Blog

Új fordítások, 2022 December →

Dec 20, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Szótlan Vizsgálat: Hangoskönyv →

Dec 3, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Dhamma beszéd videó felvétel (2022 jún. 12, Sopron) →

Jul 5, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Könyv: Szótlan Vizsgálat →

May 31, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Dhamma Találkozó Sopronban és Győrben, 2022. június 18-19 →

May 11, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Új fordítások és felolvasások, 2022 Április →

Apr 22, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Új fordítások és felolvasások a honlapon:

Szutta fordítások, Fenyvesi Róbert

Szutta felolvasások, Nagy Gergely Miklós

Ácsán Dzsajaszáró írásai, Fenyvesi Róbert

Új fordítások és felolvasások, 2022 Január →

Jan 28, 2022 · Bhikkhu Gambhīro

Jegyzet: az átváltozás lehetősége →

Nov 28, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Jegyzet: az életelvek irányítása →

Oct 3, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Vándorút →

Sep 13, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Buddhista szerzetes vándorúton

Mit gondolnál, ha egyik reggel, a megszokott pékségbe menet egy csuhás szerzetest látnál a bejárat mellett? Ott áll a bejárattól pár lépésre, nem akar bemenni, nem szólít meg senkit, nem osztogat szórólapot. Tart a kezében egy kerek edényt. Szüksége lehet valamire?

A szerzetesek hagyományos gyakorlatai közé tartozik a gyalogos vándorút, thai szóval tudong. Ilyenkor magunk mögött hagyjuk a kolostort, és a vidéki utakon gyalogosan barangolunk. Egy rövidebb út lehet néhány napos, egy hosszabb akár több hónapos is, miközben minden reggel betérünk a legközelebbi városba vagy faluba, és alamizsnakörútra alkalmas helyet keresünk.

Alamizsna tál és csuha

Rendszerint megállunk a piacnál, egy pékségnél vagy egy szupermarket bejárata mellett, és reméljük, hogy ebben a városban is akadnak kedves emberek, akik támogatnak minket egy kis étellel. Rá is vagyunk utalva a jó szándékra. A théraváda hagyományban a szabályok szerint nem használhatunk pénzt, csak ételt fogadhatunk el, és ezt sem tárolhatjuk egyik napról a másikra. Minden nap új nap.

Ez a helyzet szándékosan kihozza körülményeink bizonytalanságát. Ügyelnünk kell, hogy az érzelmi egyensúlyunk ne függjön attól, hogy irányítani, biztosítani akarjuk a körülöttünk lévő világot, amire legjobb esetben is kevés esélyünk van. Életünket leegyszerűsíteni a lényegesre, feladni a szükségtelent egy felszabadító érzés.

Egyes nehézségekre előre számítunk és készülhetünk rájuk, mint az útvonal, hőség, fáradság. De legtöbbet mégis azokból a nehézségekből tanulunk, amire nem számítottunk, mert elménk olyan gubancait mutatják meg, amit korábban nem vettünk észre. Ilyenek a személyes véleményekből, vagy bizonytalanságból és kétségből eredő konfliktusok. Garantáltan bele fogunk sétálni valamibe, és sokat segít, ha emlékezünk arra, hogy képesek legyünk magunkat több nézőpontból is látni. Egy kis humorral talán rájövünk, hogy nem is szakadt még ránk az ég.

Buddhista szerzetes vándorúton

Idén augusztus végén egyik szerzetes társammal voltunk egy ilyen úton. Portugáliában, a Szumedháráma kolostorban élünk. Ez alkalommal az ország déli részén vándoroltunk. A gyönyörű tájak és ragyogó napsütés mellett elég megerőltető volt a hőség. Egyik szirtről le, a másikra felkapaszkodni, és az ember gyorsan kétségbe vonja miért is indult ilyen hosszú útra.

