkozo

Soproni csoport: Facebook, email: theravada.sopron@gmail.com

Győri csoport: Facebook, email: theravada.gyor@gmail.com

Új fordítások és felolvasások a honlapon:

Szutta fordítások, Fenyvesi Róbert

• AN 5.196 Mahāsupina Sutta Az öt nagy álom
• SN 21.1 Kolita Sutta A nemes csend
• SN 51.20 Iddhipāda-vibhaṅga Sutta Az erők vizsgálata

Szutta felolvasások, Nagy Gergely Miklós

• MN 11 Cūḷasīhanāda Sutta Rövidebb beszéd az oroszlánkiáltásról
• MN 34 Cūḷa-gopālaka Sutta A csordapásztor (rövidebb beszéd)
• AN 3.61 Tittha Sutta Szektáriánusok

Ácsán Dzsajaszáró írásai, Fenyvesi Róbert

• Valakinek a bajáról tudomást szerezve…
• Nemrég az egyik tanítványomat megdicsérték…
• Bármilyen meditációt is végezzünk…
• A legtöbb ember szereti a bűvészmutatványokat…
• A Négy Nemes Igazságban…
• Amikor egy világi meditátor…

Új fordítások olvashatóak és felolvasások hallgathatóak a honlapon:

Róbert új fordításai:

• A feddhetetlen ember adományai (AN 5.148)
• Az adakozásról szóló tanítóbeszéd (AN 7.49)
• Ajahn Jayasaro rövid írásai

Gergely új felolvasásai:

• Példázat a keményfáról (MN 29)
• Dzsívaka szutta az élet kioltásáról (MN 55)
• A Buddha életét bemutató szutta gyűjtemény

Friss tartalmakkal kapcsolatban, Gergely elkészített számos szutta felolvasást. Vekerdi József fordításában a Buddha életét bemutató szutták már majdnem teljesek. YouTube csatornáján képekkel is kíséri a szöveget.

Év végi gondolatok:

Frissen készült felolvasásban hallgathatjuk a Buddha tanító útjának kezdetéről szóló szuttát, illetve egy későbbi tanítását az életünket irányító elvek vizsgálatáról.

Ehhez kapcsolódó gondolatok az alábbi jegyzeten. Az ott említett káros folyamatokról (ászavákról) bővebben az MN 2 szutta beszél.

Mit gondolnál, ha egyik reggel, a megszokott pékségbe menet egy csuhás szerzetest látnál a bejárat mellett? Ott áll a bejárattól pár lépésre, nem akar bemenni, nem szólít meg senkit, nem osztogat szórólapot. Tart a kezében egy kerek edényt. Szüksége lehet valamire?

A szerzetesek hagyományos gyakorlatai közé tartozik a gyalogos vándorút, thai szóval tudong. Ilyenkor magunk mögött hagyjuk a kolostort, és a vidéki utakon gyalogosan barangolunk. Egy rövidebb út lehet néhány napos, egy hosszabb akár több hónapos is, miközben minden reggel betérünk a legközelebbi városba vagy faluba, és alamizsnakörútra alkalmas helyet keresünk.

Rendszerint megállunk a piacnál, egy pékségnél vagy egy szupermarket bejárata mellett, és reméljük, hogy ebben a városban is akadnak kedves emberek, akik támogatnak minket egy kis étellel. Rá is vagyunk utalva a jó szándékra. A théraváda hagyományban a szabályok szerint nem használhatunk pénzt, csak ételt fogadhatunk el, és ezt sem tárolhatjuk egyik napról a másikra. Minden nap új nap.

Ez a helyzet szándékosan kihozza körülményeink bizonytalanságát. Ügyelnünk kell, hogy az érzelmi egyensúlyunk ne függjön attól, hogy irányítani, biztosítani akarjuk a körülöttünk lévő világot, amire legjobb esetben is kevés esélyünk van. Életünket leegyszerűsíteni a lényegesre, feladni a szükségtelent egy felszabadító érzés.

Egyes nehézségekre előre számítunk és készülhetünk rájuk, mint az útvonal, hőség, fáradság. De legtöbbet mégis azokból a nehézségekből tanulunk, amire nem számítottunk, mert elménk olyan gubancait mutatják meg, amit korábban nem vettünk észre. Ilyenek a személyes véleményekből, vagy bizonytalanságból és kétségből eredő konfliktusok. Garantáltan bele fogunk sétálni valamibe, és sokat segít, ha emlékezünk arra, hogy képesek legyünk magunkat több nézőpontból is látni. Egy kis humorral talán rájövünk, hogy nem is szakadt még ránk az ég.

Idén augusztus végén egyik szerzetes társammal voltunk egy ilyen úton. Portugáliában, a Szumedháráma kolostorban élünk. Ez alkalommal az ország déli részén vándoroltunk. A gyönyörű tájak és ragyogó napsütés mellett elég megerőltető volt a hőség. Egyik szirtről le, a másikra felkapaszkodni, és az ember gyorsan kétségbe vonja miért is indult ilyen hosszú útra.

A délelőttöt az alamizsnakörút határozza meg. Nincs sokra szükségünk, csak ami elég az aznapi gyakorláshoz. Az emberek általában látják, hogy úton vagyunk, és olyan dolgokat kapunk, amit készen tudunk fogyasztani: kenyeret, gyümölcsöt, sajtot, stb. Áldást kántálunk (páli szóval anumodanā), a hála és öröm kifejezésére, hogy vannak emberek, akik értékelik a buddhista hagyományt és szívesen támogatják a szerzeteseket.

Naponta átlag 5-6 órát gyalogolunk, így 15-20 km-t meg tudunk tenni, ami nem olyan kimerítő tempó, de eleget is haladunk. Ha tudunk, egy erdős részen állunk meg, ami nem esik messze a következő várostól, ahol másnap reggel reméljük, hogy alamizsnakörútra tudunk menni. Az estét meditációval és magányos gyakorlással töltjük. Szoktam magammal vinni egy kompakt vízfesték készletet, ha van még idő naplemente előtt, festek az aznapi eseményekről. Reggel az első fénnyel felkelünk, bepakoljuk a sátrakat és indulunk.

Ha megvan a helyes irány, akkor nincs más dolgunk, mint türelemmel megtenni a következő lépést. Nem az erényes gyakorlás teremti az akadályokat, hanem az elme zavarossága, amit korábban nem vettünk észre, de az erőfeszítés nyomán felfedi magát. Feladatunk továbbra is ennek a zavarnak a megtisztítása. A tanítás irányt mutat, a visszafogottság megőrzi az elme energiáit, és örömünk telik a kevésben is, mert a sok dologtól úgyis csak a zsákunk volt nehéz.

A soproni találkozón elhangzott Dhamma beszéd felvétele megtekinthető a csoport YouTube csatornáján.

Mit mondunk, kik vagyunk, amikor új ismerősnek mutatjuk be magunkat? A nevünket ismételjük el, milyen munkát végzünk, esetleg kivel állunk közeli kapcsolatban. A másik ember erre rábólint, mintha ezzel minden tisztázva lenne.

Minden részletről, ami magamról eszembe jut, megkérdezhetem: ‘Ez vagyok én?’ Vagy úgy jellemzem magam, ‘én olyan ember vagyok, aki …’ – Meddig igaz ez a mondat? Egy lépés távolságból vizsgálhatjuk ezt a gondolatot, amint megjelenik és megszűnik, és a gondolat megszűnésével mi magunk csak nem tűntünk el.

A kígyóról, tutajról és az áradatról (MN 22) szóló tanításban Arittha szerzetes nem veszi észre mennyire eluralkodtak rajta a vággyal teli gondolatok, felületes érvekkel félre értelmezi a Buddha tanítását, és ezzel üres a gyakorlása, nem tapasztalja meg a megszabadult elme örömét. Mondhatjuk, hogy a kígyót a farkánál fogta meg, az pedig visszafordult és megharapta.