A délelőttöt az alamizsnakörút határozza meg. Nincs sokra szükségünk, csak ami elég az aznapi gyakorláshoz. Az emberek általában látják, hogy úton vagyunk, és olyan dolgokat kapunk, amit készen tudunk fogyasztani: kenyeret, gyümölcsöt, sajtot, stb. Áldást kántálunk (páli szóval anumodanā), a hála és öröm kifejezésére, hogy vannak emberek, akik értékelik a buddhista hagyományt és szívesen támogatják a szerzeteseket.

Naponta átlag 5-6 órát gyalogolunk, így 15-20 km-t meg tudunk tenni, ami nem olyan kimerítő tempó, de eleget is haladunk. Ha tudunk, egy erdős részen állunk meg, ami nem esik messze a következő várostól, ahol másnap reggel reméljük, hogy alamizsnakörútra tudunk menni. Az estét meditációval és magányos gyakorlással töltjük. Szoktam magammal vinni egy kompakt vízfesték készletet, ha van még idő naplemente előtt, festek az aznapi eseményekről. Reggel az első fénnyel felkelünk, bepakoljuk a sátrakat és indulunk.

Ha megvan a helyes irány, akkor nincs más dolgunk, mint türelemmel megtenni a következő lépést. Nem az erényes gyakorlás teremti az akadályokat, hanem az elme zavarossága, amit korábban nem vettünk észre, de az erőfeszítés nyomán felfedi magát. Feladatunk továbbra is ennek a zavarnak a megtisztítása. A tanítás irányt mutat, a visszafogottság megőrzi az elme energiáit, és örömünk telik a kevésben is, mert a sok dologtól úgyis csak a zsákunk volt nehéz.

Fára akasztott csuha

Jegyzet: mint madarak az itatónál →

Sep 6, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

page1

page2

Dhamma beszéd videó felvétel →

Aug 2, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Helyesen megközelíteni a kígyót →

Jul 27, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Mit mondunk, kik vagyunk, amikor új ismerősnek mutatjuk be magunkat? A nevünket ismételjük el, milyen munkát végzünk, esetleg kivel állunk közeli kapcsolatban. A másik ember erre rábólint, mintha ezzel minden tisztázva lenne.

Minden részletről, ami magamról eszembe jut, megkérdezhetem: ‘Ez vagyok én?’ Vagy úgy jellemzem magam, ‘én olyan ember vagyok, aki …’ – Meddig igaz ez a mondat? Egy lépés távolságból vizsgálhatjuk ezt a gondolatot, amint megjelenik és megszűnik, és a gondolat megszűnésével mi magunk csak nem tűntünk el.

A kígyóról, tutajról és az áradatról (MN 22) szóló tanításban Arittha szerzetes nem veszi észre mennyire eluralkodtak rajta a vággyal teli gondolatok, felületes érvekkel félre értelmezi a Buddha tanítását, és ezzel üres a gyakorlása, nem tapasztalja meg a megszabadult elme örömét. Mondhatjuk, hogy a kígyót a farkánál fogta meg, az pedig visszafordult és megharapta.

(A szuttához András rögzített egy bevezetőt, illetve egy teljes szavalást.)

Belső vizsgálódás és gyakorlás nélkül az elme megragad valamilyen felületes dolgot, ami felé a vágy, harag és zavar irányítja, és arról meggyőződéssel hiszi, hogy ‘ez én vagyok, én ilyen vagyok, ez az enyém’.

Nem mintha nem jönne minden irányból az információ és magyarázat, hogy kik vagyunk, kik legyünk, és mire van igazán szükségünk. Eláraszt minket az információ, a tények és vélemények minden irányból özönlenek, de az információ önmagában kevés. Teljesen el vagyunk veszve, ha nem tudjuk megállapítani kik vagyunk.