(A szuttához András rögzített egy bevezetőt, illetve egy teljes szavalást.)

Belső vizsgálódás és gyakorlás nélkül az elme megragad valamilyen felületes dolgot, ami felé a vágy, harag és zavar irányítja, és arról meggyőződéssel hiszi, hogy ‘ez én vagyok, én ilyen vagyok, ez az enyém’.

Nem mintha nem jönne minden irányból az információ és magyarázat, hogy kik vagyunk, kik legyünk, és mire van igazán szükségünk. Eláraszt minket az információ, a tények és vélemények minden irányból özönlenek, de az információ önmagában kevés. Teljesen el vagyunk veszve, ha nem tudjuk megállapítani kik vagyunk.

A belső vizsgálódás és az emberi kapcsolatok ebben sok segítséget jelentenek: ha csak információnk van, de ez nincs valós kapcsolatokhoz kötve, elvesznek az irányt adó támpontok. Az éberség meditációban (MN 10) tudatossá válnak gondolataink és érzéseink, de azt is megismerjük, ezek mennyire képlékenyek. Félünk elveszíteni amit szeretünk, de az állandó változást nem tudjuk irányítani, és így éppen a ragaszkodásunk hozza létre a korlátokat, amikbe beleütközünk, és haragot, bánatot, feszültséget okoz nekünk.

Ha nem akarnák valamit, nem tennénk érte semmit, de meg kell különböztessük magunkban a jóra való törekvést (páli szóval chanda), és az ‘enyémhez’ való ragaszkodást (taṇhā): ez utóbbi a szenvedés oka. Erőfeszítéseinket így bölcsen tudjuk irányítani. A kígyót helyesen megközelítve egy bottal le kell szorítani, és a nyakánál megfogni: úgy nem tekeredik a karunkra és nem harap vissza. Ahogy az MN 22 szuttában a Buddha is kifejti, nem önpusztító, nihilista nézetet tanít, hanem ‘ezelőtt is, most is, csak a szenvedést és a szenvedés megszüntetését’ hirdeti.

Dhamma találkozót tervezünk Sopronban és Győrben 2021. július 10-11-én, a helyi buddhista csoportok szervezésében.

További részletek: a-buddha-ujja.hu/dhamma-talalkozo

Soproni csoport: Facebook, email: theravada.sopron@gmail.com

Győri csoport: Facebook, email: theravada.gyor@gmail.com

A gondolatok kordában tartása (MN 20) szuttában, ami már felolvasásban is hallgatható, a Buddha öt módszert tanít.

A kártékony, de könnyen befolyásolható gondolatoktól indul, melyeket szándékunk szerint helyettesíthetünk olyanokkal, amik igaz és jótékony célok felé irányítanak minket.

A kártékony, és legnehezebben befolyásolható gondolatokig érkezik el, melyek esetében ne felejtsük el, hogy a türelmes kitartás erénye mindig kéznél van. A gondolatoknak kezdete volt, és vége is kell legyen. Fordíthatjuk erre a figyelmünket, ‘Észre tudom venni, mikor van ennek a gondolatnak vége?’

A háttérben a gondolatok minőségének éber vizsgálata húzódik. Ha gépiesen, éberség nélkül reagálunk, az olyan, mintha csukott szemmel lépkednénk előre. Eljutunk valahova, de közben sokszor fel fogunk bukni. A helyes gondolatok gyakorlása (és nyitott szemmel lépkedni) jelentős különbséget tesz.

Mire vagyunk képesek gondolni? A szavak formát adnak a gondolatainknak, a szavak nyomán gondolkodva felismerhetünk egy nézetet, ahogy addig sosem tapasztaltuk a világot. A Buddha tanításait olvasva, hallgatva megismerjük a szavak, kategóriák egy kapcsolódó hálózatát, ami irányítja a gondolatainkat egy olyan nézet felé, amiben megszűnik a szenvedés.

Az ‘én’ kategóriáját a nyugati kultúrában olyan nézettel azonosítjuk, ami a sajátos, egyéni tulajdonságok gyűjteményét emeli ki. Így gondolkodva, így tapasztaljuk magunkat. Egy identitás hasznos dolog, a napi döntéshozásban sok energiát megspórol, hogy nem kell minden kicsi dolgot a kezdettől fogva kiértékelnünk. Marad energiánk kiértékelni azt, ami fontos, és még ismeretlen.

Az egyéni jellemzőkre összpontosítva hajlamosak vagyunk ragaszkodni ahhoz, amit szeretünk: ahogy magunkra szeretünk gondolni, a képességeink, amikre sokat építünk. Ennek az ‘én’-nek azonban kezdete és vége van, és a tapasztalatok, amikre önmagunkként vigyázunk, az idő múlásával kisiklanak a kezünkből, hogyan is számíthattunk másra?

A Dhamma szavait követve megismerjük az én ‘éntelen’ jellegét: a tapasztalatunkat, mint egy természetes folyamatot, ami állandó változáson megy keresztül. ‘Éntelen’, de élettel teli az éber ‘én’, ami képes vizsgálni a világ természetét, megismerni a helyes gondolatokat, amik nyugalomhoz vezetnek. A nyugalmat követően az elme nem áll meg a munkában, viszont erőfeszítésünk haladhat a természet folyásával egy irányban, szenvedés nélküli gondolatokkal.

Új felolvasásban hallgatható a Megtisztulás (MN 8) szutta.

Rengeteg véleményt hallunk arról, hogyan áll a világ és mit kellene tennünk. Miként tudunk ezek között eligazodni?

Az vezet talán nyugalomhoz és a zavar megszüntetéséhez, ha mindent kielemezve végig gondolunk? Vagy talán minden gondolatot megállítva, mély koncentrációban fog megtisztulni az elme?

A szövegben a tiszt. Mahácsunda azért keresi fel a Buddhát, hogy arról érdeklődjön, milyen meditációval érhető el az ilyen bölcsesség.

A Buddha először röviden válaszol, hogy azokat nem kavarják fel a különféle világi vélemények, akik belátják, hogy ezek a gondolatok és nézetek éntelenek: ‘Ez nem az enyém. Ez nem én vagyok. Ez nem az én én-em.’

Más szóval nem onnan ered a ragaszkodásunk egy véleményhez, mert az mennyire igaz, jól érvelt vagy zseniálisan elegáns, hanem mert magunkat látjuk bennük. Nagyon is jól tudunk kötődni akár valótlan nézetekhez is, mert örömünket leljük abban, hogy az a miénk. Amint belátjuk, hogy a gondolatok és tapasztalatok saját természetüket követve jelennek meg és szűnnek meg, nem ragadjuk meg őket sajátunkként és nem okoznak szenvedést.

A megtisztulás módját gyakran mély meditációs élményekhez kapcsoljuk, melyek nyugodt örömmel és boldogsággal töltenek el minket, és végre szabadulunk egy kicsit a feszültség alól.

A Buddha kétség kívül ismételten szorgalmazta az ilyen meditációt, de ebben a szuttában mégis arra figyelmeztet, hogy az ilyen élmények után az ember könnyen túlértékeli magát, és azt hiszi, elérte a célt és megértette a tanítást.

Ehelyett a Buddha visszatér az alapvető erény gyakorlásához, ne becsüljük alá a mindennapi egyszerű helyes viselkedést, és a nehéz erőfeszítést, ami ehhez szükséges. A meditáció támogatja a megtisztulást, de ezt a gyakorlati alkalmazás teljesíti ki. Így a gyakorlásunk nem marad élettelen, és nem csak minket szolgál, hanem beépül életünk egészébe, mindennapi kapcsolatainkba.

Az életet mint egészet kell vizsgáljuk, és ha másoknak is segíteni akarunk, előbb magunknak kell a mocsárból kijutni.