A belső vizsgálódás és az emberi kapcsolatok ebben sok segítséget jelentenek: ha csak információnk van, de ez nincs valós kapcsolatokhoz kötve, elvesznek az irányt adó támpontok. Az éberség meditációban (MN 10) tudatossá válnak gondolataink és érzéseink, de azt is megismerjük, ezek mennyire képlékenyek. Félünk elveszíteni amit szeretünk, de az állandó változást nem tudjuk irányítani, és így éppen a ragaszkodásunk hozza létre a korlátokat, amikbe beleütközünk, és haragot, bánatot, feszültséget okoz nekünk.

Ha nem akarnák valamit, nem tennénk érte semmit, de meg kell különböztessük magunkban a jóra való törekvést (páli szóval chanda), és az ‘enyémhez’ való ragaszkodást (taṇhā): ez utóbbi a szenvedés oka. Erőfeszítéseinket így bölcsen tudjuk irányítani. A kígyót helyesen megközelítve egy bottal le kell szorítani, és a nyakánál megfogni: úgy nem tekeredik a karunkra és nem harap vissza. Ahogy az MN 22 szuttában a Buddha is kifejti, nem önpusztító, nihilista nézetet tanít, hanem ‘ezelőtt is, most is, csak a szenvedést és a szenvedés megszüntetését’ hirdeti.

Dhamma Találkozó Sopronban és Győrben, 2021. július 10-11 →

Jun 15, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Mire vagyunk képesek gondolni? →

Jun 11, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

A gondolatok kordában tartása (MN 20) szuttában, ami már felolvasásban is hallgatható, a Buddha öt módszert tanít.

A kártékony, de könnyen befolyásolható gondolatoktól indul, melyeket szándékunk szerint helyettesíthetünk olyanokkal, amik igaz és jótékony célok felé irányítanak minket.

A kártékony, és legnehezebben befolyásolható gondolatokig érkezik el, melyek esetében ne felejtsük el, hogy a türelmes kitartás erénye mindig kéznél van. A gondolatoknak kezdete volt, és vége is kell legyen. Fordíthatjuk erre a figyelmünket, ‘Észre tudom venni, mikor van ennek a gondolatnak vége?’

A háttérben a gondolatok minőségének éber vizsgálata húzódik. Ha gépiesen, éberség nélkül reagálunk, az olyan, mintha csukott szemmel lépkednénk előre. Eljutunk valahova, de közben sokszor fel fogunk bukni. A helyes gondolatok gyakorlása (és nyitott szemmel lépkedni) jelentős különbséget tesz.

Mire vagyunk képesek gondolni? A szavak formát adnak a gondolatainknak, a szavak nyomán gondolkodva felismerhetünk egy nézetet, ahogy addig sosem tapasztaltuk a világot. A Buddha tanításait olvasva, hallgatva megismerjük a szavak, kategóriák egy kapcsolódó hálózatát, ami irányítja a gondolatainkat egy olyan nézet felé, amiben megszűnik a szenvedés.

Az ‘én’ kategóriáját a nyugati kultúrában olyan nézettel azonosítjuk, ami a sajátos, egyéni tulajdonságok gyűjteményét emeli ki. Így gondolkodva, így tapasztaljuk magunkat. Egy identitás hasznos dolog, a napi döntéshozásban sok energiát megspórol, hogy nem kell minden kicsi dolgot a kezdettől fogva kiértékelnünk. Marad energiánk kiértékelni azt, ami fontos, és még ismeretlen.

Az egyéni jellemzőkre összpontosítva hajlamosak vagyunk ragaszkodni ahhoz, amit szeretünk: ahogy magunkra szeretünk gondolni, a képességeink, amikre sokat építünk. Ennek az ‘én’-nek azonban kezdete és vége van, és a tapasztalatok, amikre önmagunkként vigyázunk, az idő múlásával kisiklanak a kezünkből, hogyan is számíthattunk másra?

A Dhamma szavait követve megismerjük az én ‘éntelen’ jellegét: a tapasztalatunkat, mint egy természetes folyamatot, ami állandó változáson megy keresztül. ‘Éntelen’, de élettel teli az éber ‘én’, ami képes vizsgálni a világ természetét, megismerni a helyes gondolatokat, amik nyugalomhoz vezetnek. A nyugalmat követően az elme nem áll meg a munkában, viszont erőfeszítésünk haladhat a természet folyásával egy irányban, szenvedés nélküli gondolatokkal.

A megtisztulás gyakorlása →

Mar 25, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Új felolvasásban hallgatható a Megtisztulás (MN 8) szutta.

Rengeteg véleményt hallunk arról, hogyan áll a világ és mit kellene tennünk. Miként tudunk ezek között eligazodni?

Az vezet talán nyugalomhoz és a zavar megszüntetéséhez, ha mindent kielemezve végig gondolunk? Vagy talán minden gondolatot megállítva, mély koncentrációban fog megtisztulni az elme?

A szövegben a tiszt. Mahácsunda azért keresi fel a Buddhát, hogy arról érdeklődjön, milyen meditációval érhető el az ilyen bölcsesség.

A Buddha először röviden válaszol, hogy azokat nem kavarják fel a különféle világi vélemények, akik belátják, hogy ezek a gondolatok és nézetek éntelenek: ‘Ez nem az enyém. Ez nem én vagyok. Ez nem az én én-em.’

Más szóval nem onnan ered a ragaszkodásunk egy véleményhez, mert az mennyire igaz, jól érvelt vagy zseniálisan elegáns, hanem mert magunkat látjuk bennük. Nagyon is jól tudunk kötődni akár valótlan nézetekhez is, mert örömünket leljük abban, hogy az a miénk. Amint belátjuk, hogy a gondolatok és tapasztalatok saját természetüket követve jelennek meg és szűnnek meg, nem ragadjuk meg őket sajátunkként és nem okoznak szenvedést.

A megtisztulás módját gyakran mély meditációs élményekhez kapcsoljuk, melyek nyugodt örömmel és boldogsággal töltenek el minket, és végre szabadulunk egy kicsit a feszültség alól.

A Buddha kétség kívül ismételten szorgalmazta az ilyen meditációt, de ebben a szuttában mégis arra figyelmeztet, hogy az ilyen élmények után az ember könnyen túlértékeli magát, és azt hiszi, elérte a célt és megértette a tanítást.

Ehelyett a Buddha visszatér az alapvető erény gyakorlásához, ne becsüljük alá a mindennapi egyszerű helyes viselkedést, és a nehéz erőfeszítést, ami ehhez szükséges. A meditáció támogatja a megtisztulást, de ezt a gyakorlati alkalmazás teljesíti ki. Így a gyakorlásunk nem marad élettelen, és nem csak minket szolgál, hanem beépül életünk egészébe, mindennapi kapcsolatainkba.

Az életet mint egészet kell vizsgáljuk, és ha másoknak is segíteni akarunk, előbb magunknak kell a mocsárból kijutni.

A buddhista gyakorlás alapját az adja, hogy kétség, nehézség és feszültség esetén a Buddha, Dhamma és Szangha értékeiben veszünk menedéket. A Buddha a felébredett elme, ami megérti az igazságot (a Dhammát); a Szangha az emberek közössége, akik az igazságot az erényes élettel valósítják meg.

Régi tanítások új kincsei →

Mar 14, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Új szutta felolvasások között hallgatható:

A kincsek (AN 7.6), melyek gazdaggá teszik a bölcs ember életét.

Amit a világ nem ért (AN 8.6), a nyolc dolog ami miatt a világ körbe-körbe forog mint egy kerék, megnyugvást és megérkezést sosem találva bennük.

Félelem és rettegés (MN 4), melyben a Buddha a félelem túllépését a tiszta lelkiismeret munkájával köti össze.

Három Érzés (Iti 3.4), a gyakorláshoz nem kell bonyolult elméletekkel küszködnünk: a három fajta érzés három helyes megértésével ‘a bölcs elhagyja láncait’.