A buddhista gyakorlás alapját az adja, hogy kétség, nehézség és feszültség esetén a Buddha, Dhamma és Szangha értékeiben veszünk menedéket. A Buddha a felébredett elme, ami megérti az igazságot (a Dhammát); a Szangha az emberek közössége, akik az igazságot az erényes élettel valósítják meg.

Új szutta felolvasások között hallgatható:

A kincsek (AN 7.6), melyek gazdaggá teszik a bölcs ember életét.

Amit a világ nem ért (AN 8.6), a nyolc dolog ami miatt a világ körbe-körbe forog mint egy kerék, megnyugvást és megérkezést sosem találva bennük.

Félelem és rettegés (MN 4), melyben a Buddha a félelem túllépését a tiszta lelkiismeret munkájával köti össze.

Három Érzés (Iti 3.4), a gyakorláshoz nem kell bonyolult elméletekkel küszködnünk: a három fajta érzés három helyes megértésével ‘a bölcs elhagyja láncait’.

Vaccshagotta - Példázat a tűzről (MN 72), melyben a rossz kérdést félre kell tenni, a spekuláció helyett a közvetlenül tapasztalt dolgok megjelenése és megszűnése a vizsgálat helyes tárgya.

Hogyan olvassam a szuttákat?, John Bullitt tapasztalta és tanácsai a szutták gazdag világának felfedezéséhez.

Milyen az ember természete a felszín alatt? Mit fed fel önmagunkról a teljes megértés?

Feltöltöttük Angulimála történetét megőrző szutta felolvasását, a szerkesztést a buddhafm.hu végezte.

Angulimála családja a papok rendjét képviselő bráhmana kaszthoz tartozott, születésekor kapott személyes neve Ahiṃsaka, jelentése ‘ártalmatlan’. Már fiatalkorában látszottak kiemelkedő képességei, a papi tanulmányaiban az osztálya legsikeresebb diákja volt. Az ottani tanítójával azonban megromlott a kapcsolata, aki végül rosszakarattal azt követelte tőle, hogy addig nem teljesítheti a tanulmányait, amíg ezer ember levágott kisujját el nem hozza neki.

Ahiṃsaka ennek folyamán rabló-gyilkossá vált, és az emberek levágott ujjait nyakláncként viselte sorba fűzbe. Ekkor adták neki a helyiek az Angulimála csúfnevet, jelentése ‘ujj-füzéres’.

Mielőtt az utolsó áldozatát megtámadhatná, a Buddha besétál az erdőbe ahol Angulimála tanyázik. Különös tettekkel és szavakkal úgy meghökkenti, hogy Angulimála magyarázó tanítást kér a Buddhától, aki így felel:

Angulimála, én megálltam,
egyszer s mindörökre.
Tartózkodom az erőszaktól, az élet kioltásától,
de te nem tartózkodsz az élet kioltásától.
Ez az amiért én megálltam és te nem.

Önvizsgálatot és önmegfékezést tanít neki, aminek boldogsághoz vezető eredményét a Buddha saját példája mutatja be. ‘Mit tettem? Miben hittem, ami erre vezetett?’ Látunk magunk előtt egy célt, hiszünk valamiben, és ez a hit okozó tényezőként képez bennünk gondolatokat, érzéseket, amik abba az irányba visznek.

A tudat alatti hitünk, szemléletünk és érzékeink világához úgy nyerhetünk hozzáférést, ha a jelenben látható tetteinket és választásainkat figyeljük. A gondolatainkra hiába összpontosítunk, ha még sosem formáltunk gondolatot arra, amit szokásokon keresztül ismételve vettünk át, és kérdés nélkül azonosulunk vele. Előbb azt kérdezhetjük magunktól, ‘Miért teszem amit teszek? Honnan ered ez, és hová vezet?’ A figyelemmel így megvilágítjuk a belső világunkat, és amit helytelennek ítélünk, el tudjuk hagyni, amit helyesnek ítélünk, saját választásunk szerint tudunk követni.

Az elme, ha azt önvizsgálat nélkül engedjük a káros kényszerek fék nélküli követésére, saját ellenségévé válik. A világról egyre ködösebb és torzultabb képet alkot, a valódi boldogsághoz vezető utat nem látja.

Ez a képzés is sok belső munkát és erőfeszítést igényel, de alapja az öröm, megértés és szabad választás, nem a kényszeres cselekvés. Amikor tudod magadról, hogy tiszta a lelkiismereted, tudsz bízni a saját gondolataidban és érzéseidben. Ha körülnézel és amid most van, ha nem is sok, de a mai napra éppen elég, az elme nyugodt és könnyed.

Az érzékek visszafogása közvetlen kapcsolatban áll a tudatlanság megszűnésével. Az elme természetes állapota a jóság és boldogság: magából eredő fényét és önmagunk mély megismerését azok a kényszerek takarják el, melyeket a vizsgálódás hiányában eddig követtünk.

Angulimála gondolatai saját átváltozásáról:

Ki restségbe merült régen, de restségét lerázta már,
a földre fényt áraszt, mint a Hold, ha kibúvik felhők mögül.

Valpola Ráhula A Buddha Tanítása c. könyve 2014 óta magyar fordításban is olvasható a Tan Kapuja jóvoltából.

A BuddhaFM.hu szerkesztőinek munkája nyomán a teljes könyv hangoskönyvkényt is hallgatható.

Jelenleg a könyvben található szutta szövegeket vettük át a felolvasásokkal együtt, így követhető a kezdeti tanítások közül a Buddha harmadik beszéde, amiben az égő tűz képét használja az érzéki tapasztalat jellemzésére, vagy a végső ellobbanást, a halála körülményeit elbeszélő szutta, ami a Beérkezett utolsó szavait őrzi.

A szutták szövegei mellé elkezdtünk felolvasásokat is csatolni, négy szöveget már így is hallgathattok:

• A szeretetről szóló tanítóbeszéd (Snp 1.8)
• A kelme hasonlatáról szóló tanítóbeszéd (MN 7)
• Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd (MN 10)
• A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd (SN 56.11)

Az új felolvasások Podcast oldalakon is követhetőek: RedCircle / Spotify / Google Podcasts / RSS Feed.

A felolvasások elkészítésében a Buddha FM rádió szerkesztői fektettek sok munkát, ahol további hanganyagok is találhatóak.

Időközben András is elkészült egy hosszú felvétellel, emlékezetből szavalja az MN 10, Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd szuttát.

Örömmel tesszük nyilvánossá a Buddha Ujja honlap új változatát!

A korábbi magyar fordítások mellett most már tartalmaz páli és angol nyelvű szövegeket, illetve páli szótárt is találhattok.¹

Az új oldalak mobilon és tableten is könnyebben olvashatóak. Vannak még hibák az új rendszerben, de remélhetőleg minden működik.

2008 januárjában kezdtük gondozni ezt az online könyvtárat, a tartalom központi részét a Buddha hagyományőrző, hígítás nélküli tanításai adják.

A belső vizsgálódás és mélyebb megértés nehéz feladat, belegabalyodunk a sok véleménybe mint a tüskés bozótba, elveszítjük a helyes irányt, és a kétség megállítja minden erőfeszítésünket.

A bölcs tanítások olyan utat nyitnak, amit magunk aligha találtunk volna meg, de amint az útra lépünk, érezzük, ez a helyes irány. Azt a megértést tapasztaljuk, amit a tanítást gyakorlók sok generációja mindig újra, önmagának felfedezett.

A gyakorlásunk részévé válik a világban való mindennapi életünk, az örömet és nyugalmat nem kívülről várjuk, mert ezek belső forrásból fakadnak. A nehézségek az út részévé válnak – a túllépésükhöz magunkban találjuk meg a megértést, amire a tanítás vezetett minket rá.