Vaccshagotta - Példázat a tűzről (MN 72), melyben a rossz kérdést félre kell tenni, a spekuláció helyett a közvetlenül tapasztalt dolgok megjelenése és megszűnése a vizsgálat helyes tárgya.

Hogyan olvassam a szuttákat?, John Bullitt tapasztalta és tanácsai a szutták gazdag világának felfedezéséhez.

Angulimála szutta: az ember alapvető természete a jóság →

Feb 26, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Milyen az ember természete a felszín alatt? Mit fed fel önmagunkról a teljes megértés?

Feltöltöttük Angulimála történetét megőrző szutta felolvasását, a szerkesztést a buddhafm.hu végezte.

Angulimála családja a papok rendjét képviselő bráhmana kaszthoz tartozott, születésekor kapott személyes neve Ahiṃsaka, jelentése ‘ártalmatlan’. Már fiatalkorában látszottak kiemelkedő képességei, a papi tanulmányaiban az osztálya legsikeresebb diákja volt. Az ottani tanítójával azonban megromlott a kapcsolata, aki végül rosszakarattal azt követelte tőle, hogy addig nem teljesítheti a tanulmányait, amíg ezer ember levágott kisujját el nem hozza neki.

Ahiṃsaka ennek folyamán rabló-gyilkossá vált, és az emberek levágott ujjait nyakláncként viselte sorba fűzbe. Ekkor adták neki a helyiek az Angulimála csúfnevet, jelentése ‘ujj-füzéres’.

Mielőtt az utolsó áldozatát megtámadhatná, a Buddha besétál az erdőbe ahol Angulimála tanyázik. Különös tettekkel és szavakkal úgy meghökkenti, hogy Angulimála magyarázó tanítást kér a Buddhától, aki így felel:

Angulimála, én megálltam,
egyszer s mindörökre.
Tartózkodom az erőszaktól, az élet kioltásától,
de te nem tartózkodsz az élet kioltásától.
Ez az amiért én megálltam és te nem.

Önvizsgálatot és önmegfékezést tanít neki, aminek boldogsághoz vezető eredményét a Buddha saját példája mutatja be. ‘Mit tettem? Miben hittem, ami erre vezetett?’ Látunk magunk előtt egy célt, hiszünk valamiben, és ez a hit okozó tényezőként képez bennünk gondolatokat, érzéseket, amik abba az irányba visznek.

A tudat alatti hitünk, szemléletünk és érzékeink világához úgy nyerhetünk hozzáférést, ha a jelenben látható tetteinket és választásainkat figyeljük. A gondolatainkra hiába összpontosítunk, ha még sosem formáltunk gondolatot arra, amit szokásokon keresztül ismételve vettünk át, és kérdés nélkül azonosulunk vele. Előbb azt kérdezhetjük magunktól, ‘Miért teszem amit teszek? Honnan ered ez, és hová vezet?’ A figyelemmel így megvilágítjuk a belső világunkat, és amit helytelennek ítélünk, el tudjuk hagyni, amit helyesnek ítélünk, saját választásunk szerint tudunk követni.

Az elme, ha azt önvizsgálat nélkül engedjük a káros kényszerek fék nélküli követésére, saját ellenségévé válik. A világról egyre ködösebb és torzultabb képet alkot, a valódi boldogsághoz vezető utat nem látja.

Ez a képzés is sok belső munkát és erőfeszítést igényel, de alapja az öröm, megértés és szabad választás, nem a kényszeres cselekvés. Amikor tudod magadról, hogy tiszta a lelkiismereted, tudsz bízni a saját gondolataidban és érzéseidben. Ha körülnézel és amid most van, ha nem is sok, de a mai napra éppen elég, az elme nyugodt és könnyed.

Az érzékek visszafogása közvetlen kapcsolatban áll a tudatlanság megszűnésével. Az elme természetes állapota a jóság és boldogság: magából eredő fényét és önmagunk mély megismerését azok a kényszerek takarják el, melyeket a vizsgálódás hiányában eddig követtünk.