A szutták valóban régiek, a könyvtárak és antikvár könyvesboltok polcai ehhez képest friss újdonságokat sorakoztatnak. Viszont akárcsak a könyvesboltban, a legjobb könyveket az előző generáció gondozta, hogy most újra nyomtatva mi levehessük a polcról.

A buddhista szövegek legjobb bestsellerei 2600 évesek. Mi is így kaptuk, így szeretnénk őket elérhetővé tenni a jelenben, és tovább adni a felfedezést a jövőnek.

Porosz Tibor fordításában olvasható a Khuddakapāṭha - Rövid Szövegek Gyűjteménye!

Remek Előszóval, ami belátást enged a páli szövegek megőrzésének történetébe.

Tanácsok Ácsán Kalyánó-tól a helyes testtartáshoz az ülő meditációban:

Letöltés: PDF

Három szuttával bővült a gyűjtemény:

• AN 4.111 Kesi Sutta – A Készinek mondott tanítóbeszéd
• SN 1.71 Chetvā Sutta – Megölve
• SN 42.6 Asibandhakaputta Sutta – A tettek és rituálék hatása

Feltöltöttünk három új letölthető Dhamma könyvet:

• Ácsán Szumédhó: Így Van Ez - A valóság természete (PDF)
• Ácsán Szumédhó: Csittavivéka - A csöndes tudat tanítása (PDF)
• Fórizs László: Dhammapada - Az erény útja (PDF)

Illetve két korábbi könyv PDF változatát:

• Ácsán Szucsittó: Buddhista Meditáció - Az Alapok (PDF)
• Ácsán Munindó: Dhammapada Vizsgálódások, Első Kötet (PDF)

Kellemes olvasást és mély felismeréseket kívánunk!

A páli fordítócsoport jóvoltából új fordításban olvasható a MN 140-es szutta, Az elemek elemzése címmel. A történetben megismerhetjük Pukkuszátit, akiről ezt gondolta a Magasztos: „Derűt sugároz ennek a derék embernek a viselkedése. Kérdezgetem egy kicsit.“

A páli fordítócsoport jóvoltából új fordításban olvasható az akrobaták hasonlatát bemutató SN 47.19-es szutta, Szédakában címmel.

A páli fordítócsoport jóvoltából új fordításban olvasható a MN 93-as szutta, Asszalájana - A bráhminok kiváltságai címmel.

A páli fordítócsoport jóvoltából új fordításban olvasható a MN 35-ös szutta, Szaccsaka - Vita az éntelenségről címmel.

A páli fordító csoport munkájának köszönhetően új fordításban olvasható a szeretett személyek elvesztéséről szóló MN 87 Ha valaki kedves nekünk szutta.

A páli fordító csoport munkájának köszönhetően új fordításban olvasható a haragról és béketűrésről szóló MN 21 A fűrész-hasonlat szutta.

Új fordításban olvasható a DN 16: A Teljes Ellobbanás szutta a Buddha életének végső szakaszáról a páli fordító csoport munkájának köszönhetően.

Bhikkhu Bódhi cikke a Nibbánáról most már ebook formátumban is letölthető.

Frissítettem az ‘A Szutták’ ebook fájlokat a 2012 július óta hozzáadott tartalommal:

• Szutta.Digha-31-si
• Szutta.Samyutta-10-8-fr-si
• Szutta.Samyutta-17-8-kea
• Szutta.Samyutta-22-59-cs1
• Szutta.Samyutta-35-28-cs1
• Szutta.Anguttara-5-49-si
• Article.Nem-biztos-Ajahn-Chah
• Article.Nibbana-bodhi

Az .epub és .mobi fájlok az Ebook.Ebook oldalról letölthetők.

Boldog új évet!

Újonnan felkerült A Buddha Ujjára Bhikkhu Bódhi több részes cikke a megszabadulásról Nibbána címmel, a világiaknak szóló legfontosabb (és leghosszabb) tanítás: DN 31 Beszéd Szigálának – A világiak fegyelmi szabályzata és két rövidebb szutta: SN 17.8 A sakál és SN 10.8 Szudattának (Anáthapindika).