Angulimála gondolatai saját átváltozásáról:

Ki restségbe merült régen, de restségét lerázta már,
a földre fényt áraszt, mint a Hold, ha kibúvik felhők mögül.

A tűztől az ellobbanásig →

Jan 17, 2021 · Bhikkhu Gambhīro

Valpola Ráhula A Buddha Tanítása c. könyve 2014 óta magyar fordításban is olvasható a Tan Kapuja jóvoltából.

A BuddhaFM.hu szerkesztőinek munkája nyomán a teljes könyv hangoskönyvkényt is hallgatható.

Jelenleg a könyvben található szutta szövegeket vettük át a felolvasásokkal együtt, így követhető a kezdeti tanítások közül a Buddha harmadik beszéde, amiben az égő tűz képét használja az érzéki tapasztalat jellemzésére, vagy a végső ellobbanást, a halála körülményeit elbeszélő szutta, ami a Beérkezett utolsó szavait őrzi.

Felolvasások Podcast →

Dec 26, 2020 · Bhikkhu Gambhīro

A szutták szövegei mellé elkezdtünk felolvasásokat is csatolni, négy szöveget már így is hallgathattok:

Az új felolvasások Podcast oldalakon is követhetőek: RedCircle / Spotify / Google Podcasts / RSS Feed.

A felolvasások elkészítésében a Buddha FM rádió szerkesztői fektettek sok munkát, ahol további hanganyagok is találhatóak.

Időközben András is elkészült egy hosszú felvétellel, emlékezetből szavalja az MN 10, Az éberség megalapozásáról szóló tanítóbeszéd szuttát.

Újra Megújuló Felfedezés →

Nov 29, 2020 · Bhikkhu Gambhīro

Örömmel tesszük nyilvánossá a Buddha Ujja honlap új változatát!

A korábbi magyar fordítások mellett most már tartalmaz páli és angol nyelvű szövegeket, illetve páli szótárt is találhattok.1

Az új oldalak mobilon és tableten is könnyebben olvashatóak. Vannak még hibák az új rendszerben, de remélhetőleg minden működik.

2008 januárjában kezdtük gondozni ezt az online könyvtárat, a tartalom központi részét a Buddha hagyományőrző, hígítás nélküli tanításai adják.

A belső vizsgálódás és mélyebb megértés nehéz feladat, belegabalyodunk a sok véleménybe mint a tüskés bozótba, elveszítjük a helyes irányt, és a kétség megállítja minden erőfeszítésünket.

A bölcs tanítások olyan utat nyitnak, amit magunk aligha találtunk volna meg, de amint az útra lépünk, érezzük, ez a helyes irány. Azt a megértést tapasztaljuk, amit a tanítást gyakorlók sok generációja mindig újra, önmagának felfedezett.

A gyakorlásunk részévé válik a világban való mindennapi életünk, az örömet és nyugalmat nem kívülről várjuk, mert ezek belső forrásból fakadnak. A nehézségek az út részévé válnak – a túllépésükhöz magunkban találjuk meg a megértést, amire a tanítás vezetett minket rá.

A szutták valóban régiek, a könyvtárak és antikvár könyvesboltok polcai ehhez képest friss újdonságokat sorakoztatnak. Viszont akárcsak a könyvesboltban, a legjobb könyveket az előző generáció gondozta, hogy most újra nyomtatva mi levehessük a polcról.

A buddhista szövegek legjobb bestsellerei 2600 évesek. Mi is így kaptuk, így szeretnénk őket elérhetővé tenni a jelenben, és tovább adni a felfedezést a jövőnek.


  1. Az új szövegek és szótár megvalósítását a SuttaCentral által publikált adatbázis tette lehetővé, hálásak vagyunk a nyílt források elérhetővé tételéért. 