Felkerült az oldalra Ácsán Cshá egyik leghíresebb tanítóbeszéde: „Nem biztos!“ – Az Érdemesek értékrendje és két nagyon fontos szutta új fordításban: a Szutta.Samyutta-35-28-cs1 és a Szutta.Samyutta-22-59-cs1. A théraváda hagyomány úgy tartja, hogy ezeket a tanításokat adta a Buddha közvetlenül az első beszéde, a Szutta.Samyutta-56-11-cs1 után.

Teljes újraírásra került a wiki, új szutta- és Dhamma beszéd-fordításokkal

bővítettük a tartalmat, valamint ezzel befejeztük a költözést az

a-buddha-ujja.wikidot.com címről, ami most

már ide fog mindenkit átirányítani.

A Buddha Ujja története 2008.01.25-én kezdődött, kezdetben a

Wikidot-on szerkesztettük a szuttákat. Ezzel sokáig

nagyon meg voltunk elégedve, de úgy 200 szutta fölött már kezdett zavarni

minket, hogy a tartalomjegyzéket folyton kézzel kelljen igazgatni… Ilyenkor

kell saját wikit építeni. 2010.04.28-án elkezdtünk

egyféle wikit bővíteni, amit aztán végül feladtunk és

2011.09.07-én újrakezdtük egy másféle wikivel.

A jelen honlap ennek a munkának az eredménye.

Az olvasók számára reméljük, hogy jobb élményt nyújt, és azonnal elolvasnak

ezt vagy azt az új

szövegekből, vagy valamit újra a

korábbiak közül. A fordítók számára reméljük, hogy

ösztönzően hat, és lefordítanak egy-két szuttát vagy beszédet. A

szerkesztőknek pedig remélhetőleg kevesebb fejfájást fog okozni a szövegeket

feltenni a honlapra.

A végeredmény pedig mindenki számára legyen a Buddha tanításának mélyebb

elsajátítása, hogy a sok buzdítás és útmutatás ne

legyen hiábavaló.

A Buddha így válaszolt egy matematika tanárnak, aki arról kérdezte, kik érnek el eredményt, és kik nem:

-> „ … némelyik tanítványom buzdításom és útbaigazításom hatására eléri a célt, némelyik azonban nem éri el. És én mit tegyek ebben a dologban? Hiszen a Beérkezett csak az utat tudja megmutatni.“ [-MN 107-]

Felkerült a Buddha Ujjára John T. Bullitt Article.Theravada-buddhizmus c. összefoglalója, egy szutta a kammáról: SN 35.145 Tett, egy a nibbánáról: SN 38.1 Nibbána és egy ezzel csaknem teljesen megegyező az arahattá (‘érdemessé’) válásról: SN 38.2 Az arahatság.

Elkészült a GYIK - Gyakran ismételt kérdések oldal, ahol a buddhizmussal kapcsolatos alapvető kérdésekre ad praktikus válaszokat John T. Bullit.

Két szutta arról, hogy mi az a Dhamma(-Vinaja), amit a Buddha tanított: AN 8.53 Gótamínak és AN 7.79 Upálinak, egy pedig arról, mi az, ami Felülmúlhatatlan bizonyosság (Iti 90/Iti 3.41).

AN 3.78 Fogadalom és gyakorlat - Szutta arról, hogy milyen gyakorlás hoz gyümölcsöt.

AN 3.134 Beszélgetés a Tan bizonyosságáról - Szutta a 3 jellegről (állandótlan, szenvedésteli, én-telen).

AN 4.147 Kotthitához - Szutta arról, hogy van-e valami a 6 érzékelési területen ‘túl’.

AN 4.159 Az apáca - Ánanda tanítást ad egy beteg apácának a testről.

SN 22.61 Lángolás - A Tűzbeszéd rövid változata.