Rövid Szövegek Gyűjteménye →

Jan 20, 2018 · Bhikkhu Gambhīro

Ebook: Az Ülés Művészete →

Aug 2, 2015 · Bhikkhu Gambhīro

Tanácsok Ácsán Kalyánó-tól a helyes testtartáshoz az ülő meditációban:

Letöltés: PDF

Három új szutta →

Jul 31, 2015 · Bhikkhu Gambhīro

Ebook: Új könyvek letöltésre →

Oct 19, 2014 · Bhikkhu Gambhīro

Új fordításban az elemekről szóló MN 140-es szutta →

Jul 3, 2014 · Máthé Veronika

Új fordításban az tudatosság-meditációról szóló Szédakában szutta →

Jan 27, 2014 · Máthé Veronika

Új fordításban az Asszalájana szutta →

Jan 8, 2014 · Máthé Veronika

Új fordításban a rövidebb Szaccsaka szutta →

Dec 7, 2013 · Máthé Veronika

Új fordításban a 'Ha valaki kedves nekünk' szutta →

Sep 12, 2013 · Máthé Veronika

Szutta: MN 21 A fűrész-hasonlat →

Aug 18, 2013 · Máthé Veronika

Szutta: DN 16 A Teljes Ellobbanás →

Jul 2, 2013 · Bhikkhu Gambhīro

Ebook: Nibbána →

Jan 19, 2013 · Bhikkhu Gambhīro

Ebook: A Szutták v1.1 →

Jan 1, 2013 · Bhikkhu Gambhīro

Cikk a Nibbánáról, a világiaknak szóló legfontosabb szutta és 2 rövid szutta →

Sep 9, 2012 · Máthé Veronika

Ácsán Cshá tanítása és 2 fontos szutta új fordításban →

Aug 13, 2012 · Máthé Veronika

Megújult A Buddha Ujja honlap →

Jul 2, 2012 · Bhikkhu Gambhīro

Teljes újraírásra került a wiki, új szutta- és Dhamma beszéd-fordításokkal

bővítettük a tartalmat, valamint ezzel befejeztük a költözést az

a-buddha-ujja.wikidot.com címről, ami most

már ide fog mindenkit átirányítani.

A Buddha Ujja története 2008.01.25-én kezdődött, kezdetben a

Wikidot-on szerkesztettük a szuttákat. Ezzel sokáig

nagyon meg voltunk elégedve, de úgy 200 szutta fölött már kezdett zavarni

minket, hogy a tartalomjegyzéket folyton kézzel kelljen igazgatni… Ilyenkor

kell saját wikit építeni. 2010.04.28-án elkezdtünk

egyféle wikit bővíteni, amit aztán végül feladtunk és

2011.09.07-én újrakezdtük egy másféle wikivel.

A jelen honlap ennek a munkának az eredménye.

Az olvasók számára reméljük, hogy jobb élményt nyújt, és azonnal elolvasnak

ezt vagy azt az új

szövegekből, vagy valamit újra a

korábbiak közül. A fordítók számára reméljük, hogy

ösztönzően hat, és lefordítanak egy-két szuttát vagy beszédet. A

szerkesztőknek pedig remélhetőleg kevesebb fejfájást fog okozni a szövegeket

feltenni a honlapra.

A végeredmény pedig mindenki számára legyen a Buddha tanításának mélyebb

elsajátítása, hogy a sok buzdítás és útmutatás ne

legyen hiábavaló.

A Buddha így válaszolt egy matematika tanárnak, aki arról kérdezte, kik érnek el eredményt, és kik nem:

-> „ … némelyik tanítványom buzdításom és útbaigazításom hatására eléri a célt, némelyik azonban nem éri el. És én mit tegyek ebben a dologban? Hiszen a Beérkezett csak az utat tudja megmutatni.“ [-MN 107-]

Mi a théraváda buddhizmus? c. összefoglaló és 3 rövid szutta →

Jul 24, 2011 · Máthé Veronika

GYIK - Gyakran ismételt kérdések a buddhizmusról és 3 új szutta →

Jul 23, 2011 · Máthé Veronika

5 új, rövid szutta →

Jul 18, 2011 · Máthé Veronika